7632 Pécs Táncsics Mihály utca Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
10% (egyéb akcióinkkal össze nem vonható) Web: I Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 08. 00-16. 00; Szo: 09. 00-12. 00 I E-mail: I Tel: 06-20/340-2007 7632 Pécs, Táncsics Mihály u. 64
Hirdetés Környék bemutatása Eladó családi házak Pécs Pécs Eladó családi házak Táncsics Mihály utca Kiemelt ingatlanhirdetések Nézd meg a kiemelt ingatlanhirdetéseket 2, 5 M Ft Maroslele, cím nincs megadva eladó telek · szoba 7, 9 M Ft Zalakaros, Zalagyöngye utca 14. eladó üdülőövezeti telek · szoba 93 M Ft Budapest, III. kerület Árok utca eladó ikerház · 4 szoba 30 M Ft Székesfehérvár, cím nincs megadva eladó lakás · 2 és félszoba 13, 7 M Ft Kiskunmajsa, Félegyházi út eladó lakás · 1 és félszoba 35 M Ft Budapest, VIII. kerület Práter utca eladó lakás · 3 szoba 36, 7 M Ft Budapest, IV. kerület Kordován tér 1. eladó lakás · 2 és félszoba 110 E Ft/hó Zalakaros, Zalagyöngye utca kiadó lakás · 2 szoba 27, 8 M Ft Eger, Napsugár utca eladó lakás · 2 és félszoba 320 M Ft Budapest, XI. Dr szabó józsef nőgyógyász pets and animals
Máig számtalan dolog maradt, amit nem tudunk a 455 éve született William Shakespeare-ről, az azonban bizonyított, hogy az angliai Stratford-upon-Avon nemcsak az Erzsébet-kori író szülőhelye, a mestert itt is temették el. A világ egyik legkedveltebb "irodalmi úti célja" a közép-angliai kisváros, Stratford-upon-Avon, William Shakespeare, az újkor legnagyobb drámaírójának festői szülővárosa és a Royal Shakespeare Company színtársulat otthona. William Shakespeare élete Stratford-upon-Avon-ban kezdődött feltehetőleg 1564. április 23-án, a szülői házban élt 1616-ig, majd 52. születésnapján 1516. április 23-án ugyanitt hunyt el. Írók otthona – William Shakespeare élete Stratford-upon-Avon-ban Egészen bizonyos, hogy William Shakespeare-t Stratford-upon-Avonban 1564. április 26-án megkeresztelték, tehát valószínűleg három nappal előbb született 1564. április 23-án (a mai számítás szerint 1564. Szépirodalom - G-Portál. május 3. a születése napja). Ugyancsak Stratford-upon-Avonban hunyt el ötvenkét éves korában 1616. április 23-án.
William Shakespeare, a Rómeó és Júlia, a Vízkereszt, vagy amit akartok, a gyönyörű, szerelmes szonettek és az angol színjátszás legmeghatározóbb alakja – vagy, ahogyan Petőfi Sándor fordította a nevét, Lándzsarázó Vilmos. Összeszedtünk néhány érdekességet, amit talán még nem hallottál minden idők egyik leghíresebb drámaírójáról. 1. WILLIAM SHAKESPEARE ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA by Timea Galo Lukacs. Noha az eredeti, angol nyelvű szövegek olvasásával néha még az anyanyelvi beszélőknek is meggyűlik a baja, nem kétséges, hogy Shakespeare jól forgatta a szavakat. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az Oxford Dictionary Quates szerint a leggyakrabban használt angol nyelvű idézetek tíz száőzaléka az ő tollából származik, a Literary Enyclopedia szerint pedig ő a második leggyakrabban idézett angol nyelvű szerző, az angol nyelvű Biblia után. 2. Shakespeare szókincse a munkáit ismerők szerint körülbelül 17-29 ezer szó között lehetett, ami kétszeres mennyisége annak a szómennyiségnek, amit egy átlagos ember használ. Az Oxford English Dictionary szerint Shakespeare hihetetlen mennyiségű, 3000 ezer olyan szót vezetett be az angol nyelvbe, amelyet korábban nem használtak!
