Ha az emberiségnek nem is, McKay-nek szerencséje van a pandémiával. A sztorival eredetileg arra világított volna rá, hogy a közelgő klímakatasztrófa árnyékában hogyan dugjuk a fejünket kollektíve homokba. Ne nézz fel! Üstököstagadás megasztárokkal. Az olvadó jégtáblákon szörföző jegesmedvék és a műanyaggal elárasztott tengerek sokkoló látványa ellenére azonban ez a veszély még mindig túl absztrakt a többség számára, ha csak erről szólna a Ne nézz fel!, akkor aligha éreznék úgy a nézők milliói, hogy tökéletes lenyomata a valóságuknak. A kétéves születésnapját ünneplő Covid-járvány viszont elég érzékletesen mutatta be, hogy mennyire könnyen tud a feje tetejére állni a világ, és milyen következményei vannak, amikor a tudomány képviselői helyett a korrupt politikusok, az amorális gazdasági elit, és a mindenkit elbutító közösségi média diktálja az ütemet. Van abban persze valami (ön)ironikus, hogy a Ne nézz fel! is tömve van sztárokkal, miközben a fő állítása az, hogy a média által generált zajban csak akkor lehet komoly témákról beszélgetni, ha infantilizálják vagy celebekhez kapcsolják azokat.
Nem vitás, hogy a gazdagabb embereknek és a nagyobb cégeknek arányaiban nagyobb a felelősségük, de minden tevékenységük esetében hasonlóan megoszlik a felelősség az előállító, a beszállító, a szabályozó és a fogyasztó között. (Vannak persze kirívó esetek, amikor például egyes olajcégek félrevezetik a közvéleményt, és annak remélhetőleg lesznek jogi következményei is. Ne nézz fel! | Tábornok és az ingyenes nasi - YouTube. ) Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy ha nem lennének hatalmas multinacionális vállalatok, mert mondjuk feldarabolnánk vagy államosítanánk őket, és vezetőiknek köztisztviselői béreket adnának, megszűnne a probléma. Sőt az olajszektorban aggasztó trend, hogy a közel-keleti vagy orosz állami és kisebb magáncégek élénken érdeklődnek a szennyező üzemanyagot szolgáltató olajmezők iránt, miután ők nincsenek olyan zöld nyomásnak kitéve, mint a tőzsdei multik. Arról nem is beszélve, hogy a zöld átállás is üzlet, ahol a nagy cégek továbbra is fontosak: miközben vitathatatlan, hogy az állami támogatások jelentős szerepet játszanak az elektromos autók vagy a napelemek versenyképessé tételében, most már a Tesla és más zöld cégek sikerén is nagyban múlik a bolygó sikere.
Az energiaárak az egekbe szöknének, az emberek egy része megfagyna, tömegek válnának állástalanná. És mivel ezt nem lehetne holmi vírusra kenni, a politikusok megbuknának, a lakosság pedig fellázadna. Ezt illusztrálja az elmúlt év jóval szerényebb mértékű nyersanyaghiánya: Kínában gyárakat kellett leállítani, Angliában benzinhiány keletkezett, az emelkedő infláció és energiaár-emelkedések pedig máig óriási gondokat okoznak szerte a világban. A politikusok erre válaszul nyúlnak olyan populista eszközökhöz, mint az árbefagyasztás, itthon és külföldön is. Ők is tudják, hogy drasztikus eszközökkel (akár bombázással, akár termelésleállítással vagy adóemeléssel) nem lenne eladható a választóknak a zöld átállás gyorsított végrehajtása. Ne nézz fellowship. Ezzel szemben kifejezetten nehéz olyan alternatívát megtervezni, ami úgy csökkenti az emissziót, ráadásul gyors ütemben, hogy az a széles közönségnek is elfogadható legyen. Persze léteznek a klímaváltozást tagadó vagy bagatellizáló politikusok is, de a témát komolyan vevő vezetők is csak lassan haladnak a zöld átállás elősegítésében.
