Dalolva szép az élet (1950) - Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat, fekete-fehér, 70 perc Rendező: Keleti Márton Forgatókönyv: Méray Tibor, Békeffy István Operatőr: Hegyi Barnabás Zeneszerző: Anatolij Novikov, Szabó Ferenc, Bárdos Lajos, Farkas Ferenc, Erkel Ferenc Házigazda: Réz András Szereplők: Soós Imre (Torma Feri), Ladányi Ferenc (Lakatos párttitkár), Ferrari Violetta (Zsóka), Latabár Kálmán (Seregély), Balázs Samu (Réz Győző karnagy), Pongrácz Imre (Swing Tóni)
Az alkotást a közönség és a szakma alapvetően jól fogadta, de bizonyos kritikai észrevételek is elhangoztak. A Filmművészeti Szövetség vitáján megjelenő szovjet filmrendező, Vszevolod Pudovkin a dicsérő szavak mellett kifogásolta, hogy a dolgozókat bölcsen terelgető párttitkár alakja nem igazán kidolgozott és nem kap elég teret a cselekményben. A film ezzel együtt is megfelelt a szocialista realizmus esztétikai kritériumainak, közérthető, optimista és a kommunista jövőt építő közösség elsőségét hangsúlyozza az individuális törekvésekkel szemben. Irodalom Balogh Anita − Singer Péter − Kárpáti Ildikó − Fábián Erika − Megyeri József: Forgatókönyv és film: Lúdas Matyi, Dalolva szép az élet, Úri muri, Civil a pályán, A leányvásártól a Körhintáig. Filmspirál, 2001. 25. sz. Czirják Pál: A közönségfilm vonzásában. Rendezőportrék: Keleti Márton
Rendező Keleti Márton Bemutató 1950. 09. 24. Filmcím Dalolva szép az élet Filmtípus játékfilm Filmhossz 1 óra 46 perc A szócikk szerzője Barkóczi Janka Az államosítás Magyarországon 1948 nyarán érte el a filmipart. Ettől kezdve a gyártás minden területe és eszköze egységes felügyelet alá került és a filmkészítés összes fázisát az állam finanszírozta. Az új rendszert Révai József népművelési miniszter irányításával alakították ki, aki 1949-től 1953-ig állt a kultúrpolitika élén. Ezt az időszakot a magyar filmtörténet a sematizmus koraként jegyzi, mert az előre meghatározott tématerv szerint készült mozgóképek forgatókönyve és stílusa elsősorban a politikai vezetés ideológiai elvárásainak próbált megfelelni. Mivel a Rákosi-kor szigorú cenzúrája minden alkotótól ugyanazt várta el, a filmek sablonossá, kiszámíthatóvá váltak, a cselekményben és a karakterek kidolgozásában gyakran hasonló, jól ismert sémák ismétlődtek. A filmes szakma a világháborús években komoly veszteséget szenvedett, a korai hangosfilm idején dolgozó munkatársak közül sokan meghaltak, eltűntek vagy elhagyták az országot.
