Mert a film legvégén megnyugodhatsz, hogy a castingolt csótánynak nem lett bántódása (bár a rózsának valószínűleg igen), mert a légiós és western-jeleneteket végül mindenki megússza ép bőrrel, és mert természetesen a szerelem győz mindenekfelett, és az is kiderül, hogy még egy hazudozós őstehetséget (Schmied Zoltán) is lehet tisztán és valószínűtlenül önzetlenül szeretni (Radnay Csilla jóvoltából). [cikk=36572] És a titok Legkésőbb a történet végén megtudod, melyik szereplő is volt ebben a filmben Rejtő Jenő. De már az elején majdnem találkozhatsz Kosztolányival. És az egyetlen szomorú pillanat az lesz, amikor Rejtő Jenő valódi arcával is szembenézhetsz, és megtudhatod, miért is szenvedett fagyhalált. És akkor talán eszedbe jut Szerb Antal is. Meg Radnóti. Most pedig nézd meg az előzetest! A Fekete Múmia Átka trailer from Madarász Isti on Vimeo. A fekete múmia átka Mikor vetítik: 2015. szeptember 19-én, 19. 30-kor vetítik a Duna Televízión Rendező: Madarász István Forgatókönyvíró: Hegedűs Bálint Színészek: Hajduk Károly, Józsa Imre, Szervét Tibor, Haumann Péter, Radnay Csilla, Tamási Zoltán, Hegedűs D. Géza, Schmied Zoltán, Vásári József, Kovács Lajos
És csak később kezdenek pénzt keresni. " Jelenetek a filmből A fekete múmia átka jól kezdődik: frappánsan teremt miliőt, erős a svungja (Rejtő-adaptációnál ez különösen fontos), és találó a szereposztása. Főként Haumann Péter, aki az uzsorás kávéháztulajt alakítja olyan kedvvel, ahogy anno Hókuszpókot szinkronizálta, és Molnár Gusztáv, aki az írni nem tudó fiatalembert játssza imádnivaló maflasággal. A főszereplő a filmben Plack, aki ezer pengővel tartozik a tulajnak, mert magánkiadásban kinyomtatta verseskötetét, amit aztán megsemmisítő kritikával illettek a Nyugatban. A bukta után nincs miből visszafizetni a kölcsönt, és pincérnő mennyasszonya előtt is titkolóznia kell, akinek közben a kiadó főnöke, Monsieur George csapja a szelet. A filmben így az a különös eset áll elő, hogy Plack mégis kopogtat a keménykötéses könyvek – és a nyugatosok – panteonjának ajtaján, irodalmi babérokra pályázik, miután kiégett és elfüstölt az alkotói kedve a sok regényfoltozás közepette. Alakjába a romantikus, mit sem tudó költőfiút és a cinikus középfordulatírót gyúrták össze, kálváriájának viszont nincs érdekes kifutása, az írói blokk szentimentális feloldása pedig idegennek tűnik a rejtői szellemiségtől.
Lehet azért, mert az egyik legkedvesebb írómról van szó. Nagyon tetszett, hogy a vidám történetbe ez a kis keserűséget biggyesztették a végére és működik. Ritkán akad ilyen... Hm. előzmény: tomside (#8) 2016-04-13 18:21:12 #8 előzmény: ChrisAdam (#7) Tulajdonképpen ez hangzik el a filmben, nem spoilerezek, hogy hogyan és miként, majd meglátod. :) előzmény: tomside (#6) 2016-04-13 16:28:35 #6 Oké, akkor csak szőrszálhasogattam, mert ez nem jött át az utolsó mondatodból. ;) előzmény: ChrisAdam (#5) Ez így van, pontosan - ezért nem veszem egy kalap alá Móriczot, Babitsot Rejtővel. Viszont a többi ponyvaírókkal - akikről ez a film szól - össze lehet. (Nem is csak hazaival). 2016-04-13 12:52:34 #4 A "Ki a kor legnagyobbja? "-szemlélettel elég sok bajom van. Rejtő különösen egyedi és tiszteletreméltó életművet tudhat magáénak (és mi lett volna még, ha túléli azt a borzalmat?! ), de amikor azokra az évtizedekre tekintek, eszembe jut többek között József Attila, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, és innentől értelmezhetetlen a kérdés.
