Aleszja Popova: "Nekem kell, hogy repülhessek! " Az Operaház művészbüféje még csendes. A délelőtti próbának vége, Aleszja beszélget valakivel, a haja feltűzve, int, itt vagyok. A kis tapétaajtónál ülünk, ahol ki lehet menni a nézőtéri folyosóra. A harmadik csengetés után itt surrantunk ki valamikor Seregi Lacival, ment a sámlijához már sötétben, mindig onnan nézte az előadást. Elképzelem, ahogy a balett-teremben kiabál: A Poprádi! Jegy.hu | Aleszja Popova. Már megint a Poprádi…! Aleszja metszően néz, aztán rám nevet, megérzése boszorkányos. – Poprádinak hívott. Poprádi Aliz, ez volt nála a nevem… Másnak is adott neveket… – Hiányzik… – A Seregi? Nagyon. Zseni volt, örökre ott hagyta az emberben a nyomát… Ahogy segítette kihámozni belőled a legbelső dolgokat… Ő is benne van ebben az egészben, ahogy sok mindenki benne van. Mert azt gondolom, nem elég, ha egy táncos karizmatikus egyéniség, a legfontosabb, hogy kik nyesegettek, kik vagdostak rajta, hogy melyik ága nőjön és virágozzon és adjon termést… – A mostani előadásban megint az a varázslatos, hogy egyfelől elragadó, szenvedélyes, tökéletes a táncod, közben Scarlettnek száz arcát látom… Színészi remeklés, miközben balettet nézek.
"Most igazán szárnyalok! " – ennél szebben nem is fogalmazhatott volna egy balerina. Popova Aleszja azonban nem csak a színpadra, az életére is értette mindezt. Az Operaház első magántáncosnője miközben főszerepeket táncol a színházban, balettmesternőként férjével együtt tanítják saját táncstúdiójukban az ifjú növendékeket. A karrier mellett pedig két kislány boldog édesanyja. De hogyan érte el mindezt? Erről is beszélgettünk a Kossuth-díjas művésznővel. Az Operaház harmadik emeletén találhatók a balettművészek öltözői és a balett-termek is. A hosszú folyosókon, az emelet mindkét oldalán egymás mellett sorakoznak az ajtók, amelyek a 8–10 fős öltözőket rejtik. Aleszjával az öltözőjében találkozom, ahol a többi balerina éppen készülődik a próbára. Van, aki spicc-cipőt varr az asztalán, míg más dresszeket válogat a szekrényéből. A tükröket az előadásokon megörökített kulisszapillanatok, köszönetcédulák és családi fotók díszítik. Ez a helyiség a táncosok második otthona. Aleszjával négy éve ismerjük egymást, így inkább csak beszélgetünk, mintsem interjút készítünk.
2008 -ban a Testnevelési Egyetem egészségtan szakán diplomázott.
Ebben a bizonyságban megnyugodva, Istenre bízva az életemet, teszem továbbra is azt, ami a feladatom. A jövőben szeretném, ha a tanításé lenne a főszerep. Fontosnak érzem átadni mindazt a tudást, amit kaptam a mestereimtől, s amit megéltem a színpadon. Hiszem, hogy szeretettel, jóakarattal és derűvel mindent el lehet érni.
Először is azt, hogy hiteles film – aminek köze lenne a valósághoz – nem született még a témában. Talán portréfilm igen, de az más. Az realizmus. Minden más fikció, a Fekete hattyú is. Kezdjük rögtön azzal, hogy nálunk, Közép-Európában és tőlünk keletre, valamint tőlünk nyugatra egészen más a szemléletmód. Amerikában csak néhány hónapra, egy rövid szezonra szerződnek a balerinák – ha lejárt a pár hónap, és nincs újabb lehetőség, mehetnek a Mekibe dolgozni. Nálunk vagy Oroszországban hosszú távú szerződést szokás kötni, így azt érezheted, hogy otthon vagy, biztonságban. Nekem az Operaház az otthonom. Éppen úgy, ahogy gyerekkoromban a Győri Balett volt. Szó sem volt testi-lelki megnyomorításról, kiszipolyozásról? Önszántamból döntöttem úgy, hogy mindent megteszek azért, hogy a maximumot nyújthassam a színpadon. Ebben támogattak a mestereim, erről szólt a győri műhely. Talán Maurice Béjart lausanne-i iskolájához tudnám hasonlítani. Közel kerülhettünk a műhöz: gyerekként ott üldögéltünk a rudak alatt, és néztük, ahogy készül, alakul a koreográfia, ami szinte a szemünk előtt született meg.
