Mintha ezt a feltétlen mese-hitet valami külön polcon tartanák, ahonnan egy ideig még sértetlenül le lehet emelni. Vekerdy Tamás pszichológus szerint a gyerekek fantáziája még nagyon erős, örömmel mozgósítják egy-egy csoda, meglepetés erejéig, természetes tartozéka annak a mágikus-mitikus világképnek, amiben élnek. Ebből nem szabad őket kitépni, de beledöngölni sem, majd ők eldöntik, mikor jön el az a pillanat, amikor már a racionális valóságot akarják látni. Vekerdy Tamás pszichológus szerint a gyerekek fantáziája még nagyon erős Forrás: MTI/Zih Zsolt Márpedig ha a gyerek hinni akar, hát szervezzük meg, hogy legyen miben hinnie, jöjjön a beöltözött Mikulás. Ne keverjük a dologba aput Vidák szerint azonban néhány fontos részletre figyeljünk. Először is ne keverjük a dologba aput. Mikor jön a Jézuska?. Ha már megszervezzük az eseményt, ne bukjunk le, ne terheljük a gyereket azzal, hogy egy határozottan apahangú Mikulás dilemmáját kelljen megoldania ahelyett, hogy tátott szájjal átadná magát az élménynek. Ezzel a magukat felkészültebbnek gondoló, kicsit nagyobbakat is ki tudjuk cselezni: nem terelődik el a figyelmük, egy rövid időre maradéktalanul át tudják élni ugyanazt, mint a kistesó.
2011. dec 7. 0:00 #szulák andrea #Polgár Judit #Jézuska #karácsony Szulák Andrea kislánya, Rozina viszonylag hamar rájött arra, nem a Jézuska hozza az ajándékot, míg Polgár Judit már a kezdetektől arra neveli a kis Hannát és Olivért, hogy karácsonykor tőlük kapnak ajándékot, mert nagyon szeretik őket. Vajon meddig tartható fent a kisgyerekek előtt az a mítosz, miszerint a Mikulás vagy a Jézuska hozza az angyalkákkal együtt az ajándékokat? Örök dilemma, mikor világosítsa fel erről gyermekét a szülő, hiszen senki nem akarja elvenni idő előtt a kicsiktől azt a mesevilágot, amelyben biztonságban érezhetik magukat. Polgár Juditéknál soha nem volt arról szó, hogy a Jézuska hozza az ajándékot. "Nálunk gyerekkoromban nem voltak igazán ünnepek, elsősorban a versenyek miatt, amelyek épp a piros betűs napok köré szerveződtek. " - árulja el a kötetben minden idők legjobb sakkozónője. Nálatok mikor jön a Jézuska? 24. este, vagy 25. reggel? Miért akkor? Családi.... "Nálunk nem a Jézuska hozza az ajándékot, hanem a gyerekek tudják, hogy mi adjuk, azért, mert nagyon szeretjük őket. "
Bizonyára felnőttként is könnyedén fel tudod idézni a gyerekkori karácsonyok semmivel sem összetéveszthető, varázslatos hangulatát. Az egész lakást belengő csodavárás érzését, amikor a gyerekfülek estefelé már csak a csengettyű hangjára hegyeződtek. Ha szép emlékeid vannak a karácsonyról, szülőként nyilván igyekszel gyermekednek ugyanezt a mesevilágot megteremteni, ám óhatatlanul is felmerülhet benned a kérdés: mikor érdemes őszintén beszélni a Jézuskáról? A témával kapcsolatban Lipták Zita gyermekpszichológust kérdeztük. - Pszichológiai szempontból a gyerek számára milyen előnyökkel bírnak az ünnepeinket övező mesés történetek? - A kisgyermekek még feltétel nélkül hisznek a szülőknek, így, amit ők képviselnek az ünnepekkel kapcsolatban, a gyerekek is átveszik, azonosulnak vele. Az ünnepek köré épülő szokások, rituálék, anekdoták erősítik a családi összetartozás érzését, a gyerekeket és a szülőket is örömmel, jó érzéssel töltik el - ha ez a szülőktől őszintén, szeretettel jön. Ezek gazdagítják a gyermeki fantáziavilágot azáltal, hogy egy csodás, mesés világba repítik a gyerekeket, amit ők általában nagyon élveznek.
Gergő egyre alaposabban odafigyel a környezetére. Ennek egyik eredménye, hogy ha jelen van, a karácsonyi ajándékokról nagyon óvatosan kell nyilatkoznunk, ugyanis szent meggyőződése, hogy valójában a "Jézuska" el sem jön, csak bedobja az ajándékokat, amiket én rakok ki a fa alá. A karácsonyfa feldíszítését sikeresen, egy ügyes levéllel kikerültük, de az is feltűnt neki, hogy amikor átmegyünk kollektíve a templomba, akkor én kicsit a többiek után indulok. Mondjuk máskor is, de az mellékes. Most mindannyian együtt mentünk át, aztán én egy kis hasmenést szimulálva hazalógtam, hogy elintézzem a kipakolást. Természetesen idén nem volt karácsonyi koncert... Trixiék meglátogattak minket. Alapvetően tök jó, bár vannak apróbb fordulatok. Például hogy elvitték a szelektív hulladékot. Ez annyiban probléma, hogy csere zsákban gyűjtjük a flakonokat/kartonokat/papírokat, nomeg, hogy ők fűtenek vele. Utóbbit nem teljesen értem, van egy hegyoldalnyi erdőjük, plusz Ojika öröksége árendában hoz annyit, hogy egy havi tökvakarást követően nem halnak éhen.
