1971 és 1974 között számos alkalommal lépett a színpadra. 1975-ben szívinfarktust kapott, ezért kénytelen volt egy időre megválni a színházi karriertől. Filmes pályafutása is veszélybe került. Készített még néhány filmet, de már nem olyan intenzitással, mint pályája elején. Utolsó filmjét, a Csendőr és a csendőrlányok at 1982-ben forgatta. Rákövetkező évben újabb szívrohamot kapott, amit sajnos már nem élt túl. Kitüntetései: A Francia Becsületrend lovagja - 1973 Tiszteletbeli César-díj - 1980 és posztumusz 1993 2013 Monsieur de Funes 10 szereplő (francia dokumentumfilm, 52 perc, 2013) 1982 1981 Káposztaleves 8. 3 színész színész, forgatókönyvíró (francia vígjáték, 98 perc, 1981) forgatókönyvíró 1980 A fösvény 8. Louis de Funès | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. 9 színész, rendező, forgatókönyvíró (francia vígjáték, 117 perc, 1980) rendező L'avare (francia vígjáték, 125 perc, 1980) 1978 Marakodók 8. 4 (francia vígjáték, 93 perc, 1978) 1976 1973 1971 1970 Lányok pórázon 8. 1 (francia-olasz vígjáték, 85 perc, 1970) Fennakadva a fán (francia vígjáték, 87 perc, 1970) A csendőr nyugdíjban 8.
14. ) 16:45, szombat (ápr. 16. ) 14:50 1957 1956 Átkelés Párizson (francia-olasz vígjáték, 80 perc, 1956) 1955 Huszárok (spanyol-francia vígjáték, 102 perc, 1955) 1954 Az ötlábú birka (francia vígjáték, 100 perc, 1954) Az Ő halacskái 7. 5 (francia vígjáték, 101 perc, 1954) 1953 1951 La poison (francia vígjáték, 82 perc, 1951)
6 (olasz-francia vígjáték, 100 perc, 1970) 1969 Heves jeges (francia-olasz vígjáték, 82 perc, 1969) 1968 Nicsak, ki tetovál (francia-olasz vígjáték, 90 perc, 1968) A csendőr nősül 9. 0 (francia-olasz vígjáték, 86 perc, 1968) 1967 Oscar 8. 8 forgatókönyvíró, színész (francia vígjáték, 85 perc, 1967) A nagy vakáció 8. 5 (francia-olasz vígjáték, 93 perc, 1967) 1966 Főnök inkognitóban 8. 7 (francia vígjáték, 90 perc, 1966) Egy kis kiruccanás 9. 4 (francia-angol vígjáték, 119 perc, 1966) 1965 Fantomas visszatér 9. 1 (francia-olasz vígjáték, 94 perc, 1965) Az ügyefogyott (francia-olasz vígjáték, 106 perc, 1965) 1964 Főnök szoknyában (francia vígjáték, 87 perc, 1964) Fantomas (francia-olasz akció-vígjáték, 105 perc, 1964) Alulról az ibolyát 7. 9 (francia-olasz vígjáték, 95 perc, 1964) 1963 Robbantsunk bankot! 9. Louis de funes filmek magyar szinkronnal youtube. 3 (francia vígjáték, 88 perc, 1963) A nagy átverés (francia vígjáték, 84 perc, 1963) 1962 Irány Deauville 5. 3 (francia vígjáték, 80 perc, 1962) Az epsomi úriember 6. 8 (francia-olasz vígjáték, 87 perc, 1962) 1961 1959 1958 Horgász a pácban (francia vígjáték, 86 perc, 1958) AMC: csütörtök (ápr.
Magyarországon valami miatt ezeket az adatokat titkolják, így más országok példájából kaphatunk némi fogódzót. Ausztria Teljesen beoltottak: 62, 67%, Legalább egyszer beoltottak: 66, 01% A környező országok közül Ausztriában a legmagasabb az átoltottság szintje, bár ott is elmarad kissé az uniós átlagtól. Náluk is tombol a negyedik hullám, éppen most szigorítanak, (ez kötelező maszkhasználatot és az oltatlanok korlátozását jelenti), és három nappal ezelőtt közzétettek néhány adatot arról, hogy a friss fertőzöttek, illetve a kórházban ápoltak között milyen arányban vannak oltottak és oltatlanok. Kiderült mennyi omikron-fertőzött van Magyarországon. Az osztrák hírügynökség által begyűjtött kórházi adatok szerint a normál osztályokon 1338 beteget ápoltak, 43, 6 százalékuk volt beoltva, 56, 4 százalékuk nem vagy nem teljeskörűen; az intenzív osztályon kezelt 304 covidbeteg közül 74-en rendelkeztek érvényes oltási igazolással november 2-án (de csak 24, 3 százalékuk kapta meg a teljes védettséghez szükséges adagokat), ami azt jelenti, hogy az intenzíven ápoltak 75, 7 százaléka nem kapta meg a teljes körű védőoltást, azaz oltatlanul vagy csak részben beoltva került súlyos állapotba.