Az esküvő után hat hónappal később megszületett az első lánya, Susanna, akinek születését már anyakönyvi bejegyzés bizonyítja. 1585 elején ikrei születtek, egy fiú, Hamnet és egy lány, Judith. Hamnet 11 éves korában, ismeretlen okból meghalt; 1596. augusztus 11-én temették el. Egyes források alapján arra következtetnek a kutatók, hogy fia halála befolyásolta Shakespeare-t a Hamlet (1601) megalkotásában. Hogy a házasság mennyire volt sikeres, nem tudhatjuk, az azonban elárulkodó lehet, hogy az ikrek születése után Shakespeare nem maradt otthon, hanem Londonba indult szerencsét próbálni. Több művében is említést tesz arra, hogy szerencsésebb, ha a nők idősebb férjet választanak: a Vízkereszt ben finoman jelzi véleményét: "Ifjabb legyen hát nálad kedvesed, / Vagy hajlamod nem állja meg helyét. William shakespeare élete. / Mert rózsa a nő, melynek szép virága / Ha kivirít, hajlik gyors hervadásra. " II. FELV. 4. SZ. * A Vihar ban Prospero szavai már jóval súlyosabb erővel hatnak a párválasztás és a házasság fontosságáról: "Vedd hát, tőlem ajándékként, magadtól / jutalmadként, a lányomat: de, ha / szüzességének csomóját megoldod, / mielőtt a szent ceremóniák / és rítusok rendben lezajlanak, / ne hullasson az ég szép harmatot / szerződésünkre; csupasz gyűlölet, / vak megvetés és viszály záporozzék / a közös ágyra, förtelmes gyomokkal, / hogy gyűlöljétek mindketten: vigyázz, / Hymen lámpása vet rád fényt. "
1593-ban jelentette meg Venus és Adonis című "mitológiai románcát". Rá egy évre a Lucretia meggyalázása c. elbeszélő költeményét. Ekkor írhatta szonettjeinek legnagyobb részét. Lírai verseinek legfőbb témája a barátság és a szerelem volt. 154 szonettje 1609-ben látott napvilágot. William Shakespeare élete és művészete Rudolf Steiner előadásai alapján - Manifesztum. Pályájának második felében világszemlélete komorabbá vált. Művészete ekkorra ért be igazán. Kiemelkedő darabjai a Julius Caesar, a Hamlet, Troilus és Cressida, az Othello, Lear király, Macbeth és az Antonius és Kleopátra. Pályája végén új drámatípust teremtett, a Téli rege és A vihar innen valók. Rómeó és Júlia Arthur Brooke elbeszélő költeményét használja fel forrásként 1594-ben írta, nyomtatásban 1597-ben jelent meg. A színterek gyors váltakozásra és a hangulati elemek keveredése középkori hagyomány. Ami új: a szerelmi téma Műfaja: tragédia Szerkesztés Fokozódó intenzitás pl. : utcajelenet Párhuzamos szerkesztés: A feudális erkölcsök és a reneszánsz szabadságvágy kifejeződése Külső helyszínekről a belső színterekre kerül a hangsúly.
Később dramaturg, statiszta lett, majd az 1590-es évektől színész, rendező, de elsősorban drámaíró. Talán hajós vagy kereskedő volt, esetleg Itáliában is járt, olaszul biztosan olvasott – sok mindent félreértve. Legtöbb vígjátéka valószínűleg ennek hatására játszódik olasz környezetben. A királynő "kegyeltje" Később világhírűvé vált szonettjei kéziratban terjedtek az irodalmat kedvelő szerelmesek közt, de csak 1609-ben jelentek meg nyomtatásban. Drámáinak sorrendjét, keletkezésük időpontját csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, mivel azok eredeti kéziratban nem maradtak meg az utókornak. Kezdetben olaszos komédiákat ( Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, A lóvá tett lovagok, A két veronai nemes) és történelmi darabokat ( VI. Henrik, III. Richárd) szerzett. Következő írói korszaka a Rómeó és Júliá val kezdődött, ide tartozik a Sok hűhó semmiért, a Szentivánéji álom, A windsori víg nők, az Ahogy tetszik, a Minden jó, ha a vége jó, A velencei kalmár; a királydrámák közül a II. William shakespeare élete magyarul. Richárd, a János király, a IV.
Árnyékolt jellemrajz: több helyzetben sokoldalúan bemutatott alakok → antik tragédiák Reneszánsz szabadságvágy ↔ Középkori erkölcs Szabad párválasztás, tiszta érzések Érdekházasság (ókorban is) Rómeó és Júlia a viszályon kívül helyezik magukat. A családok közti ősi viszály (már nevetséges) Reneszánsz életszeretet, életöröm: Mercutio Tybalt szítja egyedül a haragot Lőrinc barát a két család kibékülését várja a házasságtól. Kettősség: Rómeó és Júlia nem olyan értelemben tragikus hősök, mint Antigoné, aki egy eszméhez ragaszkodva bukik el. A rendkívüli erejű, hirtelen támadt szenvedély emeli őket azzá. Akaratlanul is szembekerülnek a régi erkölcsökkel és hordozói lesznek a reneszánsz szabadságvágynak – és hősei. Capulet: házasság kétféle megítélése: Először lányára bízza a döntést. Utána kényszeríti a házasságra – Párishoz. Capuletné: Szereti lányát, de ő is a feudális erkölcsök híve. Páris: Szereti Júliát, de háta mögött egyezkedik az apjával. Dajka: kétarcú szereplő Júliának Rómeót dicséri Capuletnének pedig Párist.