A második félidő elején nem estek egymásnak a csapatok, mondhatni lapos volt a meccs. Erre az 57. Világszenzáció, Horvátország jutott a vb-döntőbe | Foci-VB 2018. percben egy szépségdíjas akciót vezettek az angolok, Walker passzolt Phillipshez, aki Sterlinget játszotta meg, a sokat kritizált támadó pedig értékesítette a helyzetet. Szinte egyből majdnem duplázott, és alighanem a meccset is lezárta volna Anglia, a csapatkapitány Kane azonban ziccerben a kapu fölé lőtt, és mivel a kapufának esett, már az is jó hír, hogy nem sérült meg. Volt aztán egy kimaradt horvát helyzet, majd egy centikkel a kapu fölé szálló szabadrúgás Mounttól. Így aztán egy rúgott góllal is megnyerte az Eb első igazi rangadóját Anglia és visszavágott a 2018-ban elveszített világbajnoki elődöntőért.
Perisic kavargatott, majd Kramaricnak készített le szépeb, az imént beállt támadó lövése azonban a blokkban halt el. 2 perc a ráadás ráadása. Ez volt az iménti szöglet, Stones és Vrsaljko szenzációs fejesével. Zlatko Dalic is cserél egyet, Rebic helyett Kramaric a pályán. Trippier tökéletesen ívelt Stones fejére, aki remekül csúsztatott, Vrsaljko azonban a gólvonalról menteni tudott. Dier lőtt messziről, szögletre pattan a horvát blokkról a próbálkozás Újabb angol változtatás, Henderson le, Dier be. Anglia horvatorszag elo kozvetites 4. Rebic rúgja fel az angolok új emberét, Rose-t, sárga lap és angol szabadrúgás a horvát térfél közepéről. Strinic adja meg magát a gyepen, elkészült az erejével. Rövid ápolás után letámogatják, Pivaric jön a helyére. Egy angol változtatás, Youngot Rose váltja. Anglia kezdi a hosszabbítás első félidejét. Vége a rendes játékidőnek - kis pihenő és jön a hosszabbítás. Kane-t találta meg Trippier tekerése, az aranycipő várományosa azonban luftot fejelt. Rakitic buta szbálytalansága után vezélyes angol szabadrúgás - tudjuk, hogy ez mit jelent... 3 perc a ráadás - egyelőre, aztán lehet, hogy még 2x15.
Folytatódik a meccs, a horvátok kezdik a második félidőt. A lefújás után videón még visszanéztek egy Lovren-Maguire ütközést, de nem láttak semmi kivetnivalót a párharcban, így nem rendelték vissza a csapatokat egy esetleges horvát 11-eshez. Modric tekert középre, de nem alakult ki belőle veszély. Itt a vége az első 45 percnek, megérdemelten vezet Anglia. Szabadrúgás az angol tizenhatos baloldaláról, alighanem a félidő utolsó eseménye következik. Anglia horvatorszag elo kozvetites 8. Vrsaljko eresztett meg egy távoli lövést, talán messzebb ment a kaputól, mint ahonnan lőtte. Nem sikerült jól. Lingard került hatalmas helyzetbe a túloldalon, Alli tálalt elé a tizenhatos vonalára, az MU középpályása azonban csúnyán mellé tekert. Íme Subasic bravúrja, vagy éppen Kane bénázása: Újabb óriási mentés, ezúttal Young rúgja szögletre Rebic elől a labdát. A sarokrúgásból nem alakult ki veszély. Szinte azonnal büntettek a horvátok, előbb Modric centerezését blokkolták a védők az utolsó utáni pillanatban, majd Rebic lövését védte Pickford.