A maga nemében zseniális film Keleti Márton Dalolva szép az élet című vígjátéka, amelyet 1950. szeptember 24-én mutattak be a mozikban. A korabeli közönség betonszürke, kilátástalan, csengőfrászos, munkaversenyekkel, terv- és békekölcsön-jegyzésekkel agyonhajszolt életébe vihetett némi színt Balázs Samu, Ferrari Violetta, Gózon Gyula, Ladányi Ferenc, Latabár Kálmán, Makláry Zoltán és Soós Imre játéka, de filmünk elsődleges célja az ideológiai nevelés. Mert nemcsak szemináriumokon, Szabad Nép-félórákon kell nevelni a népet, hanem a mozikban is, hiszen - mint V. I. Lenin mondotta volt - a szovjethatalom legerősebb szövetségese a film. Ma már tudjuk, hogy a marxizmus-leninizmus (J. V. Sztálin által vulgarizált) ideológiája az ötvenes években olyan volt, mint a gyermekek rettegett kanalas orvossága: valahogy meg kellett édesíteni, ellenkező esetben kiköpték. Azt is tudjuk, hogy ekkoriban az ideológia még pusztán nem holmi szovjet szómágia volt - csak a hetvenes-nyolcvanas évekre "racionalizálódott" azzá ("Hagyjuk az ideológiát, elvtársak! "
De előbb a gyárban megbúvó "Swing" Tónit (Pongrácz Imre) is lebuktatják, aki valami "gyalázatos" szöveget mázolt a gyár falára, no meg állandóan swinget hallgat, arra táncol a félvilági tánciskolában - micsoda fertő! -, és öltözködésében is az "amerikai stílust" követi. Kórusunk a "Szállj, te büszke ének... " kezdetű "tömegdalt" adja elő a Zeneakadémia nagytermében és az Operában is, Lenin és Sztálin kettős domborműve alatt, de az óvó-bíztató tekintetű Rákosi Mátyás portréja is viggyáz rájuk, és lelkesíti őket. Filmünk a maga nemében zseniális - ütöttem fel e sorokat. Igaz. De a kortárs néző számára, aki nemcsak ítélkezni kíván, hanem a megértésre is törekszik, egy rettenetes kor rémképe.
A. Zsdanov Szikra-kiadású művészetpolitikai válogatott írásaira. Mondhatni, a Párttól kap segítséget. Filmünk végére - ahogy lenni szokás - helyére teszi Réz "karnagy urat". Szóval, Réz a reakció ágense, ez a napnál is világosabb. E száraz tényt persze a munkások is tudják. Csakhát meg kell erősíteni a tudatukat. Éppúgy, mint amikor az élcsapat kívülről vitte be a munkásosztály soraiba a forradalmi öntudatot. A párttitkár támogatja a negyedszázados fennállását ünneplő Ezüstlant Kórus szakadását. ("Nem árt egy kis harc a kultúra frontján, elvtársak. ") Torma Feri (Soós Imre) jár élen az "elhajlók" elleni harcban, akik persze csak addig elhajlók, amíg maguk is rá nem jönnek végre, hogy Réz az orruknál fogva hajtja őket. Még a botcsinálta könyvelő és amatőr bűvész (Latabár Kálmán) is rájön, hogy Réz a nép ellensége. Új kórus alakul Új Hang néven. A szárnyaló kreativitásról árulkódó névválasztás is kifejezi a "korszellem" által kívánt progresszivitást, és "új eszmék" diadalát. Ám a munkások élete nem csupán dal, noha a kultúra is fokozza a termelést.
- ironizált "tojásfejű" elvtársain a pragmatikus Kádár János) -, hanem véresen komoly fegyver. Akinek a melléhez szegezték ezt a szuronyt az ötvenes évek szigorúan funkcionáló bőrkabátjai, tudja miről van itt szó: mindenütt megbújt az osztályellenség, hiszen az osztályharc - Sztálintól tudjuk - a Párton belül is éleződött. Meg az üzemeken belül. Sőt, évtizedes múltra visszatekintő munkáskórusokon belül is. Történetünkben az osztályellenség karmesteri pálcát ragadott a kezébe, és a beszédes nevű Réz Győző (Balázs Samu) alakjában ütötte fel a fejét a becsületes dolgozók dalárdájában. (A korszak divatos beszélő nevei: Gortvai a Kis Katalin házasságából és Dancs az Állami áruházból. ) Nem tudom, ki hogyan gondolja, de nekem első pillantásra feltűnt, hogy azzal a Réézel nincs minden rendben... Azért az mégis felháborító, hogy csokornyakkendőt köt, jól szabott öltönyt visel, fenn hordja az orrát, mint holmi királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák. S ha ez nem elég, a "Mi éhezünk és szenvedünk... " kezdetű szerzeményét kívánja előadatni a Szabad Népben meghirdetett országos kórusversenyen.
