A kiszolgálás gyors, így relatív gyors a cserélődés is szerencsére. Többféle ételt kipróbáltunk már ezen a helyen. Volt ami ízlett, volt ami egyáltalán nem. Tipikusan az a hely, ahová azért ugrik be az ember, hogy gyorsan egyen ehető meleg ételt különösebb elvárás nélkül. Erre a célra megfelelő. Elvitelre is kérhető az étel. 3 Ételek / Italok 4 Kiszolgálás 3 Hangulat 4 Ár / érték arány 4 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 1 Vicces Tartalmas Érdekes Az értékeléseket az Ittjá felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjá véleményét. Ön a tulajdonos, üzemeltető? Mini vendéglő nagykanizsa menü. Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 8800 Nagykanizsa, Sugár út 40. 06 93 311 968 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
Nagykanizsán a Sugár út ám alatt található a város jelenleg is működő legrégebbi étterme, ami jelen felállásában 17 éve üzemel változatlanul, Pókecz Zsolt vezetése alatt. Naponta változó készételekkel, levesekkel, főzelékekkel, valamint egyedülálló menüválasztékkal állunk kedves vendégeink szolgálatában. Az A'La Carte étlapunk városi viszonylatban, ár-érték arányban a legkedvezőbb! Ételeink változatosak, melynek alapja a tradicionális magyar konyha, valamint annak ötvözete a modern kor elvárásaival. Étlapunk megoldást kínál azok számára is, akik a könnyebb ételeket kedvelik (Tészták, húsos saláták). Mini Vendéglő · Nagykanizsa, Sugár út 40, 8800 Hungary. Mottónk: Frisset elérhető áron! Az ajánlatainkat és menüinket a naponta beszerzett friss alapanyagokból állítjuk össze, ezért heti ajánlattal nem tudunk előre szolgálni, érdemes naponta ellátogatni az oldalra vagy az étterembe. Az éttermi vendéglátáson kívül vállaljuk: osztálytalálkozók, keresztelők, bankettek, születésnapok, egyéb összejövetelek minőségi lebonyolítását, valamint hidegtálak, meleg ételek helyszínre történő kiszállítását!
Információk Konyha típus: Nemzetközi, Magyaros Elfogadott kártyák: OTP SZÉP kártya, MKB SZÉP kártya, K&H SZÉP kártya Felszereltség: Melegétel, Kártyás fizetés Kapcsolat Értékelések Értékeld Te is MAKAI jozsef 2017. Augusztus 7. FANTASZTIKUS! A KAPRPOS JUHTÚRÓS DÖDÖLLE AZ EGYIK KEDVENCEM LETT! ÖRÖK HÁLÁM A PINCÉR HÖLGYNEK(Ő AJÁNLOTTA). Akik ezt megnézték, ezeket is megnézték...
pl. : spondeus, dactilus stb. ütemhangsúlyos Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása. Lírai én fogalma. : felező tizenkettes Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Enciklopédia Fazekas A líra rövid fogalma Lírai költészet Külső hivatkozások [ szerkesztés] Iskolai anyagok Lírai műfajok Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Költészet Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85079180 GND: 4036774-5 NKCS: fd132781 BNF: cb119498002 KKT: 00575071
Az elégia témái szomorúak: a költő betegség okozta szenvedéseit vagy lelki fájdalmát, magányát, csalódását, szerelmi bánatát panaszolja, az elérhetetlen vagy elvesztett boldogságot siratja, vagy az elmúlt szép időkön mereng, vagy szerettei elvesztésén kesereg. Gyakori az elégiákban a múltba tekintés, visszaemlékezés vagy búcsú, lemondás, elvágyódás. A műfaj eredete: az ókori elégia Az elégia, mint műfaj, az ókorból ered, első emlékei az i. e. Lírai alany és Lírai én között mi a különbség? - Lírai alany és Lírai én között mi a különbség?. 7. századból maradtak fenn. Akkor még az elégia teljesen mást jelentett, mint ma: tartalmi megkötés nélkül minden epigrammánál hosszabb, disztichonban írt költeményt elégiának neveztek. A görögöknél tehát az elégia, mely az eposz után fejlődött ki, átmenet volt a líra és az epika műneme között, s a líra kialakulását készítette elő. Az epikában még kizárólag hexametert használtak, amely inkább leíró és elbeszélő művek alkotására volt alkalmas. Az elégiába már a sokkal zeneibb, személyesebb érzések kifejezésére alkalmas pentameter is belevegyült. Így a hexametert és pentametert egyesítő versmérték, a disztichon lett az elégia megszólaltatója, s ekkor még minden disztichonban írt költeményt elégiának tartottak.