A műtőasztalon fekvő 53 éves asszonynak is az a vágya, hogy fusson. Azt mondja: ha nem fájna a térde elviselhetetlenül, naponta nekiindulna, róná a hosszokat. Csakhogy jó ideje felállni sem tud. Korábban profi röplabdázó volt, ám alig negyvenéves korára rendszeres látogatója lett az ortopédiának. Az asszony jobb térdét eddig nyolcszor operálták. Most azért van itt, mert a porc végképp elfogyott. Nem altatják, a gerinc alsó ágyéki szakaszába, úgynevezett epidurális érzéstelenítést kap, ezt kiegészítik egy adag speciális nyugtatóval. Hangody lászló felesége - Pdf dokumentumok és e-könyvek ingyenes letöltés. Az altatóorvos szerint az asszony a beavatkozás alatt végig tudatánál lesz, fájdalmat nem érez, de hallhatja a műtét zaját, beszélhet, utólag azonban a vele történtekből majd csak apró foszlányokat tud felidézni. Az operáció után hat héttel a páciens már sportolhat Veres Viktor / Népszabadság A műtendő láb combjára hatalmas mandzsetta kerül. Ha itt az idő, ezzel szorítják le az ereket, hogy a beavatkozás ideje alatt vértelen legyen a térd. A láb keringését büntetlenül legfeljebb két órára lehet leállítani, de most ennyi időre nincs szükség.
2002-től az Uzsoki Utcai Kórház ortopéd-traumatológiai osztály osztályvezető főorvosa. Életpályája Az általános iskolát Nagykátán végezte. 1976-ban a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, [1] majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán 1982-ben szerzett diplomát. Már egyetemi évei alatt az Uzsoki Utcai Kórház ortopéd-traumatológiai osztályán műtősként, majd diplomázása után ugyanott először segédorvosként, majd a ranglétrát végigjárva szak- és alorvosként, adjunktusként, végül főorvosként dolgozott. 1986-ban ortopéd, 1988-ban pedig traumatológiai szakorvosi vizsgát tett. 2002-ben az osztály vezetésével bízták meg. Dr. Hangody László előadása - YouTube. Kórházi munkái mellett 2003-tól ( habilitációját követően) a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának egyetemi magántanárává, 2010-ben a Semmelweis Egyetem traumatológiai tanszékének tanszékvezető egyetemi docensévé, majd egyetemi tanárává nevezték ki. Mivel a tanszék egyik telephelye a Péterfy Sándor utcai Kórház baleseti központjában van, így a központ szakmai igazgatójává is vált.
1986-ban – még gimnazistaként – interjúkat készített [3] az élő "nagy háborús" veteránokkal. 1991-ben – egyéves sorkatonai szolgálata után – végezte el, és szerzett diplomát a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történelem-rajz szakán. Eközben a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán [4] párhuzamos képzésen honismereti szakkörvezetői bizonyítványt szerzett. Főiskolás évei alatt sikerrel szerepelt az Országos Tudományos Diákköri Konferencia versenyén, azt követően Veszprémben, a Bolyai János Középiskolai Fiúkollégiumban nevelő-, illetve az Ipari Szakközépiskolában történelem óraadó tanár volt. Hangody lászló felesége elköltözött. Közben 1992–1999 között elvégezte az ELTE BTK történelem szakát és régészetet hallgatott, 2000–2004 között pedig PhD képzésen vett részt. 1991-től éveken át volt óraadó tanár a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban – ahol honismereti szakkört alapított – és a Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskolában. A '90-es évek eleje óta publikál. 1996-tól a tapolcai Városi Könyvtár és Múzeum muzeológusa.