Gyula belvárosában, a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium műemlék épületének előterében a falon látható a névadó bronz domborműve. A rendszerváltás után, 1992-ben újraszervezték az egyházi fenntartású oktatást Gyulán, ekkor került a katolikus egyház tulajdonába az épületegyüttes a gimnáziummal együtt. Karácsonyi János "(Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1. ) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. " [1] A dombormű magasan a falon, a bejárattól jobbra látható. Számomra az a meglepő, hogy 1929 szeptemberében avatták fel Karácsonyi szülőháza falán a kapcsolt műlapon szereplő emléktáblát, melyen lévő portré szintén Técsy alkotása. Feltételezhető, hogy a felügyeleti változás után került a jelenlegi helyére ez az alkotás. Az iskolai évkönyvek böngészése során nem találtam erre utaló írást. Az iskola fiatal vezetése sajnos nem tudott magyarázatot adni, hogyan került a dombormű az iskolába.
A gyulai Karácsonyi János Katolikus Gimnázium emlékképei - YouTube
Karácsonyi János Életrajzi adatok Született 1858. december 15. Gyula Elhunyt 1929. január 1. (70 évesen) Nagyvárad Ismeretes mint történetíró Nemzetiség magyar Pályafutása Szakterület történettudomány Jelentős munkái Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonyi János témájú médiaállományokat. Karácsonyi János ( Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1. ) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Életútja [ szerkesztés] Karácsonyi János szülei id. Karácsony János (1825–1898) [1] örmény származású szűcsmester és Papp Terézia (1832–1916) [2] voltak. Római katolikus teológiai tanulmányait Budapesten végezte. 1882-ben szentelték pappá. A nagyváradi püspöki líceumban az egyháztörténet és egyházjog tanára. 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1904-ben rendes tagja, 1927-ben pedig az MTA III. nyelvtudományi és szépirodalmi osztályának rendes tagja [3] lett.
Budapest: Hornyánszky. 1897. Karácsonyi János munkássága1. Honismeret. 2001/4. sz.
49 perce Megérintettem a "Karácsonyi János-mellszobor" alkotást! 21. 02. 22. 18:57 1 új fotót töltöttem a "Karácsonyi János-mellszobor" műlaphoz! 20. 11. 06. 18:38 A "Karácsonyi János-mellszobor" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 20. 05. 13. 21:17 A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg a "Karácsonyi János-mellszobor" feltöltésünket! 20. 04. 03. 19:42 A "Karácsonyi János-mellszobor" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 16:25 1 új fotót töltöttem a "Karácsonyi János-mellszobor" műlaphoz! 20. 15:16 Megérintettem a "Karácsonyi János-mellszobor" alkotást! 15. 10. 09:45 1 új fotót töltöttem a "Karácsonyi János-mellszobor" műlaphoz! 15. 09:42 1 új fotót töltöttem a "Karácsonyi János-mellszobor" műlaphoz! 15. 09:39 1 új fotót töltöttem a "Karácsonyi János-mellszobor" műlaphoz! 15. 09:37 1 új fotót töltöttem a "Karácsonyi János-mellszobor" műlaphoz! 15. 07. 08:18 A "Karácsonyi János-mellszobor" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 15. 09. 23:40 1 új fotót töltöttem a "Karácsonyi János-mellszobor" műlaphoz!
Talán soha meg sem értjük, ésszel fel nem fogjuk, hogyan lehetett kimondani: legyen! Erőss Zsolt megtanult dönteni, és megtanulta elfogadni az új helyzetet. Példát adva mindenkinek: sérült és ép embereknek egyaránt.
Két óra múlva Erőss azt mondta, kicsit kipihente magát és elindul lefelé. Kollár örült, hogy ezzel legalább a fagyásveszélyt elkerüli. Hajnali 4-fél 5 körül Erőss Zsolt már elég összefüggéstelenül beszélt. Később váratlan fordulatként Erőss rádióján Kiss Péter jelentkezett be. Mint kiderült, Kiss visszafordult Erőssért. A rádión nagyon nyugodt hangon azt mondta Kollárnak: Erőss kicsit rossz állapotban van, de ő megmasszírozza, lassan felkel a nap, melegebb lesz és jönnek lefele. Kollár szerint éjszaka vagy hajnalban egyszerűen lehetetlennek tűnt, hogy bárkit riadóztassanak a a bajba jutott magyarok megmentésére, mert "nincs serpa, aki egy mozdulatot is tenne éjszaka a hegyen". Kollár szerint ez a serpáknak sem volt érdekük, ők ugyanis nem fizettek nekik. Másnap mondta is neki valaki, hogy "ha nem kellett serpa, akkor gyertek le egyedül". Hegymászás. Kollár annyit próbált megszervezni, hogy ha a magyarok leérnek a táborba, az olaszok vagy a spanyolok orvosa segítsen Erőssön. A masszírozás után Kiss és Erőss 8100 méterig értek le.