A Pogány Madonna minden tekintetben kiválóan öregedett. Kedves jelenlegi és jövőbeli Ügyfeleink! A jelenlegi helyzethez igazodva a kormány intézkedései nyomán a következőkről tájékoztatjuk: · Ha lehetséges, telefonon, illetve e-mailben keressen minket, ne személyesen! · Tudjuk jól, hogy az agrárium nem állhat le, emiatt tőlünk telhetően mindent megteszünk, hogy továbbra is magas színvonalon szolgáljuk ki Önöket. Várunk szalonunkban személyesen, ahol felpróbálhatod az általad kiválasztott modellt, illetve megbeszélhetjük az új ruhád részleteit!
Kardos doktor az éppen lefokozás alatt álló Ötvös Csöpit veszi maga mellé, mert mégiscsak Ötvös a legtehetségesebb nyomozója. A balatoni főidényben épp vitorlásverseny zajlik. Ide, a versenyhez vezetnek a nyomozás szálai. Kardos doktor melléfogásai ellenére, a vízen, a levegőben, és a szárazföldön végrehajtott üldözési jelenetei után Ötvös Csöpi végül - Bencének, a fagylaltos unokájának közreműködésével - felgöngyölíti a bűnügyet. Online Pogány madonna videók letöltése egyszerűen és gyorsan akár mobiltelefonra is mp4 és mp3 formátumban a legnagyobb videó megosztó oldalakról mint a youtube, videa, indavideo, facebook, instagram... A Pogány madonna videókat természetesen megnézheted online is itt az oldalon.
Magyarul A pogány madonna online video 1 – Gyalog Bálint (1984) Az elvarázsolt dollár – Ötvös Csöpi (1985) Szomszédok (1987) (tévéfilm sor. ) Moravagine (1989) (tévéfilm) Hamis a baba – Ötvös Csöpi (1991) A három testőr Afrikában (1996) Komédiások – Színház az egész… – Boday Balázs (2000) (tévéfilm sor. ) Zsaruvér és Csigavér I. : A királyné nyakéke – Ötvös Csöpi (2001) (tévéfilm) Zsaruvér és Csigavér II. : Több tonna kámfor – Ötvös Csöpi (2002) (tévéfilm) Simó Sándor (2002) Zsaruvér és Csigavér III.
Sztrogoff Mihály – Sztrogoff Mihály hangja (1975) (tévéfilm sor. ) Kántor (1 epizódban) – Bana János (1976) Talpuk alatt fütyül a szél – Mérges Balázs, csendbiztos (1976) Ha megjön József (1976) Fekete gyémántok – Salista őrnagy (1976) Barátom, Bonca – Gyalog Bálint (1976) (tévéfilm) Karancsfalvi szökevények (1976) (tévéfilm) Magellán – Cartegna (1977) (tévéfilm) Fedőneve: Lukács (1977) Apám néhány boldog éve – Nergeli Zsiga (1977) Ki látott engem? – Aradi, költő (1977) Látástól vakulásig (1978? ) Feltételes vallomás (1978) (tévéfilm) Ebéd (1978) (tévéfilm) Földünk és vidéke (1978) (tévéfilm) BUÉK! – Perjés Laci (1978) A világ közepe (1979) Sándor Mátyás – Sándor Mátyás (1979) (tévéfilm sor. ) Rosszemberek (1979) Magyar rapszódia – Héderváry (1979) Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? – sofőr (1979) Allegro Barbaro – Héderváry (1979) A Pogány Madonna – Ötvös Csöpi (1980) Villám – Simai János (1981) (tévéfilm) Ripacsok – Béla, tévérendező (1981) Haladék (1981) Az a szép fényes nap (1981) (tévéfilm) Csak semmi pánik – Ötvös Csöpi (1982) Szerelmes sznobok (1983) (tévéfilm) Szegény Dzsoni és Árnika – Östör király (1983) Gyertek el a névnapomra – Egon (1983) Sortűz egy fekete bivalyért – Dukay (1984) Legyél te is Bonca!
Kardos ennek ellenére most már úgy érzi, egyenesben van, nincs szüksége Ötvösre – elköszön tőle.