Tudtad, hogyan néhány száz évvel ezelőtt mi volt a frizuradivat és mi mindent tettek meg a nők azért, hogy különleges hajviseletük legyen? Íme néhány érdekesség a hajviseletek és a hajápolás történetéből! Görög státusszimbólum Az ókori görögöknél a haj nem csak esztétikai jelentőséggel bírt, de egyszerre jelezte a viselőjének társadalmi rangját is. A görögök a dús, erős, hosszú hajat az istenek ajándékának tekintették, és a férfiak esetében a fizikai erővel és a potenciával is összefüggésbe hozták. Öltözködéskultúra | Sulinet Tudásbázis. Nem véletlenül a rabszolgák haját viszont a lehető legrövidebbre vágták. Római hajpótlás Az ókori Rómában is nagyon sokat adtak a nők a megjelenésükre, így a frizurájukra is. A legnagyobb divat a feltornyozott vagy loknikba sütött frizurák voltak, amiket nem csak elkészíteni volt nehéz, mivel rengeteg póthajat kellett ragasztóval és csatokkal az igazi hajhoz erősíteni, de viselni és megtartani is kifejezetten nehéz lehetett. Római császárság szőkéi Már a római császárok idején is nagyon vonzó volt az, ha egy nőnek minél világosabb, lehetőleg szőke haja van.
Az ókori Görögországban hordott ruházatra kezdetben hatottak a kis-ázsiai viseletek. Az i. e. 7 - 5. században készült feketealakos vázákon több alak is a kisázsiai ruhákhoz hasonlót visel. De az öltözékek formáin túl a díszítések, mintázatok is a keleti stílust követik: geometrikus sorrendű rozetták és spirális motívumok láthatóak a ruhákon. A keleti ( mezopotámiai) öltözködés hatásain túl az ókori görög öltözködésre a krétai hagyományok is erősen hatottak. A knósszoszi kígyóistennő Kréta [ szerkesztés] A krétai civilizáció már i. 2500 táján magas szintre jutott, virágkora i. Római Birodalom - A rómaiak hajviselete. 2000 és i. 1450 közé esik. A szigeten fennmaradt fajansz szobrok és freskórészletek azt mutatják, hogy az ott élő emberek öltözködése merőben eltért a többi ókori népétől. Ez főleg a női viseletre igaz, ami hangsúlyozott nőiességével a matriarchális életforma emlékét idézi. [1] A knósszoszi kígyóistennő egy derékon szorosan fűzött ruhát visel, ami a melleket teljesen szabadon hagyja, és erősen hangsúlyozza a csípőt.
A "mindössze" a hónaljszőrzetüket eltávolító katonákon kívül a férfiak és nők egyaránt a teljes testfelületüket leborotváltatták a római fürdőkben. Ókori smink Természetesen a sminkkészlet sem hiányzott a római asszonyok szépségápolási kelléktárából. A korabeli nők krétaporral vagy ólomfestékkel kenték fehérre az arcukat, a pirospozsgás arcszínre vágyók pedig szederlevet használtak. A legnépszerűbb 10 görög frizurát, amit most kipróbálhatsz | HU.Hair-Action.COM. A szemet általában korommal, elszenesedett rózsaszirmokból készült krémmel vagy datolyacsont hamujával festették ki. Különös szokás volt a halánték festése és a szemöldök korommal történő kihúzása a – rómaiak által kedvelt – dúsabb hatás érdekében. A hölgyek igyekeztek elfedni arcuk kisebb hibáit is, ehhez bablisztből előállított készítményt vagy kenyérmasszát használtak. Iuvenalis ezekről a praktikákról sem volt túl jó véleménnyel: "Undor csak ránézni! Nevetség, mennyi kenyérbél duzzad az arcán" – fakadt ki egy helyen. Az ókori Róma bővelkedett különböző kenőcsökben, illatszerekben és testápolókban, amelyekről idősebb Plinius számolt be kimerítő részletességgel.
