Amerikában született dzsessz az ország kulturális sokszínűségének és individualizmusának tükröződésének tekinthető. A lényege a nyitottság az összes befolyás, a személyes kifejezés improvizációval. A jazz a történelem során elterjedt a népzene és a művészet zenei világában, és olyan pontig terjed, ahol stílusa olyan változatos, hogy teljesen másnak hangzik. Először a bárokban játszanak, a jazz most hallható klubokban, koncerttermekben, egyetemeken és nagy fesztiválokon szerte a világon. A Jazz születése New Orleans, Louisiana a 20. század fordulóján kultúrák olvasztótégelye volt. Egy nagy kikötői város, a világ minden tájáról érkezett emberek összejöttek, és ennek eredményeképpen a zenészek különféle zenére voltak kitéve. Az európai klasszikus zene, az amerikai blues és a dél-amerikai dalok és ritmusok együtt jöttek létre, ami jazzként ismertté vált. A jazz szó eredete széles körben vitatott, bár azt gondolják, hogy eredetileg szexuális kifejezés volt. Louis Armstrong Az egyetlen olyan dolog, ami a jazz zenét olyan egyedülállóvá teszi, hogy az improvizációra összpontosít.
A blues jelenti annak valódi arcát. Az európai harmóniához szokott fül számára hamisnak hallatszó elnyújtott, koszos hangok jelentik azt a zenében korábban idegen árnyalatot, amely aztán beszivárog a huszadik század zenéjének minden apró szegmensébe, a jazz számára pedig mindvégig megmarad az önazonosság zálogaként, ahogy ez a sorozat további részeiből is kiderül majd.
Most induló jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére. A jazz az első multikulturális zenei műfaj, amely nem jöhetett volna létre máshol, mint az Egyesült Államokban, amit eleve különböző kultúrákból érkezettek építettek fel. Amerikai műfaj, mert a kialakulása és fejlődése párhuzamosan haladt az Egyesült Államok társadalmának és kultúrájának változásaival, az ország önálló kulturális karakterének megteremtésében pedig elsődleges szerepe van. A jazz azonban mindenekelőtt az afroamerikaiak által az Újvilágban életre hívott zenei hagyomány. Ebből eredeztethetőek azok az attribútumai, amelyek máig meghatározzák, úgyis, hogy napjaink jazz zenéje – rendhagyó visszatalálásként a saját múltjába – gyakran írható le korábban egymástól nehezen belátható távolságban létező kultúrák találkozásaként, ahol a közös nyelvi készlet helyett a lassacskán feloldódó feszültség helyére beáramlott nyitottság és kíváncsiság teremti meg a zene létrejöttének alapjait.
GettyImages-2662796 (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary) A jazz kialakulásának és kikristályosodásának folyamatában nem a különböző országok zenei hatásainak összeolvadása jelenti a vezérelvet, hanem, hogy egy fiatal, eredetileg csupán importált és ez által gyorsan elcsökevényesedett kultúrával rendelkező országban született. A jazz megjelenése valójában az amerikai kultúra megjelenését is jelentette. Ahhoz azonban, hogy eltérő kultúrák találkozásából valami új jöhessen létre szükséges volt, hogy valamelyik dominánssá váljon és magába olvassza a többi felől érkező hatásokat. Társadalmi támaszték híján az Európából áthozott kulturális és művészeti tendenciák rövidesen elsorvadtak, az Afrikából behurcolt rabszolgák számára a zene azonban egyszerre volt a mindennapi életük természetes része, fejezte ki a különállásukat és lázadásukat, valamint jelentette azt a csatornát, amin keresztül mindennapos szenvedésük feloldódhatott a zenélés jelentette közösségi élményben. Scott Joplin (1868-1917) amerikai zongorista és zeneszerző (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Getty Images Hungary) Az Afrikából az Újvilágba hurcolt fekete rabszolgák zenéjét nagyban meghatározta annak közösségi funkciója, ennek is betudhatóan ritmikailag és harmóniailag is gyökeresen különbözött az európai zenétől.