A minisztériumban még 1920. február 11-én megalakították a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot (Maefort), amely az első magyar polgári repülőgép-társaság volt, és egyik célja az volt, hogy a megmaradt katonai repülési berendezéseket, repülőgépeket és felszereléseket a polgári repülés számára megmentse. A Világ című lap rövid hírben számolt be 1920. február 18-án az új vállalkozásról: "Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság elnevezés alatt 50 millió korona alaptőkével vállalat alakult, mely a légi forgalom leendő fejlesztését tűzte ki célul és legközelebb a külfölddel kapcsolatot létesít hírszolgálat, reklám és személyszállítás céljából. A részvénytársaság elnöke Károlyi László gróf. " A céghez került több repülőtér, összesen több mint 40 működőképes (katonai) és 60 javítható repülőgép. A vállalt továbbá gyorsan, és főleg titokban vásárolt Ausztriából több Phönix C–I típusú repülőgépet. Winkler László Magyar repülők, repülő magyarok című könyvében 8 repülőgépről írt, amelyet Ausztriából vásároltak meg, míg másutt 15 hazai gyártású, de szintén Phönix C–1-es gépről írnak.
Az első világháború alatt /1914-1918/ gyáraink 2029 db repülőgépet készítettek. Az üzemekben 1918-ra a munkások létszáma elérte a 4300 főt. Ebben az évben indult meg a menetrendszerű légiposta járat Budapest és Bécs között. A gyors fejlődést szinte a teljes megsemmisülés követte. A háborús vereség, majd az ország kifosztását és szétdarabolását megpecsételő trianoni békeparancs alapjaiban tette tönkre a magyar repülést. A megszálló csapatok által még hátrahagyott repülőgépeket, alkatrészeket, gépsorokat és szinte valamennyi repülőteret meg kellett semmisíteni. Az első légi, Bécsbe induló postai szállítmányt 1918. július 4-én délelőtt a mátyásföldi repülőtérről egy előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatot teljesítő, Brandenburg típusú biplán emelte a magasba. A 80 kilónyi postai küldeményt, szám szerint 1820 levelezőlapot és táviratot két zsákban, a két pilóta ülése mögött helyezték el, az út megtétele két óra három percbe telt. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, ahol a világ első rendszeres légipostajárata az év márciusában indult Bécs és Kijev között, az ilyen küldemények díjmentesítésére előbb az osztrákok adtak ki három értékből álló sorozatot.
Kerékpárműhelyükben született meg többek között a háromtengelyű vezérlés gondolata, a "szárnyhajlítás" technikája, itt kristályosodtak ki a repülőgép irányításának alapelvei, és itt készült el az első, fából készült légcsavar – írja a Első repülőgépüket 1903. december 14-én próbáltak legelőször levegőbe juttatni, ám a Flyer I-es szárnya a földbe csapódott. Több napi javítás után december 17-én végül –Wilbur irányításával – a levegőbe emelkedett a történelem első repülőgépe. Az első "út" mindösszesen 12 másodpercig tartott, és 39 méteres távolságot jelentett, ezen a napon azonban a fivérek – felváltva – további három próbát is végrehajtottak. A negyedik már egy perces légi utazást eredményezett. Persze, az első sikerek után a feltalálókra még hosszú és keserves küzdelem várt: további öt évre és számos prototípusra volt például szükség ahhoz, hogy Wrighték egy óránál tovább utazhassanak a levegőben. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
A héten volt a bemutatója Fazakas Péter Szabadság-Különjárat című filmjének, ami egyszerre két dologra is bizonyíték: hogy kisebb költségvetésből is lehet jó filmet készteni itthon, valamint remek igazolása annak, hogy a tévéfilmeké a jövő. Amikor folyamatosan érkeznek a lehangoló adatok arról, hogy hány néző ül be a moziba egy-egy magyar filmre, illetve folyamatosan csökken a mozibajárók száma, ugyanakkor a másik oldalon ismertek a statisztikák arról, hogy mennyit tévéznek a magyarok (az idősebb korosztály akár napi öt órát is) akkor relevánsnak tűnik a kérdés, miért nem készülnek tévéfilmek itthon? A tévéfilm elfeledett és kissé lenézett műfaj, a rendszerváltás után tulajdonképpen meg is szűnt létezni, pedig sokkal kevesebb pénzből elkészíthető, és több nézőhöz jut el, mint a nagy mozifilm. Ezért is tűnik örvendetes dolognak, hogy megfordulni látszik a tendencia, az Médiatanács ugyanis 2012-ben, és idén is írt ki pályázatot tévéfilmek készítésére. Tavaly hat, idén pedig nyolc forgatókönyv kapott támogatást, így van némi remény rá, hogy ezentúl értelmes dolgokat is nézhetünk majd a tévében.