Ilyen bonyolult helyzetben a legegyszerűbb, ha maga az érintett tesz időben rendet és igazságot a felek közt. Ennek egyik módja, ha az új házasságkötés előtt - vagy azt követően is bármikor - közjegyző vagy ügyvéd előtt házassági vagyonjogi szerződést köt házastársával, amelyben rögzítik, hogy mely – a házasságkötést követően szerzett – vagyonelemek számítanak a felek saját tulajdonának, és mennyit számítanak bele a közösbe. Ezzel a helyzet egyértelmű lesz, és egyszerűen tisztázható, hogy a házastársak bármelyikének halála esetén az örökösöket mi és milyen mértékben illeti meg az elhunyt saját, illetve közös vagyonnak számító hagyatékából. Ilyen szerződés köthető élettársak között is, ami különösen annak fényében lehet indokolt, hogy a törvény szerint az elhunyt élettársa egyáltalán nem örököl az elhunyt után. Fontos tehát látni, hogy egy házassági vagyonjogi szerződéssel azt is befolyásolhatjuk, mi kerül a hagyatékunkba, ami így kihat az öröklésre is. A közjegyző vagy ügyvéd előtt kötött házassági vagy élettársi szerződés tiszta helyzetet teremthet és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt élettársa és a korábbi házasságból származó gyerekek között békés maradjon a kapcsolat.
§). A házassági vagyonjog annál részletesebben szabályozott. Fő alapelv – és ebben a régi családjogi törvénnyel megegyező az új Ptk. is -, hogy a házastársak között az életközösségük időtartamára házastársi vagyonközösség jön létre, hacsak a felek közötti házassági vagyonjogi szerződés másként nem rendelkezik. A törvényes vagyonközösség tehát csak abban az esetben jön létre a házastársak között, ha ők ettől eltérően nem állapodnak meg – házassági szerződésben. A vagyonközösség mibenlétét a Ptk. szabályozza, törvény határozza meg, hogy mi tartozik a közös vagyon, illetve a külön vagyon körébe, előírja továbbá a feleknek a vagyonnal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Közös vagyon eszerint minden olyan vagyon, melyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak különvagyonába pedig – házassági szerződés hiányában – a törvényben tételesen felsorolt vagyonelemek tartoznak, azaz például a házasságkötéskor már meglévő vagyontárgy, örökség, szellemi alkotás után járó díjak, sérelemdíj, stb.
Az ilyen vagyonjogi megállapodások – az új Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) szerint – már úgy is érvényesek, ha egy független harmadik fél tud róla. Azaz nem kell közjegyzőnek vagy ügyvédnek ellenjegyeznie. Landes Judit hosszú pályafutása során már a legfurcsább megállapodásokkal találkozott: "Például olyan részletes szerződéssel is, ahol a felek meghatározták, hogy 5-10-15 év házasság után kinek mi jár. Ilyet jellemzően a vagyonosabb fél kér. " A szerződés jelentése persze furcsának tűnhet: minél több időt bírsz ki/töltesz el velem, annál többet kapsz a vagyonomból. Ahhoz, hogy egy jegyespár szerződést kössön, teljes egyetértés szükséges – és annak megértése, hogy e nyilatkozattal senki nem kívánja "kiszorítani" házastársát a közös vagyonból. Éppen ellenkezőleg, a határokat kívánja tisztázni. A jól megszerkesztett egyezség válás esetén alapját képezheti a bírói ítéletnek is. A házasság nem csak érzelmi közösség, hanem gazdasági is. Tény, hogy a házasság érzelmi alapon köttetik, ezért az emberek egy része elveti ezt a fajta szerződést, hiszen nem azért házasodunk, hogy elváljunk.
hitel esetén bank felé is hatályos legyen, házassági szerződések országos nyilvántartásába kell vetetni. Amennyiben a felek nem kötnek egymással házassági szerződést, akkor mindazon vagyon – aktívum -, illetve valamennyi kötelezettség pl. hiteltartozás – passzívum – közösen fogja őket terhelni, függetlenül attól, hogy ki- mennyit tett bele azon vagyontárgy megszerzésébe vagy hitel törlesztésébe. A közös tulajdonba tartozás alól azonban kivételt képeznek azon vagyontárgyak, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak: A házastárs különvagyonához tartozik: a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt – kivéve az öröklési szerződés útján megszerzett – vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; (pl. felhasználási szerződések díja – licencia díj) d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás; ( sérelemdíj) e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Részletesen el szoktuk tehát mondani, milyen megoldásokban, verziókban gondolkodhatnak ügyfeleink, ami alapján össze tudják állítani azokat a rendelkezéseket, amik nekik a leginkább megfelelnek családilag. Közös és külön vagyon Házasság alatt tehát szerződés hiányában automatikusan minden közös, viszont ez alól is vannak kivételek: a házastárs által örökléssel, vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgy, az a vagyontárgy, ami a házasságkötéskor már megvolt, a személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgyak, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy nem képezi a közös tulajdon tárgyát. Házassági szerződéssel a fenti általános szabálytól eltérően is rendezhetik a felek vagyoni viszonyaikat, és olyan vagyontárgyakat is sorolhatnak a külön vagyonba, amely egyébként a közös vagyonukba tartozna a törvény alapján, vagy fordítva. Amint azt a bevezetőben is leírtuk, házassági szerződés kötése esetén szükséges azt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni. Fontos kiemelni továbbá, hogy a házassági szerződés nem csak az annak megkötésekor meglévő vagyontárgyakra köthető meg, hanem a jövőben megszerzett vagyontárgyak megosztására is megosztási elveket lehet benne felállítani.