A hegymászóknak szerencséjük volt, hiszen, akit elsodor a lavina, nyolcvan százalék, hogy élve nem szabadul a hó fogságából. Szombaton magyarországi hegymászók körülbelül 20 fős társasága több kisebb csoportra osztódva vágott neki a Poprádi Erdő hegygerinceinek. Erőss Zsolt - Magyarország legeredményesebb hegymászója és két társa kora este már lefele haladtak a Sárkányvölgybe, amikor egy hóerkély leszakadása miatt megcsúsztak és kb. 100 métert zuhantak. Sikerült értesíteniük egy másik hegygerincen haladó társaikat, akik nemsokára rájuk találtak és lehetőségeik szerint elsősegélyben részesítették őket, amíg a hegyimentők megérkeztek. Egy órával a baleset után sikerült a társaiknak olyan helyet találniuk, ahol volt térerő, s ekkor értesítették a hegyimentőket. Mivel az időjárási viszonyok nem engedték, hogy a mentőhelikopterünk felszálljon, egy 45 fős szakavatottakból és önkéntesekből álló csoport gyalog indult a mentésükre. Erőss Zsolt felesége: akit eddig nem találtak meg, azt már nem is fogják - sport.ma.hu. Azon a részen nem lehetett csak szánkókkal menteni, így egyes részeken húztuk őket, máshol viszont a sérülteket hordágyakon kézről-kézre adogattuk – mondta Eduard Lipták, hegyimentő.
A szervezők szerint több ezren gyújtottak gyertyát a Kancsendzönga megmászása után eltűnt két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére szervezett kedd esti erdélyi megemlékezéseken. A Kancsendzöngán eltűnt két magyar hegymászó tiszteletére kopjafát állítanak fel a Kékestetőn és a Bükkben. Királyhágó, Retyezát, székely zászló, hátizsák, Kancsendzönga, buddhisták. A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke, Farkas Péter szerint Erőss Zsolt és Kiss Péter túl nagy távolságot akart megtenni egyszerre, és ezzel hibáztak. Nekem akkor már nincs apukám? - ezt kérdezte anyukájától a 4 éves Gerda, a Kancsendzöngán eltűnt Erőss Zsolt lánya, miután Hilda megpróbálta megértetni vele: édesapja többé nem jön haza. A Blikk a hegymászó feleségét faggatta. Csíkszeredában sportcsarnokot neveznének el Erőssről. A Nepálban eltűnt hegymászó februárban adott hosszabb interjút, amelyből választ kapunk a többi közt arra, mit gondol a családról, a férfi és a nő szerepéről. 16 perces beszélgetés. Pénteken befejeződött a Magyarok a világ nyolcezresein Kancsendzönga-expedíciója, amely egy sikeres csúcsmászás után tragédiával végződött.
A perceket – mint mondtam – nem számoltam, és félórás különbség belefér! A köd- és felhőtakarás jöhetett akkor is. Peti testhelyzete is azt magyarázza, hogy lejjebbről kellett kicsúsznia, mert ő csúszott legtávolabb, kevesebb akadályba ütközött, mint feljebb a kuloárból kicsúszók. " "A visszafordulás kényes téma, megkérdezem Jarót, hogy ő hogyan emlékszik, mert mindig jelen volt a beszélgetéseknél. És Mingma serpa (Kollár vele és nem az idézett Bibas serpával beszélt) is ezt erősítgette, hogy megfogta a ruháját, így jelezve, hogy nem arra! Ha – mondjuk – nem fordult vissza, vagy nem várta be, akkor hogyan találkozott Zsolttal, aki alig vánszorgott lefelé, és a kornernél ki volt a másik mozgó alak 6 és 7 óra között? Zsolt szerint Peti! Higgyük el neki, vagy jelentkezzen valaki, aki tudja! Daniel, a spanyol srác a teleobjektívvel is látta. A felhő után nem látta a másikat, mert ez az egyik Zsolt volt, igazolta a rádió. Minden arra mutat, hogy Peti visszafordult, de legalábbis bevárta Zsoltot.