LISA SIMPSON NEM VÁLASZTHAT ROSSZUL – KIS SZAXOFONTÖRTÉNELEM Mi lehet a közös a rekamié, a szendvics, a kardigán és a szaxofon szavainkban? Mielőtt a kamaszkorunkból ismerős képrejtvényre gondolnánk, ahol egy macska és egy vasaló közt kellett 10 apró különbséget felfedezni, leszögezhetjük, hogy nagyon is van etimológiai megalapozottsága a kérdésnek. Tárgyak, amelyek halhatatlanná tették kitalálójukat. És bár a korabeli divattal hadilábon álló, a krími háborúban edződött Lord Cardigan tábornok története is lebilincselő, a Bartók Tavasz programjai kapcsán inkább annak jártunk utána, milyen rögös utat járt be a mára hatalmas népszerűségnek örvendő szaxofon a kezdetektől napjainkig. Ki is volt az az Adolphe Sax, akinek neve a hangszer által örökké megmarad az utókor emlékezetében? A kis Sax szellem A szaxofon hangjának szerelmesei hálát adhatnak a gondviselésnek, hiszen a későbbi feltaláló kizárólag neki köszönhetően élhette túl szerencsétlen véletlenekben bővelkedő gyermekkorát. Mielőtt 15 évesen elkészíthette volna első hangszerfejlesztését, már több fatális tévedésből eredő baleset túlélője volt: előfordult, hogy tej helyett hígított kénsavat ivott, lenyelt egy tűt vagy arccal belebukott a forró olajba.
Ezért számunkra a szaxofon az érzelmek kifejezésének ideális eszköze. " Ezen pedig mi egy cseppet sem csodálkozunk, sőt, inkább érzelmesen, csendesen és nem hivatalosan ezennel kikiáltjuk a szaxofont a fesztivál egyik kedvenc hangszerévé! Signum Saxophone Quartet, Fotó: Andrej Grilc
Története A dzsessz története során óriási változásokon ment keresztül, amialatt egy szabad örömzenélésből először populáris tánczene, később zeneművészet lett, majd az európai zenére visszaható, modern tudománnyá és zenei stílussá vált. A ragtime, a dixieland, a szving, a bebop, a cool, a fusion és a free jazz látszólag talán ambivalens műfajoknak tűnnek, azonban ezek egy folyamat részei. A dzsessz gyökerei a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afro-amerikai zenei hagyományokban (például blues, ragtime) valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg. A 20. század elején az afro-amerikai közösségekből indult ki és az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt/van a többi zenei irányzatra is. A dzsessz ma is folyamatosan fejlődik, egyre újabb stílusok jelennek meg. A dzsesszkorszak (az 1920-as és 1930-as évek) A szesztilalom miatt a törvényes szalonok és kabarék bezártak, azonban helyettük tiltott italmérések százai nyíltak, ahol a vendégek ittak a zenészek pedig szórakoztattak.
Ezt a kilencvenes és kétezres években további hat album követte, de nincs megállás: a napokban jelent meg The Roadside című négyszámos, vadonatúj EP-je Butch Walker (Green Day, Weezer) produceri vezényletével, amit a pandémia alatt írt, és amin többek közt híres, majdnem végzetes kimenetelű, két évtizeddel ezelőtti motorbalesetét is feldolgozza. Billy Idol koncert jegyek >>>>
Általános jegyértékesítés: okt. 8. 10:00 2018-as elsöprő sikerű Budapest Parkos koncertje után újra hazánkban köszönthetjük a '80-as évek egyik legmeghatározóbb punkrock bálványát, Billy Idolt! A legendás énekes nemrég The Roadside című négyszámos EP-vel lepte meg rajongóit, de abban biztosak lehetünk, hogy most is magával hoz olyan ikonikus slágereket, mint a White Wedding vagy a Dancing With Myself. Bővebben Küzdőtér Limitált elővét: 11 999 Ft Normál ár: 14 999 Ft Terasz jegyek Mastercard bal első terasz: 21 999 Ft - ELFOGYOTT Mastercard bal középső terasz: 21 999 Ft - ELFOGYOTT Jobb első terasz: 21 999 Ft - ELFOGYOTT Jobb középső terasz: 21 999 Ft - ELFOGYOTT Terasz jeggyel jogosult vagy belépni a VIP bejáraton. A Teraszokról exkluzív helyről élvezheted a koncertet, és a koncert utáni bulit, továbbá elkülönített bárok, és mosdók állnak rendelkezésedre. A Terasz jegy megváltása nem biztosít ülőhelyet. A teraszokon található limitált számú ülőhely érkezési sorrendben foglalható el. A megváltott Terasz jegyedet a főpénztárban karszalagra cseréljük.