Akkor közzétettek egy 145 ezer megfigyelt eseten alapuló statisztikát, amelyben a 145 ezer emberből 25 ezren már átestek a víruson a vizsgálat július 1-jei kezdetekor, további 75 ezren voltak az oltás miatt védettek és 45 ezren oltatlanok. Az összes oltottat vizsgálva itt is bebizonyosodott, hogy a vakcina után is el lehet kapni a vírust, ám óriási a különbség a kórházba és az intenzív osztályra kerülők számában az oltottak és az oltatlanok között. Hány hospice van Magyarországon?. A vizsgált időszakban az újonnan fertőzöttek 33, 2 százaléka volt oltott, míg 66, 8 százalékuk nem vett fel védőoltást. Azt is vizsgálták, hogy az egyes vakcinákkal oltottak közül mennyien kapták el a delta variánst, mennyien kerültek súlyos állapotba, kórházba. A betegek: 6, 8 százalékát Pfizerrel, 8, 3 százalékát Astrazenecával. 13, 6 százalékát Szputnyik V-vel, 71, 4 százalékukat Sinopharmmal oltották be. A kutatás legfontosabb eredményeit a kórházba kerülő betegek száma szemlélteti, ugyanis míg az oltatlan és koronavírussal megfertőződött betegek 75, 2 százaléka került kórházi kezelésre, addig az oltottaknál ez az arány 24, 8 százalék volt.
E tábla szerint egy év alatt tízszázalékos volt az orvosszám-növekedés például a közép-dunántúli régióban, Veszprém környékén is, ezzel szemben Rácz Jenő a megyei kórház igazgatójaként, a Magyar Kórházszövetség előző elnökeként nem találkozott ezzel a jelenséggel a gyakorlatban. Mint mondja: egyáltalán nem látja maga körül az orvosbőséget, sőt épp az ellenkezője miatt vannak napi gondjai. Példaként említi, hogy van olyan alkalmazottja, aki nála van lajstromban, de pillanatnyilag a fővárosban van szakorvosi gyakorlaton, és közben havonta két hetet Angliában dolgozik. Azaz még a papíron betöltött álláshelyein sincs mindig a napi munkában hadra fogható ember. Egy másik szakértő lapunknak azt mondta, a szektorban zajló folyamatokat lehetetlen a statisztikával pontosan leírni. Emlékeztetett: a nagy régiós fejlesztésekkel létrehoztak egy csomó kórházi osztályt, ahhoz, hogy azok működtethetővé váljanak, be kellett jegyezni egy csomó orvost a sokadik állásába. Vagyis a látszólagos létszámnövekedés oka lehet az is, hogy az új intézményekhez többszörösen jegyezték be ugyanazt a szakembert.
Egészségügyi szakembereket kérdeztünk arról, mi lehet az oka a viharos sebességű kórházi kiürítéseknek. Megvalósítja-e a kormány a veszélyhelyzet "leple" alatt az egészségügyi reformot a kórházakban?
Ezzel szerintem nem sértenénk semmilyen személyes adatot" – érvelt az oltási nyilvánosság mellett Zacher Gábor. Szerinte így most ő és kollégái is a sötétben tapogatóznak. Állítása szerint egyetlen orvos és a teljes egészségügyi szakma sem a beteg neveire, vagy lakcímükre lenne kíváncsi, hanem arra, hogy miként működnek az oltások. ENNEK HÍJÁN JELENLEG AZ EGYMÁS KÖZÖTTI INFORMÁCIÓCSERÉBŐL AZ DERÜL KI, HOGY AZ INTENZÍV OSZTÁLYRA KERÜLŐ MINDEN 5. NEM OLTOTT BETEGRE JUTOTT 1 BEOLTOTT PÁCIENS. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szűkszavú közleményei hetek óta ugyanazt ismételgetik, miszerint: "az új megbetegedéseket a delta vírusmutáns okozza, a legnagyobb veszélyben a beoltatlanok vannak, ezért kérjük őket, hogy regisztráljanak és vegyék fel az oltást mielőbb. " Azt is megjegyzik, hogy a "koronavírus delta variánsa miatt több országban és hazánkban is újra emelkedik a fertőzöttek száma. A járvány mostani hullámában azonban nagy előny, hogy már van vakcina és a legtöbben fel is vették az oltást, amely a legerősebb védelmet jelenti a vírus ellen.