Egy most publikált tanulmány szerint összefüggés mutatható ki a vércsoport típusa és a koronavírus-fertőzés valószínűsége között. A Vuhani Egyetem kutatói az elvégzett esettanulmányok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az A vércsoportba tartozó személyek érzékenyebbek a fertőzésre más vércsoportbeli személyekhez képest. Az új kutatás szerint szerepe lehet a vércsoporttípusnak is A kínai tudósok állítása szerint az A típusú vércsoporttal rendelkezők szignifikánsan érzékenyebbek a koronavírusra, mint a nullás típusúak. Az A-s vércsoportúakat nagyobb eséllyel fertőzi meg a koronavírus, a 0-sok rezisztensebbek | Paraméter. A kínai orvoskutatók több mint kétezer Covid-19-fertőzésben szenvedő betegnél végeztek előzetes kutatást két kínai kórházban, Vuhan városában - amely a globális járvány forrásának számít. Vuhant január 23-án vonták vesztegzár alá a járvány miatt Forrás: AFP/Sajjad Hussain A 2173 koronavírusos beteg vértípusait összehasonlították 3694 egészséges vuhani lakos vércsoportjával. A kutatók az összehasonlító elemzésből megállapították, hogy az A vércsoportba tartozó személyek érzékenyebbek a fertőzésre, és hajlamosabbak a súlyosabb tünetek kialakulására, ezzel szemben a nullás vércsoportba tartozóknál a betegség szignifikánsan alacsonyabb kockázata áll fenn.
Hasonló következtetésre jutottak a grazi szakértők is. "Kutatási eredményeink kimutatták, hogy a nullás vércsoportú emberek statisztikailag jelentősen kisebb eséllyel betegszenek meg koronavírussal, mint a többi vércsoportú egyének" – írják az osztrák kutatók. Kép: Ye Aung THU / AFP A koronavírussal fertőzött és megbetegedett páciensek között pedig meglehetősen gyakoriak az AB-vércsoportúak. A grazi elemzést összesen 399 koronavírusos páciens adatain végezték. "Ők olyan, az első hullámban megbetegedettek, akik kórházi kezelést kaptak" – mondta Thomas Wagner grazi molekuláris biológus, aki kollégájával, Eva Maria Matzholddal a jelenség biológiai magyarázatát kutatja. A vércsoport és a betegség lefolyásának súlyossága között nem találtak összefüggést, tehát a nullás vércsoportú betegek esetében sem könnyebb a betegségből való gyógyulás. 0 vércsoport covid vaccine. Wagner ezért hangsúlyozta: a nullás vércsoportú embereknek is ugyanúgy kell védekezniük a fertőzés ellen. A vércsoportot a vörösvérsejtek (eritrociták) felszíni szerkezetének eltérései határozzák meg: a vörösvérsejtek membránjának jellegzetes felszíni szerkezetét a különböző szénhidrátok és fehérjék formálják.
Bár egyre több repülőjárat indul újra, sokan ódzkodnak a tömegben utazás gondolatától. Szerencsére akár pár óra alatt is elérhető pár olyan helyszín, ahol érdemes lehet kikapcsolódni - ezeket gyűjtötte össze az
Budapest, 1952. február 9. Keleti Ágnes, női tornász, olimpikon gerendagyakorlat közben Forrás: MTI/Szécsényi Ferenc Helsinki, 1952. augusztus 3. Keleti Ágnes bemutatja talajtorna-gyakorlatát a helsinki nyári olimpián Forrás: MTI Helsinki, 1952. Az olimpiai bajnok Keleti Ágnes (k), a második helyezett Maria Gorohovszkaja (b) és a harmadik helyezett Korondi Margit tornászok állnak a dobogón a műszabadgyakorlat összetett számának eredményhirdetésén a XV. nyári olimpián Forrás: MTI Tata, 1956. február 25. Keleti Ágnes, a XVI. nyári olimpiára készülő magyar tornászválogatott tagja szabad ülőtartást mutat be a felemáskorláton a tatai edzőtáborban Forrás: MTI/Komlós Tibor Budapest, 2004. május 6. A díjazottak csoportképe, miután átvették a Nemzet Sportolója címet Medgyessy Péter miniszterelnöktől az Országház Kupolatermében a Magyar Sport Napján. Az elismerésben tizenketten részesültek, de Puskás Ferenc (labdarúgás) megromlott egészségi állapota miatt, a közéletből szinte teljesen visszavonult Balczó András (öttusa) pedig saját döntése alapján a díjat elfogadta, de távol maradt az eseménytől.
Körkép – Keleti Ágnes nevét viseli ezentúl az UTE Tornacsarnoka (videó) 100 éves, Keleti Ágnes tornász, UTE Tornacsarnok A 100 éves Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornászt, a világ legidősebb élő olimpiai bajnokát köszöntötte az UTE Tornaszakosztálya szerda délután. A gyerekek szívet, majd egy 100-ast formáztak, az elkészült felvételeket pedig elküldték a híres példaképnek. A bemutató végén az UTE klubigazgatója, Őze István bejelentette, hogy a csarnokot ezentúl UTE Keleti Ágnes Tornacsarnoknak hívják.