Ez a narratíva erősen rímel azokra a hangokra, melyek szerint a globális felmelegedés elleni fellépést is egy szűk elit szabotálja el kapzsiságból. Ne nézz fel előzetes. Erre hajaznak az olyasféle, az újságcímlapokon népszerű számítások, amelyek szerint 100 olaj- és bányászati cég kitermelése felelős a globális emisszió 71 százalékáért, a leggazdagabb 1 százalék fogyasztása tehet a globális emisszió 16 százalékáért, az USA felelős a kibocsátás 25 százalékáért, a hadsereg a 6 százalékért, stb. Nem vitatva a mögöttes számításokat, hamar belátható, hogy hamar 100 százalék fölé jutunk, ha ezeket összeadogatjuk. Ennek oka természetesen az, hogy minden egységnyi kibocsátás mögött nem egy, hanem sok szereplő áll, akik osztoznak a felelősségen. Ha elfüstölök egy tank benzint az autómban, azért felelős lehet az autógyár, a benzinkutat működtető cég, az olajkitermelő ország, az olajat bányászó és finomító cég, a magyar kormány, amely nem hagyja, hogy emelkedjen a benzin ára, és persze varrhatom a saját nyakamba is a felelősséget.
A Netflix Oscar-díjasokkal telezsúfolt szatírája az eddigi legjobb vírushelyzetre reagáló film, pedig nem is a mostani pandémia ihlette. Forrás: Netflix A bolygónk egy párszor már majdnem elpusztult, de szerencsére mindig jött egy (amerikai) hős, és megmentette. A katasztrófafilmekben legalábbis ez a menetrend, és általában a felütés is ugyanaz. Egy szakmailag elhivatott csillagász / geológus / atomtudós detektálja a veszedelmet, értesíti az illetékeseket, akik riadóztatják a földkerekség legkiválóbb elméit, és elkezdenek közösen agyalni a megoldáson. Adam McKay filmje is hasonlóan indul, egy csillagász-doktorandusz (Jennifer Lawrence) felfedez egy Föld irányába tartó üstököst, a tanára (Leonardo DiCaprio) értesíti a NASA bolygóvédelmi koordinációs hivatalának vezetőjét, és hamarosan mindhárman az Ovális Iroda előszobájában találják magukat. Ne nézz fel kritika. És ezen a ponton köszön be az általunk is ismert valóság a fikcióba, kiderül ugyanis, hogy ez az amerikai elnök nem a hollywoodi filmek felelősségteljes, emberarcú politikusa, hanem egy gátlástalan populista, aki a közelgő választás miatt nem akarja a népszerűségvesztést kockáztatni, ezért inkább elbagatellizálja a veszélyt.
A teljes cikket ITT olvashatja
Semmelweis-díjat kapott dr. Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára. A HAON beszélgetett vele. – Szegedi születésű vagyok, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen kaptam az általános orvosi diplomámat 1984-ben. A szívgyógyászat már hallgatóként megtetszett, ezen a területen kezdtem dolgozni Szegeden – idézte fel kérésünkre pályája indulását Csanádi professzor. Pályája fontos mérföldkövének tartja, hogy 1992–95 között három évet dolgozott Ontario államban, Kanadában. Netrendelő. – Itt a szívritmuszavarok kezelésének olyan új módszereit tanultam meg, amelyeket az amerikai kontinensen is akkoriban kezdtek alkalmazni. Ezek olyan szívkatéteres műtétek, orvosi terminológiával katéterablációs technikák, amelyekkel különböző szívritmuszavarok gyógyíthatók a szívbe vezetett katétereken keresztül, úgy, hogy a ritmuszavar kiindulását, az esetleges elektromos hibákat megkeressük a szíven belül, és hőleadással kiiktatjuk. Sok probléma így véglegesen megoldható, teljes gyógyulás érhető el – magyarázta a professzor.
SZERZŐI JOGOK - TÁJÉKOZTATÁS - KÖTBÉR A teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A jogtulajdonos a Gyula TV-t üzemeltető Szeged-Csanádi Egyházmegye. Amennyiben Ön a saját weboldalára tartalmat kíván átvenni a Gyula TV honlapjáról, legyen az gyulai hír vagy videó, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal átveszi a honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. Ettől eltérő módon vagy mértékben történő tartalmi átvétel szerzői jogot sért, és minden esetben jogi következményeket von maga után, továbbá minden egyéb a törvényi korlátozást átlépő felhasználás csak az Üzemeltető előzetes, írásbeli engedélyével lehetséges. A forrásmegjelölés nélkül másolt tartalomért a Gyula TV üzemeltetője, a Szeged-Csanádi Egyházmegye oldalanként 50. Dr. Csanádi Zoltán - YouTube. 000 Ft / nap összegű kötbért számláz a jogtalan felhasználónak. A kötbért a felfedezést napjától számítva addig a napig kerül felszámításra, amely napon a kérdéses tartalmakat a jogtalan felhasználó véglegesen eltünteti saját felületéről.