Azt hitte, elég, ha csinál egy jó filmet A Hurokkal újra olyan magyar film került a mozikba, ami felveheti a versenyt a nemzetközi kínálattal, mert történet-központúságával, látványvilágával és hőseivel egy kisebb költségvetésű amerikai filmre emlékeztet. Nem véletlen: Madarász Isti rendező gyerekkora óta a hollywoodi filmek bűvöletében élt, és Steven Spielberg, Ridley Scott és Christopher Nolan nyomdokain haladva kizárólag szórakoztató, profi, műfaji filmeket szeretne rendezni. Egy nap majd remélhetőleg ott, Hollywoodban. Az Origo Filmklubnak mesélt a Hurokban elrejtett titkos kódokról és idézetekről, az itt forgató amerikai sztárok mellett ellesett pillanatokról, és arrról... Van valami jó film a moziban? Moziba szeretne menni, de nem tudja mit nézzen meg? Segítünk! Most a miskolciak a legszerencsésebbek, náluk még még mindig tart a CineFest. De az ország más részén lakók se búslakodjanak, most a mozi székében maradva is megmászhatja a világ legmagasabb csúcsát, ha pedig az otthonát sem akarja elhagyni, Rejtő Jenő szédületes világában merülhetk el.
Az írás, és nyomában ez a tévéjáték is, a harmincas évek kávéházi mindennapjaiba, illetve a ponyvaregényírás rejtelmeibe avatja be a nézőt/olvasót, így inkább valami irodalomtörténeti kirándulásként, mintsem igazi Rejtő-adaptációként értelmezhető (még ha konkrétan az is). Főleg, hogy maga Rejtő a történetben csak mellékfigura, aki csak váratlanul, a végén lép elő egy kézfogás erejéig… Ennek ellenére a film több okból is dicsérhető. Nekem elsősorban a látvány és a vágás tetszett. Nagy András operatőr a mindvégig egy térben mozgó történetet kifejezetten filmszerűen fotografálta. A korhűséget ízléses sárgásbarnákkal, dohányfüstös, kávégőzös félhomállyal érzékeltette, az illusztrációképpen bevágott, fiktív filmbetétek pedig komoly formaérzékről adtak tanúbizonyságot. Politzer Péter néhány bravúros vágással pedig a már említett Korcsmáros zsenijét is képes volt megidézni.
Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. Ez volt gyerekkorom legelső Rejtő Jenő-élménye: általános iskolában az énekkönyvbe rejtve kezdtem el olvasni A három testőr Afrikábant a leghátsó padban, amíg a többiek Prokofjevtől a Péter és a farkast hallgatták. Aztán a Grand Hotel leírásánál ( Kitűnő széklábak! Belépés díjtalan! Kilépés bizonytalan! ) már olyan hangosan röhögtem, hogy kizavartak az óráról. Innentől nem volt menekvés: rákattantam mindenre, amiben alvilági előéletű, vicces légiósok mentették meg a törékeny nőt és persze Franciaország becsületét. Faltam a könyveket, filmeket és a képregényeket, aztán az ezredforduló környékére rájöttem, hogy Rejtő írott humorát egyáltalán nem könnyű más médiumokba átkonvertálni. A mókásan túlburjánzó P. Howard-mondatok és a vicces karakterek csak Korcsmáros Pál képregényeiben működnek, mozgóképen egyáltalán nem! Utóbbira szörnyű példa Bujtor 1996-os A három testőr Afrikábanja Koncz Gáborral a főszerepben, vagy a Bon Bon 2001-es légiós videoklipje, amiben Stohl volt Potrien őrmester.
Jobban tudom, mint te magad, mi volna más: folyó, patak! Most a kis nyúl került sorra. Erre felelj, ha tudsz, róka: ha megfelelsz, most az egyszer te leszel a polgármester! Nincsen szárnya, mégis repül, fákon, bokrokon hegedül, ha nem repül, nincsen sehol, de mégiscsak van valahol, nincsen szárnya, nincsen lába, mégis a világot járja... Töri is fejét a róka, ennek a fele se móka, hiába, no, nincs felelet, mondd meg, nyuszi, hogy mi lehet! Szól a nyuszi: Figyelj, róka! Hogy mi lehet? Mi más volna? Ismeri a nyár s a tél, mi lehetne más: a szél! Kis nyúl főzte le a rókát, ő állotta ki a próbát, az erdőben akkor egyszer, nyuszi lett a polgármester. Egyszer volt, hol nem volt, egyszerű kis nyuszi volt. hosszú füle, kurta farka, semmi furcsa nem volt rajta.
