Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963) - Szerkesztő Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1963 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 299 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Első kiadás! Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 1944 telének utolsó napjaiban, a nyilas terror tobzódásának óráiba viszi el az olvasót Sánta Ferenc regénye: Az ötödik pecsét. Szorgos, becsületes, egyszerű emberek estéit és hétköznapjait, vágyait és életvallomásait fogalmazza meg az író. Hősei estéről estére találkoznak egy kiskocsmában, borozgatnak, beszélgetnek, elméleti vitákat folytatnak az erkölcsről, a házaséletről, az emberi tisztességről, a megalkuvásról. De az idő, a gonoszság uralmának ideje végső próbára teszi őket. Már nem elegendő bizonyos kérdések elméleti megválaszolása, tettekkel, cselekvéssel, magatartással kell felelni. S ezek az egyszerű emberek legyőzik kicsinyességüket, apró meggondolásaikat: kiállják az emberség nehéz próbáját.
A regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember: egy műveletlen, ügyeskedő kocsmáros, egy egyszerű, becsületes asztalos, egy örök kételkedő, különc órás és egy finomkodó könyvügynök beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. Tét nélkül filozofálgatnak, okoskodnak, elméleteket gyártanak. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget - embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból -, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést - nyilasok jönnek a baráti társaság tagjaiért -, a korábban általuk felállított szélsőséges erkölcsi helyzetet a valóságban is kénytelenek kipróbálni: egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak. Az ötödik pecsét mai irodalmunk egyik legjelentősebb alkotása, amelyből Fábri Zoltán - a már klasszikusnak számító - filmet rendezett.
Ezt Gyurica kétségbe vonja, így a sértődött Keszei feljelenti a társaságot. Elfogatásuk után 2 nappalon és éjjelen keresztül hallgatják ki és kínozzák hőseinket, akiknek egyetlen menekülési útvonalat ajánlanak fel. Meg kellene ütniük egy már félholtra vert kommunistát, aki nem tett semmi rosszat azon kívül, hogy saját szabadságáért küzdött. Elárulhatják a becsületüket és ismét szabadok lehetnek vagy emberségükben megmaradva vállalhatják a biztos halált. Ebben a pillanatban az elméleti kérdés gyakorlativá válik. A regény jelentősége azonban nem a konkrét eseményekben, sokkal inkább e két nap alatt lezajlott beszélgetésekben, gondolatmenetekben, gesztusokban rejlik... Értelmezések [ szerkesztés] A regény értelmezésében fontos szerepet kap a címnek és a mottónak a szöveghez fűződő viszonya, hiszen a cím egy bibliai történetre utal, a mottó pedig ugyancsak a Bibliából vett idézet. Ezeknek a történeteknek az ismerete a mű egy újabb olvasatát adja. Az értelmezéshez kötődik, hogy Sánta (stílusára jellemző módon) nem ad nekünk választ a felvetett kérdésekre, csak lehetséges válaszokat a különféle karaktereken, eseményeken keresztül.
chevron_right Társasági adó szerinti értékcsökkenés elévülése 2020. 04. 16., 11:50 0 Egy vállalkozás 2007-ben beszerzett autójának bekerülési értéke 7 millió forint volt. Nem tudni, miért, de a társaságiadó-törvény szerint nem számoltak rá el értékcsökkenést. A számviteli törvény szerint a maradványérték 3 millió forint. Az autót most kivonták a forgalomból, roncsterepre került. Mi a helyes elszámolási mód. A számviteli törvény szerinti érték adóalap-növelő tétel (3 millió forint), de az adótörvény szerinti nettó értékkel csökkentheti az adóalapját (7 millió forint)? Ez a csökkentési lehetőség nem évül el? Előre is köszönöm. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Tekintsük át a veszélyhelyzetet követően is fennmaradt adóváltozások főbb előírásait arra figyelemmel, hogy azok miként érintik a főszabályok szerinti egyes beszámoló készítési és adózási határidőket! Az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések – 2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről A törvény 33. §-a alapján a társasági adóban, kisvállalati adóban, energiaellátók jövedelemadójában, innovációs járulékban, továbbá a helyi iparűzési adóban lehetővé tették az adóbevallás-benyújtási kötelezettség, valamint az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adó megfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-áig, ha az éves és soron kívüli bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes. Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása az adó bevallásával egyidejűleg esedékes, a törvény arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor az utolsó rendelkezésre álló bevallásban szereplő előleg-részletet kell teljesíteni.
Adókedvezményt lehet igényelni az energiahatékonysági célú beruházáshoz, felújításhoz is – ennek feltétele egy erről szóló igazolás, illetve az, hogy a társaság ne vegyen igénybe fejlesztési adókedvezményt ugyanarra a célra. A támogatás mértéke attól függ, a vállalkozás mely régióban működik: Közép-Magyarországon – településtől függően – a költségek 30 vagy 35 százaléka, az ország többi részén pedig 45 százaléka lehet, ám egyik esetben sem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Jó hír a kkv-knak, hogy ebben az esetben is magasabb a támogatási érték: adókedvezményként húsz százalékponttal többet számolhatnak el a beruházásból. Tehát például egy szolnoki kisvállalkozás esetében 65 százalékot. A középvállalkozásoknál tíz százalékpont a plusz, vagyis az iménti esetben a felújítás 55 százaléka vonható le a társasági adóból. A vendéglátókat érinti egy sajátos kedvezmény. Ha az általuk üzemeltetett helyen élőzene szól (vagyis rendszeresen, nyilvános módon, a vendégek számára ingyenesen zenélnek), akkor az erre szánt díj nettó értékének a fele levonható a társasági adóból.