Egyébként csak kiegészítője volt a görög ruházatnak, amit a khitón felett hordtak. A fiatalok és a filozófusok egyetlen darabként is hordták, körülcsavarták a testükön, majd a hosszabb részt átvetették a vállon és a lelógó anyagot a bal karon tartották. Nők ritkábban hordták a hümationt, és akkor is betakarták vele a fejüket. A khlamüszt utazók és fiatal férfiak hordták, nők csak ritkán. Ezt a ruhadarabot a vállukra terítették és összekapcsolták az áll alatt, de előfordult, hogy a hónalj alatt vezették, és az egyik vállon rögzítették. Ritkán a khlamüsz volt az egyetlen ruhadarab, amit viseltek. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Szilvitzky: 26. oldal ↑ Szilvitzky, 28. oldal ↑ a b Szilvitzky, 29. oldal Források [ szerkesztés] Szilvitzky Margit: Az öltözködés rövid története. Corvina, Budapest, 1970 ISBN 963 13 1605 X KRÉTA és MÜKÉNÉ • ÓKOR • Divattörténet., 2011 [last update]. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 11. ) GÖRÖGÖK • ÓKOR • Divattörténet., 2011 [last update].
(Olyan divathölgy, mint Nero felesége szamárkancák tejében fürdött, de hát a testápolás eme módja túl költséges volt ahhoz, hogy elterjedjen. ) A női kozmetika persze jóval nagyobb igényekkel lépett fel, mint a férfiak testápolása. A férfiak is kedvelték, ha - fürdés után - testüket illatos olajjal bedörzsölik, hiszen azt egészségesnek tartották, no meg a nagy meleg következtében óhatatlanul fellépő izzadás kellemetlen szagát elvette. Ámbár a köztársaság censorai kemény harcot folytattak az illatos olajok használata ellen, küzdelmük hiábavalónak bizonyult. A moralisták ezt a szokást az elpuhultság egyik jeleként könyvelték el, de a divatból kiszorítani nem lehetett. (A halottakat is, miután megmosták, illatos olajokkal kenték be, a nők sírjába pedig igen gyakran illatszeres üvegcsét, balsamariumot helyeztek. ) Az illatszereket a legkülönfélébb alkotóanyagokból állították elő, nagyon kedvelték a finom balzsam-, mirrha és nárdus-illatot, ezek persze igen drága parfümök voltak, mivel távoli országokból importálták őket, de az itáliai rózsaolaj sem volt olcsó.
Nyikolaj Vasziljevics Gogol, a nagy orosz író kisorosz, azaz ukrán volt. Annyira tipikusan ukrán, hogy felmenői között – sok honfitársához hasonlóan – kozákok és lengyelek is bőven akadtak. (Forrás:) Dosztojevszkij szerint az egész orosz irodalom Gogol köpönyegéből bújt elő. Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij: Prológus. Ez a köpönyeg azonban nem volt orosz – vagy legalábbis nem úgy, ahogyan sokan esetleg gondolnánk. Nyikolaj Vasziljevics Gogol, a nagy orosz író kisorosz, azaz ukrán volt. Annyira tipikusan ukrán, hogy felmenői között – sok honfitársához hasonlóan – kozákok és lengyelek is bőven akadtak. Földbirtokos apja, aki – éppen lengyel származására utalva – még a Gogol-Jankovszkijnak nevezte magát, szintén írogatott (vígjátékokat), ám csak kedvtelésből, és – ellentétben a fiával – ukránul. A fia, Nyikolaj azonban – akit Ukrajnában ukrán íróként ünnepelnek és Mykola Hoholnak neveznek – eleve nagyorosz nyelven kezdte irodalmi működését, írta meg például ama Köpönyeget, amelyből aztán az orosz írók mind kirajzottak. Ráadásul a két talán legjelentősebb művét, a Holt lelkek című regényt és a Revizor című drámát a nála tíz évvel idősebb orosz írófejedelem, Puskin ötletei alapján írta meg.