Szaip Istvanné: Húsvéti nyúl meséje Kategóriák: Állatos esti mese, Húsvéti mesék, Magyar mesék, Rövid mesék, Tavaszi mesék Szaip Istvanné: Húsvéti nyúl meséje A húsvéti nyuszinak Kedves a kis pofija. Festegeti a tojást, Kéket, pirosat, sárgát. Kicsi nyuszi, oly vicces, Hogy a tojást te fested. Húsvétkor a sok gyerek Mindegyike rád figyel. Van sok mese, történet. Közülük elmesélek… Tovább olvasom A varázstojás Kategóriák: Húsvéti mesék, Magyar mesék, Rövid mesék A varázstojás Panni és Bence abban az évben nagyon készültek a húsvétra. Az azt megelőző években – Bence pici baba voltára tekintettel – az ünnepet fővárosi lakásukban töltötték. Most azonban falura készültek, hogy az apai nagyszülőkkel együtt húsvétozzanak. Panni megérkezésük után azonnal rákérdezett… Tovább olvasom Lőrinc Pál: Három füles Kategóriák: Állatos esti mese, Húsvéti mesék, Magyar mesék Lőrinc Pál: Három füles Három kis nyúl ül a réten. Mesebeli faluszélen. Előttük egy halom tojás, Húsvét táján ez így szokás. Festék is van jócskán, bőven, Fut az ecset tekergően.
És mind a ketten barátságosan néztek egymásra. Mikor jól megnézték egymást, a kis csacsi hazament a nagy csacsival és a kis nyuszi a nagy nyuszival.
Elhatározta, hogy egyhamar nem látogatja meg ismét az elkényeztetett virágokat, s lehorgasztott fejjel ballagott hazafelé, az erdőbe. … Tovább olvasom Mester Györgyi: Nyuszi ül a fűben…és festeget Kategóriák: Állatos esti mese, Húsvéti mesék, Magyar mesék, Mester Györgyi mesék, Rövid mesék Mester Györgyi: Nyuszi ül a fűben…és festeget Az erdei tisztáson gyülekeztek a nyulak. Kisebbek, nagyobbak, fiatalabbak, öregebbek, de mind azzal a szándékkal jöttek össze, hogy megbeszéljék a húsvéti teendőket Nyúl mama is kivezényelte kis családját, mert a legfiatalabb nyuszigyerekek még… Tovább olvasom
Nyuszis mese: Nyúl Péter A Nyúl Péter (Peter Rabbit) egy igazi klasszikus, gyermekeknek szóló rajzfilm sorozat, amelyből azóta már film is készült. Ahogy a címe már elárulja, a főszereplő egy nyuszi, akit Péternek hívnak. Nyúl Péter és barátai sok mókás kalandba keverednek. Péter nagyon kíváncsiskodó, és nehezen fogadja meg édesanyja tanácsait. Nagyon nehezen tudja megtartani a távolságot Gregor úr kertjétől, ahol hívogatóak a legfinomabb zöldségek, amikor nőni kezdenek. Nyúl Péter Fontos próbatétel részére, hogy a salátának, a reteknek, és a zöldbabnak ellenálljon, amelyek oly csábítóak. Ajánlott cikk: Miért nézd meg a gyerkőccel együtt te is a Nyúl Péter és barátai animációs filmet? Avagy egy ütős családi film húsvétkor 3. Nyuszis mese: Kockásfülű nyúl A Kockásfülű nyulat senkinek sem kell bemutatni. Igazi magyar retro rajzfilm, amely a mai napig adásban van és kellemes kikapcsolódást nyújt a gyerkőcöknek és a szüleiknek egyaránt. A rajzfilm főszereplője egy kockásfülű nyúl, aki különleges tulajdonságokkal felruházott hős.