Valahol egyébként nagyon vicces, hogy 50 éve gyakorlok, mégis egy játékpuska határozta meg a karrieremet és ez hozta meg a legnagyobb sikeremet. Egyébként a webshopomban dedikált játék sugárfegyverek is elérhetők, amiket én magam alakítottam át, hogy olyanok legyenek, mint amiket a zenéléshez használok. " 2018-as elsöprő sikerű Budapest Parkos koncertje után újra hazánkban köszönthetjük a '80-as évek egyik legmeghatározóbb punkrock bálványát, Billy Idolt. A koncerten természetesen Steve Stevens játékát is láthatjuk, hallhatjuk.
Négy év után visszatér Billy Idol Magyarországra, 2022. június 29-én a Budapest Parkban lép fel – jelentették be a szervezők. A nyolcvanas évek egyik legmeghatározóbb punk-rock bálványa jelenleg is aktív: nemrég négyszámos EP-vel lepte meg rajongóit. William Michael Albert Broad, azaz Billy Idol a hetvenes években ragadott először hangszert, első komolyabb zenekarában pedig Clash- és Siouxsie and the Banshees-tagokkal zenélt együtt. Később a Generation X nevű formáció élén találkozhatott vele a közönség, majd a banda 1981-es feloszlása után New Yorkba költözött, és szólókarrierbe kezdett. Még ugyanebben az évben megjelent első EP-je Don't Stop címmel, azon még két Generation X track is szerepelt, melyek közül az egyik az azóta ikonikussá vált, és rengeteg feldolgozásban hallható Dancing With Myself. Az 1982-ben megjelent első szólólemeze több országban arany- és platina minősítést ért el, egy évvel később pedig érkezett a folytatás, a Rebel Yell, amely már a Billboard 200-as listájának hatodik helyéig jutott.
Hopp, ha már bemutatás, rá is térnék gyorsan az eddig nem említett, egzotikus óriásnak kinéző Steve McGrath basszusgitárosra, aki gép-pontossággal alapozott végig, és zord fizimiskáját meghazudtolva énekelte a magas vokálokat. A billentyűs kolléga meg biztos örült, amikor a főhős "Derek Sheriniamerinian or what the hell is he called"-ként mutatta be… Aztán az "igazi magyar himnuszként" felkonferált Rebel Yellt követően távozott a banda, a fiatalabbak a halálbiztos ráadás tudatában nyugodtan várakoztak, a menedzserek és menedzserinák pedig tapsolás közben riadtan tekintgettek mindenfelé, hogy "jajmostaztán nagyonkelltapsolni mertbiztosnemjönvissza". Persze Bálvány úr visszajött, és egy újabb acapella swing klasszikussal hergelte a nagyérdeműt, végül a Hot In The Cityvel a zenekar is visszaérkezett (az utolsó refrén előtti New York bekiabálásból ismét Budapest lett). Végül pedig egy megahosszú Mony Mony zárta az estét, benne az összes instrumentum szólójával – ráadásul ennél a dalnál valaki más, talán a dobtechnikus ült be csépelni, és a multiinstrumentalista Tichy is gitárt akasztott a nyakába, hogy egy kiváló gitárpárbajt vívjon Stevensszel.
Itt újabb kis instrumentális szünet következett, újra Derek nyitott, majd Stevens mester igazi flamenco és jazz elemekből építkező szólóorgiát rittyentett. Jó volt hallani, hogy a mester a csillagharcos gitáreffektjei nélkül is stílusteremtő, villámkezű őrült, és marha jó volt közben figyelni, ahogy a rádiós háttérzenén tüttyedő "középkorosztály" döbbenten ráncolja hátrafelé terjeszkedő homlokát, hogy ugyan már, mi ez a kaszatolás egy ilyen slágerpartin… A szóló végén Steve persze azért csak ráeresztett némi effektet a hangszerére, így egy fura "űrklasszikus" hangzást ért el – csodálatos volt hallgatni, milyen csodák tudnak születni a tépett hajú, egérarcú kis ember ujjai alatt. Aztán visszatért a zenekar, hogy eljátsszanak egy 1981-ből előásott Cry című balladát, majd belecsaptak az Idol által is sikerre vitt Doors feldolgozásba, csak ezúttal az LA Womant Hungary Womanként énekelték a refrénben. Igaz, a szótagszám miatt inkább volt az hungry mint Hungary, de sebaj, gesztusnak kedves volt.