Világirodalmi jelentőségű a kisember-hőst típussá emelő A köpönyeg című elbeszélése is. Az orosz drámairodalmat A revizor című drámájával újította meg, amelyhez később, az első színpadra állítások miatti elégedetlenségében kommentárokat is írt. Életműve utolsó, hatását illetően legjelentősebb darabja a Dante Isteni színjátékának mintájára háromrészesre tervezett Holt lelkek című regénye, amelynek csak az első része készült el teljesen. Főhőse, Csicsikov az egyik legismertebb irodalmi alak ma is. Az orosz realizmus `Gogol Köpönyegéből bújt elő` - vallotta Dosztojevszkij, s valóban, Gogol hatása az orosz irodalomra óriási. Művei számtalan fordításban olvashatók, s színpadon, filmen szintén találkozhatunk írásaival, sőt darabjaiból számos zenés mű is készült. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Orosz iro nikolai 2. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Ekkoriban ért meg benne az a gondolat, hogy a marxizmus kibékíthetetlen ellentétben áll az egyéni szabadság eszméjével. Orosz iro nikolai de. A később a "szabadság filozófusaként" aposztrofált fiatalember (utalva 1911-es, A filozófia szabadsága című művére) a feloldhatatlan konfliktusban az egyéni szabadság mellett tette le a voksát, s bár élete végéig fontosnak tartotta a társadalmi igazságosság eszméjét, az individuum s annak szabadsága mindig előnyt élvezett Bergyajev gondolkodásában. Bergyajev a száműzetés utáni szellemi útkeresése során ismerkedett meg Szergej Bulgakov teológussal és filozófussal, s rajta keresztül a keresztény filozófiával és lelkiséggel. Együtt költöztek 1904-ben Szentpétervárra, ahol a századforduló vallási és kulturális reneszánszának áramlatához csatlakoztak. Szintén az 1904-es évhez köthető Bergyajev házassága Ligyija Rappal, aki férjéhez hasonlóan a marxizmustól a kereszténységig jutott el szellemi útján, de míg férje az ortodoxia talaján maradt élete végéig, addig Ligyija 1918-ban katolizált.
8 (magyar tévéjáték, 1966) 1963 1962 Taras Bulba 7. 3 (amerikai-jugoszláv kalandfilm, 122 perc, 1962) 1961 1959 9. 3 (szovjet filmdráma, 75 perc, 1959) 1953 La passeggiata (olasz vígjáték, 100 perc, 1953) 1952 (olasz játékfilm, 90 perc, 1952) 1949 A főfelügyelő 7. 8 (amerikai vígjáték, 98 perc, 1949) 1933 Revizor (csehszlovák vígjáték, 64 perc, 1933) Háztűznéző (színházi felvétel, 149 perc) Ženitba (cseh tévéfilm) 2022 2021 2018 A revizor szerző Bemutató 2018. október 5. 2017 2016 2015 2013 2012 író Bemutató 2012. június 1. 2011 2010 2008 2006 2005 2004 2003 Az orr író Bemutató 2003. február 13. író Bemutató 2003. Orosz iro nikolai filmek. december 19. 2002 2001 2000 1999
Az ukrán származású, de orosz nyelven író Nyikolaj Vasziljevics Gogol a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa, akinek elbeszéléseit, regényeit illetve színműveit a világ legtöbb nyelvére lefordították, és minden művelt ember ismeri. Több mint másfél évszázada állandó ihletforrásként szolgál a legkülönbözőbb művészetek számára, legyen szó színházról, zenéről vagy filmről – nem véletlenül idézik oly gyakran Dosztojevszkij szállóigéjét: "Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő". Oroszvilág - Berlusconi és az orosz digitális átállás. Az orr, a Köpönyeg, a Holt lelkek szerzőjének talán leghíresebb és a színházakban is legtöbbet játszott műve A revizor, amely groteszk vígjátékként nemcsak a XIX. századi vidéki orosz társadalomról nyújt mulattatóan fonák korrajzot, hanem tértől és időtől függetlenül az általános emberi gondolkodás és viselkedés mai napig fellelhető ellentmondásait állítja pellengérre. Így az sem csoda, hogy szinte minden rendező előbb vagy utóbb színpadra állítja Gogol zseniális szatíráját – hiszen a nemes értelemben vett szórakoztatás mellett lehetősége van a világról is komoly üzenetet közvetíteni.