A sajtóbemutatón a járványveszély miatt a kötet főszereplőjét fia, Bíró Rafael képviselte, de rövidfilmen látható volt Keleti Ágnes is, amint otthonában kezében tartja, nézegeti a könyvet, és azt mondja, hogy örül neki. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta: Keleti Ágnes eredményeit mindenki ismeri. "Ági néni élettörténete nemcsak a hosszúsága miatt különleges, hanem azért is, mert a tornász mellett egy édesanya és egy sportszakember életét is megismerjük". "Az az egészséges, pozitív életszemlélet, amely Ági nénit jellemzi, mindannyiunk számára példa lehet" – hangsúlyozta Szabó Tünde. A Keleti Ágnes ötszörös olimpiai győztes tornásznőről szóló, Keleti 100 "Mert szeretek élni" című könyv a kötet bemutatóján a Testnevelési Egyetemen 2020. november 9-én. MTI/Kovács Tamás Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, a Nemzet Sportolója, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) volt elnöke, a könyv előszavának szerzője emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, amikor létrehozták a Nemzet Sportolója címet, Keleti Ágnes volt az első, akinek a neve elismerésre méltóként felvetődött.
Keleti Ágnes tornász, olimpikon gerendagyakorlat közben 1952. február 9-én (Fotó: MTI/Szécsényi József) Négy évvel később, 31 évesen az 1952-es helsinki olimpián azonban már a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet szerzett. Két évvel később Rómában felemás korláton világbajnokságot nyert, 1956-ban a melbourne-i olimpián pedig karrierje csúcsára ért: három szeren és csapatban is a dobogó legfelső fokára állhatott fel, négy aranyéremmel a nyakában. A játékok legeredményesebb versenyzője és egyben a legidősebb tornásznő lett, aki olimpián diadalmaskodni tudott. Egy évvel később Izraelben telepedett le, ahol gyakorlatilag megteremtette a nemzeti tornasportot, főiskolai tanárként és edzőként tevékenykedett tovább. 1958-tól 1980-ig az izraeli tornászválogatott edzője, 1959-től 1960-ig pedig az olasz tornászválogatott eredményeiért felelt. Az olimpiai bajnok Keleti Ágnes (k), a második helyezett Maria Gorohovszkaja (b) és a harmadik helyezett Korondi Margit tornászok állnak a dobogón a műszabadgyakorlat eredményhirdetésén a nyári olimpián, Helsinkiben, 1952. augusztus 3-án (Fotó: MTI/Magyar Fotó) A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, Magyarország legtöbb olimpiai éremét magáénak tudható Keleti Ágnes, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a világ legidősebb olimpiai bajnoka.
Keleti Ágnes még ma, százévesen is nevetve le tud nyomni egy spárgát. Ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, a világ legidősebb olimpiai bajnoka. Nemrég Újpest díszpolgára lett, november közepén könyv is megjelent az életéről, sőt a születésnapján, azaz ma, egy tornacsarnok is megkapja a nevét. Keleti Ágnes a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka, aki egyetlen dolgot kért születésnapjára: egy gesztenyés habos tortát. Az egykori tornász január 9-én, azaz ma ünnepli századik születésnapját, a világjárvány miatt azonban a "nagy buli" elmarad. Mint lapunknak elmondja, az első hullám alatt a házvezetőnőjével a Mátrába költöztek, de most visszatértek Budapestre, s így minden nap találkozhat a fiával, Rafellel. "Egyébként sem terveztünk nagy partit, az már túlságosan fárasztó lenne. Az ember onnan tudja, hogy öregszik, hogy elkezdik kérdezgetni tőle, mi a hosszú élet titka. Mikor elmúltam kilencvenöt, egyre többen voltak erre kíváncsiak – mondja nevetve –, de most, százévesen is azt mondom, egyetlen dolog számít: imádok élni! "
Zsidó származása miatt hosszú ideig nem indulhatott versenyeken. A versenyzést meglehetősen későn, huszonnégy évesen kezdte. Megmenekült a deportálástól, hogy életben maradhasson, felvette a Juhász Piroska nevet és hozzáment jó barátjához, Sárkány Istvánhoz. Szűcssegéd lett, dolgozott lőszergyárban és a nyilasok cselédjeként is. Istvántól a háború után ugyan elvált, a barátságuk megmaradt. Később férjhez ment Bíró Róberthez, akitől két fia született, Rafael és Dániel. Pósa Lilla
1981-től a Zsidó Sporthírességek Csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2002-ben a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) beválasztotta a Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé, 2003-ban MOB Érdeméremmel tüntették ki, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2005-ben megörökítette kéznyomát és aláírását a Magyar Sportcsillagok Falán, 2008-ban bekerült a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé, 2011-ben Magyar Tornasportért Díjat, Elnöki Érdemérmet és MOB emlékplakettet, 2015-ben Prima Primissima díjat, 2019-ben Pro Urbe Budapest Díjat kapott. 2017-ben megkapta Izrael legrangosabb kitüntetését, az Izrael díjat, 2020-ban Újpest díszpolgára lett. Tavaly október 9-én lett a világ legidősebb élő olimpiai érmese, egyben a legidősebb élő ötkarikás győztese. Az 1991-ben életre hívott, húsztagú Halhatatlanok Klubjának tagja. Mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című könyvében emlékezett vissza.