Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus Max Planck néhai német fizikus szobra mellett Berlinben 2020. október 7-én. Charpentier a mai napon Jennifer A. Doudna amerikai biokémikussal megosztva kapta az idei kémiai Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós génszerkesztésben elért úttörő eredményeik miatt érdemelték ki az elismerést. MTI/EPA/Clemens Bilan Mindkét intézményben, majd a New York-i Rockefeller Egyetemen is oktatott és kutatott. Visszatérve Európába a Bécsi Egyetem Mikrobiológiai és Genetikai Intézetének vendégprofesszora és laboratóriumának vezetője volt. A 2010-es évek elején a svédországi Umea Egyetem molekuláris fertőzések gyógyítását kutató laboratóriumának vezetőjeként dolgozott, 2015-ben lett a német Max Planck Társaság tagja, a berlini Fertőzésbiológiai Intézet igazgatója. Kémiai nobel díjasok. 2018-ban alapította meg a társaság patogéntudományi egységét. Jennifer Doudna amerikai biokémikus a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének (Berkeley) professzora. 1964-en született Washingtonban, tanulmányait a kaliforniai Pomona Főiskolán, a Harvard Egyetemen és a Coloradói Egyetemen végezte.
A Nobel-békedíjasok között egy szent van (a díj átadásakor nem, csak 2003-ban lett boldoggá avatva): Kalkuttai Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki. A díjazottak három dolgot kapnak: Egy oklevelet, amit svéd és norvég kalligráfusok és grafikusok készítenek. Egy medált Alfred Nobel arcképével, melyet 18 karátos arannyal vonnak be. Egy igazolást a Nobel-díj pénzbeli díjának nagyságáról. A 2021. Kémiai nobel dijon.fr. ÉVI DÍJAZOTTAK Kémiai Nobel-díjat kapott, 1925-ben "a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért" Szülei magyar származásúak voltak, de saját magát osztráknak vallotta. Édesapja dr. Adolf Zsigmondy Bécsbe települt magyar fogorvos volt, sok sebészeti műszer feltalálója. Zsigmondy Richárd feltalálta a membránszűrőt (1918) és az ultraszűrőt (1929), melyen baktérium nagyságú részecskéket lehetett egymástól elválasztani. Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díj Ebben a kategóriában Dr. Karikó Katalin is esélyes volt, azonban végül az amerikai David Julius és az Amerikában élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei Nobel-díjat ebben a kategóriában.
1990-ben viszont Henderson áttörést ért el, amikor atomi felbontásban hozott létre háromdimenziós felvételeket egy fehérjéről. Az eljárást Frank tette alkalmazhatóvá. 1975-1986 között olyan képalkotó eljárást dolgozott ki, mellyel az elektronmikroszkópok kétdimenziós képét elemezve és egyesítve háromdimenziós struktúrákat lehet készíteni. Dubochet vizet adott az elektronmikroszkóphoz. Kémiai nobel díj 2021. A víz folyadék halmazállapotban elpárolog az eszköz vákuumában, ettől pedig összeomlanak a biomolekulák. Az 1980-as évek elején azonban a szakértő olyan gyorsan hűtötte le a vizet, hogy az megőrizte folyékony formáját. Az anyagban biológiai mintát tárolt, amely így képes volt a légüres térben is megtartani természetes alakját. A három felfedezés után optimalizálták az elektronmikroszkópot. A várt atomi felbontást 2013-ban érték el, mára pedig a kutatók képesek háromdimenziós modelleket alkotni a biomolekulákról. Az utóbbi években az antibiotikum-ellenállást okozó fehérjéktől kezdve a Zika-vírus felszínéig számtalan érdekes struktúráról sikerült felvételt készíteni.
A Naplókban nem az író, hanem a nő, a feleség, a szerető vall legrejtettebb magánéletükről, már-már szemérmetlenül őszinte és megrendítő kitárulkozással. Cikkszám: 70756 Kategória: Könyvek Leírás Szerző: Szabó Magda Műfaj: Kiadó: Jaffa Kiadó
Világhírű írónő, gondoskodó feleség és az elesett állatok megmentője. A magyar irodalom egyik meghatározó alakja, akiről a New York Times is publikált cikket, ráadásul Sophie Marceau kedvence. Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Nevét Az őz című regénye tette ismertté hazánkban, ami után egymást követték a kötetei. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a regények sikerének titka, amik idővel nemzetközi elismeréseket kaptak, és Szabó Magda nevét megismerte szinte az egész világ. A titok talán az lehet, hogy az írónő olyan örökérvényű gondolatokat és érzéseket fogalmaz meg, amik átívelve időn és távolságon minden egyes emberi életben megjelennek. "Én soha másról, mint Magyarországról nem írtam. Soha másról, mint magyar problémákról nem írtam. Az, hogy a vágy és a szenvedély, a harag és az indulat nemzetközi – természetes. De én tulajdonképpen egész életemben Debrecenről írtam. " A könyveken túl azonban megelevenedik egy olyan női alak is, akinek élete izgalmas volt, leveleket írt kedvenc macskája nevében, és eljegyezte magát az osztrák fővárossal.
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19. ) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza.