A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Szent miklós története gyerekeknek. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Magyarországon Kecskemét városának. Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják őt, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst.
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. A Mikulás története gyerekeknek - Divatikon.hu. A hagyomány úgy tartja, hogy már csecsemő korában is a böjti napokon csak egyszer szopott. Szüleit kiskorában elvesztette, s egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került. 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Szent Miklós püspök Fotó: Wikipédia Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották.
Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki Mikulás személye is. A keresztény hagyomány szerint valószínűleg Kr. 342. december 6-án halt meg. Fernando Uribe és Steven Hahn gyermekeknek szóló rajzfilmjében Miklós korán megtanulja és a gyakorlatban is követi püspök nagybátyja intelmét: "Odaadónak kell lenni embertársainkkal, és nem háláért cserébe, hanem ahogy Jézus tette, tiszta szeretettel a szívünkben. " Ennek szellemében már gyermekként is hajlandó lemondani a számára különösen kedves dolgokról. Minden álma az volt, hogy legyen egy szép lova. Apja meglepi őt egy gyönyörű, fehér színű csikóval, a kis Miklós boldogsága határtalan. Szent miklós története gyerekeknek 1. Amikor azonban egy vele egykorú fiút, Adrianót a rómaiak rabszolgának akarnak eladni, felajánlja a rabszolgakereskedőnek a csikót, megváltva így a fiú szabadságát. Felnőttként, szülei halálát követően, ellentétben az evangléliumi gazdag ifjúval, lemond tetemes vagyonáról, szétosztva azt a rászorulók között. Anyagi és lelki támaszt is nyújt a szükséget szenvedőknek.
Mások fenyítését a leggyakrabban a krampuszra bízta, ám időnként még őt is megfenyítette, sőt, még láncra is verte. Mikulás napja, minden év december 6-án az ajándékozás ünnepe Egy idő után a miklósolásból egyre inkább a hatalmaskodást egyszerre kiélő és kigúnyoló játék lett, amelyben túlsúlyba kerültek a zajos, közönséges és olykor durva elemek is. Egy időben ezért a Dunántúlon Láncos Miklós is lett a játék elnevezése. Néhány helyen itt már kifejezetten azért jártak házról-házra a fiatalok, hogy mindenkit jól megijesszenek. Olykor nemcsak megcsörgették a hosszú láncaikat, hanem bizony jól oda is csaptak velük egy-egy járókelőre, aki azután napokig borogathatta a helyét. Szent miklós története gyerekeknek szamolni. Arra hivatkoztak, hogy ilyenkor a gonoszt űzik ki az emberekből. Ezzel viszont a Mikulás-nap sokat veszített a karácsonyi meghittséget előkészítő jellegéből, ami sokáig nem maradhatott így, s a huszadik század elején a mikulásolás lassan kihalt a szokások közül. A játékok egykori a durvasága egyszerű vidámsággá szelídült, és a Mikulás-kultusz lényegévé az ajándékozás vált.
Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan érme, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő. Azonban kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte "Noel Baba"-nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa". A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Fogságából végül kiszabadult, hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (326-ban) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Szent Miklós püspök legendája - Győr Plusz | Győr Plusz. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. – írja a The post A Mikulás története gyerekeknek appeared first on Karácsony 2021.
Az első magyar egyetem Az 1367. szeptember 1-én, Pécsett alapított egyetem (studium generale) rövid, mindössze néhány évtizedes működése nem bővelkedik forrásokban. Létrehozása szervesen illeszkedik a közép-kelet-európai egyetemalapítások sorába. A IV. Károly német-római császár (1346–1378) által életre hívott prágai egyetemet (1348) követő alapítási hullám idején szinte azonos időben jött létre a krakkói (1364), a bécsi (1365), végül pedig a pécsi studium generale. Az intézmény létrejöttében Koppenbachi Vilmos pécsi püspök szerepe kulcsfontosságú volt, amely az intézmény székhelyének kiválasztásában is egyértelműen megmutatkozott. A pfalzi származású klerikus 1358-tól állt I. Lajos király szolgálatában: az uralkodó diplomatája, tanácsosa, titkos kancellárja és kápolnaispánja (1358–1374). 1367. szeptember 1. | A pécsi egyetem alapítása. Egyházi pályafutása során bergzaberni plébános, csázmai, majd egri prépost, végül pedig pécsi püspök (1361–1374) volt. Az alapítás hátterében elsősorban a királyi diplomáciában résztvevőkkel szemben támasztott igény állt, miszerint a tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen egyházjogi képzettséggel rendelkezzenek.
Azonban az országgyűlés 1912-ben Pécs ellenében a pozsonyi és debreceni egyetem létrehozásáról döntött. Az I. világháború után, 1919. januárjában a csehek elfoglalták a pozsonyi egyetemet, amely 1921-től átmenetileg Budapestre költözött, és csak hosszas tanácskozások után, az 1921. XXV. törvény alapján nyert elhelyezést a Pécsi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem. Azonban az egyetem Pécsre költözése a szerb hadsereg megszállása miatt sokat késett, az első tanévet így csak 1923-ban tudták megnyitni. Pécsi egyetem – Magyar Katolikus Lexikon. A városnak az egyetem költözésével sok teendője akadt; több mint ezer egyetemista, valamint professzorok és családjaik elhelyezéséről kellett gondoskodni, a karok intézeteit elhelyezni, klinikákat létrehozni, könyvtárat felállítani. Mindezt nagyon kevés idő - mindössze két év - alatt hozták létre. A Trianoni diktátum utáni gazdasági helyzetben, ami az országhatár szélére került várost különösen sújtotta, nem lehetett új egyetemi negyedet építeni, meglévő városi vagy állami kézen lévő épületeket, intézményeket kellett erre felhasználni.
2000. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileuma. január 1-jén a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével megalakult a Pécsi Tudományegyetem, amely jelenleg már tíz karral működik. A Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, valamint a szekszárdi Illyés Gyula Kar összevonásával létrejön a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, az egyetem 9 karú lesz 2016 Létrejön a Gyógyszerészettudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem ismét 10 karúvá válik 2017 A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját, amely esemény alkalmából Pécs Városa a Dél-Dunántúl és Magyarország számára is jelentős jubileumi ünnepségsorozatot tervez. A PTE történetét feldolgozó infografika az egyetem alapításától egészen napjainkig kalauzolja el az olvasót: Első magyar egyetem alapítása o Scale up jelentése Első magyar egyetem alapítása ii Szerb étterem szeged budapest Az első magyar egyetem megalapítása Első magyar egyetem alapítása dr Első magyar egyetem alapítása 1 Zf eger meccsek Nem szűnik meg, de átalakul A Palkovics László által ismertetett csütörtöki elképzelésekből az Index arra következtetett, hogy a Nyugat-magyarországi egyetem várhatóan mai formájában megszűnik, és ezt az államtitkár sem cáfolta.
Az biztos, hogy a soproni Erdőmérnöki Kar, a Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar, a Közgazdaságtudományi Kar és a Benedek Elek Pedagógiai Kar szoros egységben marad meg, sőt képzési profilját még tovább bővítheti. A Győrben működő Apáczai Csere János Karból ebben az esetben csak a pedagógusképzéssel foglalkozó intézetek csatlakoznának a Széchenyi Egyetemhez, a turizmus intézet beilleszthető lenne a soproni központú NYME profiljába, ami fontos lenne az idegenforgalomban erős Sopron városának is. Van egy olyan elképzelés is, hogy a NYME átalakulásával erős regionális pedagógusképző centrum jönne létre. Ezt arra alapozzák, hogy az egyetem mostani struktúrájában az óvópedagógus képzéstől egészen a tanárképzésig széles skálán tudnak mozogni: Sopronban működik az óvópedagógusokat képző Benedek Elek Pedagógiai Kar, Győrben tanítóképzéssel, logopédiával és gyógypedagógiával foglalkozik az Apáczai Csere János Kar egy része, Szombathelyen pedig tanárképzés folyik. A csak másolatban ránk maradt dokumentumban kifejezte abbéli óhaját, hogy Magyarországon az egyetem felállításával "a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön, és ily módon az értelem is növekedjen".
A 19. Században megalapították a Zsolnay porcelángyárat, a cukorgyárat és a sörgyárat is. Jelentős volt ekkor még a szénbányászat is. A kiegyezés után a város ugyanolyan gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb települése. 1912-ben elindult a dohánygyári termelés is, majd az újabb nagyobb lépésig a háborúk utánig kellett várniuk. Ekkor azonban a város soha nem látott gyorsaságban fejlődött, míg elérte a mai állapotát.
Az egyetem számos privilégiummal rendelkezett, hallgatóit, tanárait, – és általában a diákok által megválasztott – vezetőit nagyfokú autonómia illette meg, nem csak a pénzügyek, hanem a bíráskodás és az önkormányzat terén is. Mindazonáltal az egyetemalapításnak szigorú feltételei voltak, mivel ahhoz nem csak az uralkodó, hanem az oktatásban szinte totális befolyással rendelkező egyház – tehát a pápa – jóváhagyására is szükség volt. Az engedély kiadásán túl az egyházfő határozta meg az egyetem felállításának helyét, továbbá azt is, hogy ott milyen fakultásokat – vö. karokat – alapíthatnak. Ez Magyarország esetében sem volt másképp, V. Orbán pápa Viterbóban kelt oklevele ugyanis nem csak Pécs városát jelölte ki, hanem azt is kikötötte, hogy a képzés ott a jövőben három – orvosi, jogi, filozófiai – karon indulhat majd meg. Mivel az első – bolognai mintára megszervezett – magyar egyetemen nem volt teológiai fakultás, így azt a korban nem tekintették universitasnak, hanem "csak" a studium generale elnevezés illette meg.