A lírai műfajok rendszerezésének többféle módja van. Maguk a műfaj-kategóriák nem kizárólagos érvényűek, így egy-egy lírai mű többféle rendszerbe is beletartozhat. Maga a műfaj-kategória is folyamatosan változik: koronként más jellemző jegyeket mutat. A XIX. század második felétől napjainkig egyre kevésbé találunk "tiszta" műfajú műveket. Jellemzővé válik a műfajkeveredés, az átmeneti műfajúság (pl. az átlényegített dal, elégiko-óda). Lirik en fogalma un. • A lírai költészet fő típusai a megszólaló személy, azaz alanya alapján: – személyes líra: közvetlen önkifejezés – szereplíra: belehelyezkedés más emberi egyéniségbe, magatartásba – közösségi líra: a közösség érzelmi, gondolati tartalmainak kifejezése, a személyiség azonosulása a közösséggel. • A szubjektív tartalom szerinti csoportosítás: – hangulatlíra: minimális érzelmi intenzitás – érzelmi líra: erőteljes és tudatos kifejezése az érzelmeknek – gondolati líra: az érzelmi világ kifejezésére gondolati tartalmak, filozófiai problémák megfogalmazása szolgál eszközül, vagy fordítva: az intellektuális tartalmak intenzív érzelmi közegben jelennek meg.
Az olvasat problematikusságával kapcsolatban egy érdekes feltételezést fogalmazott meg: "Szerintem az olvasat száműzése nyelvművelő indíttatású lehet: mert a politikusok és médiaszemélyiségek mondanak olyanokat, hogy »az én olvasatomban erről és erről szól a dolog«". És nyilván senki nem akarja összekeverni az irodalomtudományt a politikával... Bezeczky Gábor, az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa világította meg legkomplexebben a jelenséget; ő így látja a problémát: Nem biztos, hogy a tabu szó utal a legjobban az eseményekre, melyekről az illető beszámol. Ha jól értem a dolgot, nem az olvasat szó használatát nehezményezhette a szakdolgozat bírálója, hanem azt a szemléletet, melyhez az olvasat könnyen, gyakran társul. Ebben a felfogásban az irodalmi mű objektív értelme/jelentése áll szemben az egyéni, szubjektív olvasatokkal. Aki mostanában ilyesféle felfogással dolgozik, legalábbis ismernie kellene a lehetséges alternatívákat. Lirik en fogalma 2. Könnyen lehet, hogy a dolgozat bírálója erre kapacitálta a levél íróját.
A zsoltár, a himnusszal rokon műfaj, amely eredetileg az ószövetségi vallásos énekek gyűjtőfogalma. A rapszódia: A legtöbb rapszódia is az ódai műfajcsoportba tartozik. Jellemző vonásai a zaklatottság, az érzelmek és a gondolatok szenvedélyes hullámzása. A műfaj kifejezésmódja szubjektív. Az epigramma műfaji alapvonása a rövidség és a tömörség. Az epigramma témája, hangneme, célja szerint igen változatos: megörökíthet gyászt, szerelmet, sokféle életmozzanatot; van tanító, harci, gúnyos (szatirikus) és politikai változata is. Az elégia bánatos alaphangú, ma már valamilyen emléket felidéző, illetve csendes szomorúságot, belenyugvást kifejező vers, többnyire bölcselkedő tartalmú költemény; a görög költészetben formája mindig disztichon. Ars Poetica Latin eredetű szó, jelentése: költői mesterség, költészettan. Vallomásszerű művek, melyek a költő költészetéről való nézeteit, hitvallását tartalmazzák. Pl. : Petőfi Sándor: A XIX. Ki beszl a versben A lrai n fogalma. század költői Capriccio Olasz eredetű szó, jelentése: szeszélyes, furcsa ötlet.
Jellemző műfaj 1/A: személy - költő Egy estém otthon, István öcsémhez, Szeptember végén - dal, elégia, episztola 1/B: személy - költő Szózat, Thaliarchushoz – óda 2/A: személy – költő – valaki más Huszt - epigramma 2/B: személy – költő – (valaki más) Himnusz - himnusz 6. Valaki le írná nekem mit jelent az hogy líra pontosan, és azt hogy mi az a.... Jellemző műfaj • 3/A: személy – költő – valaki más Chesterton: A szamár, Csokonai: Szegény Zsuzsi - helyzetdal • 3/B: személy – költő – valaki más + ugyanő másik énje Arany János: Az örök zsidó (…pihenni már… nem, nem lehet…) - szerepjáték • 4/A: személy – költő – valaki más – még valaki Kölcsey: Zrínyi második éneke – Zrínyi könyörög benne a Sorshoz – drámai monológ • 4/B: személy – költő – sokan mások Ez már nem líra, de még nem is dráma, hanem átmenet, drámai költemény, Az ember tragédiája József Attila: A Dunánál Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Ebben a versszakban József Attila a szüleihez való kötődéséről vall.