'Fehér liliomszál, Nevető tulipán, Ugy-e nekem adod, Aranyos Julikám? ' "Se mákos kalácsért, Se mézes kalácsért, Oda nem adhatom Senki szép szaváért. " 'Fehér liliomszál, Nevető tulipán, Mit… Ó, ha cinke volnék, útra kelnék, hömpölygő sugárban énekelnék – Minden este morzsára, búzára visszaszállnék anyám ablakára. Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő kabátba belebújnék – nyári éjen, fehér holdsütésben, elcsitulnék, jó anyám ölében. Ó, ha csillag volnék, kerek égen, csorogna a földre, … Járt az óvodába egy kis leány: Zsuzsikának hívták. Piros szalagot hordott a hajában, és piros volt a köténye is. Ennek a piros köténynek a zsebében volt egy lyukas kétfilléres. Zsuzsika nagyon vigyázott rá, a világ minden kincséért el nem költötte volna. Pedig egy fiú az… Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Bölcsődei anyák napi versek kepek. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. Mindenütt fény – csak a sün orra alatt árnyék.
Anyák napi versek gyermekeknek 2. Az Anyák napja az anyaság csodájának az ünnepe. Ezen a napon az édesanyák kerülnek a figyelem középpontjába. Összegyűjtöttünk néhány anyák napi verset segítségül az ünnepléshez, köszöntésükhöz: Csorba Piroska: Mesélj rólam Mesélj anya, milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam? És tehozzád hogyan szóltam, amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad, mit kívánok? Megmutattam a kezemmel? Mesélj rólam! Hogy szerettél? Engem is karodba vettél, meleg tejeddel etettél? Akárcsak a testvéremet? Gyönyörködtél akkor bennem? Bölcsődei anyák napi versek ovoda. Úgy neveztél: kicsi lelkem? És amikor még nem voltam, a hasadban rugdalóztam, tudtad-e, hogy milyen leszek, milyen szépen énekelek? Sejtetted, hogy kislány leszek? mesélj rólam! Milyen lettem, amikor már megszülettem? Sokat sírtam vagy nevettem? Tényleg nem volt egy fogam sem? Ha én nem én lettem volna, akkor is szerettél volna? Kiss Jenő: Anyád szemében Anyád szemében ott a nap; sugarai rád hullanak, hogy nőj te szépen. ott a hold, beteg, ha voltál, rád hajolt a lázas éjben.
Létay Lajos – Édesanyámnak 2012-04-28 Kezemben a tavasz Első kis virága. Szívemben a szeretet, Tisztelet és hála. Ezzel köszöntelek, Édesanyám drága. Kívánok sok erőt Egész életedre, Kitartást és sikert A te lépteidre! Éljen nagyon soká, Édesanyám drága! Ez az én szívemnek Legfőbb kívánsága.
ezért máshol keres étket, elkerüli a sok méhet. Fotó: Kosztolányi Adrienn Aranyosi Ervin: "Aprótalpak" bölcsőde "Aprótalpak" a nevünk, picik vagyunk, nevetünk, sokat játszunk, megnövünk, mi is szép nagyok leszünk! Apró talpunk meg nem áll, tipeg-kopog kalapál, énekünk az égre száll, táncunk forog körbejár. Mint egy mackó táncolunk, mély hangunkon brummogunk, vidámságra jó okunk: apró tappancsok vagyunk. Körbe állunk lelkesen, tánclépésed ellesem, ne nevess, ha elesem, nem tréfa a fele sem. De ha kedved van, nevess! Vidám kis kópé lehess, barát vagyok, hát szeress! és ha hiányzom keress! vidám nagy kópék leszünk! Aranyosi Ervin © 2011-03-14. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Anyák napi versek gyermekeknek 2.. Minden jog fenntartva
Aranyosi Ervin: Bölcsis versek Category: Gyerekvers, verses mese Tags: bölcsőde, csacska, csillagok, gyerekvers, hold, maci, mackó, macska, madár, méz, nap, nevetünk, sün, sündisznócska, száll, szeretet Bölcsis versek Aranyosi Ervin: Sündisznócska Sündisznócska kívül szúrós, de szíve csupa szeretet. Simogasd meg, puhítsa a tüskéit a tenyered. Gombszemében mosoly ragyog, pici lábán gyorsan fut, reméljük, hogy holnapután újra erre láthatjuk. Aranyosi Ervin: Száll a madár Száll a madár, fára ül, Hess! - mond neki s elrepül! Aranyosi Ervin: Nap, hold, csillagok Nappal fenn a nap világit, éjszaka a hold ragyog, körülötte csillagok, én a földön lent vagyok. Aranyosi Ervin: Csacska macska Csacska macska nem leled a konyhában az egeret? Össze-vissza keresed, és ha végre megleled, bajuszod is megremeg, lábad gyorsabban szeded. Ha a szemed rámered, uccu, futásnak ered, s már hiába keresed, talált biztos rejteket. Aranyosi Ervin: Bölcsis versek | Aranyosi Ervin versei. Aranyosi Ervin: Maci és a méz Mackó pajtás mézet enne, odút talált, s mézet benne, ám a sok méh mérges lenne, mackón elégtételt venne, ha megtömné korgó gyomrát, megcsipkednék kényes orrát.
Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás o, – szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. Csanádi Imre: Mi van ma, mi van ma? Mi van ma, mivan ma? Édesanyák napja Pár szál virág a kezemben: édesanyám kapja. Azt is azért adja, aki szorongatja: Édesanyám, édesanyám jó szívvel fogadja! Fotó: Dreamstime Recommended Posts
Category: Gyerekvers, verses mese Tags: bölcsőde, csacska, csillagok, gyerekvers, hold, maci, mackó, macska, madár, méz, nap, nevetünk, sün, sündisznócska, száll, szeretet Bölcsis versek Aranyosi Ervin: Sündisznócska Sündisznócska kívül szúrós, de szíve csupa szeretet. Simogasd meg, puhítsa a tüskéit a tenyered. Gombszemében mosoly ragyog, pici lábán gyorsan fut, reméljük, hogy holnapután újra erre láthatjuk. Aranyosi Ervin: Száll a madár Száll a madár, fára ül, Hess! - mond neki s elrepül! Aranyosi Ervin: Nap, hold, csillagok Nappal fenn a nap világit, éjszaka a hold ragyog, körülötte csillagok, én a földön lent vagyok. Aranyosi Ervin: Csacska macska Csacska macska nem leled a konyhában az egeret? Össze-vissza keresed, és ha végre megleled, bajuszod is megremeg, lábad gyorsabban szeded. Ha a szemed rámered, uccu, futásnak ered, s már hiába keresed, talált biztos rejteket. Létay Lajos - Édesanyámnak | Anyák napi versek | Vers - Versek - Költemények. Aranyosi Ervin: Maci és a méz Mackó pajtás mézet enne, odút talált, s mézet benne, ám a sok méh mérges lenne, mackón elégtételt venne, ha megtömné korgó gyomrát, megcsipkednék kényes orrát.
Jézust Keresztelő Szent János keresztelte meg a Jordán folyóban. Erről emlékezik meg a vízszentelés hagyománya, mely mind a keleti, mind a nyugati keresztény egyházakban honos szokásként él. Vízkeresztkor a kánai menyegzőről is megemlékeznek a keresztények. Ez a Megváltó első csodája volt, amikor is édesanyja kérésére a megfogyatkozott bort úgy pótolta, hogy a vizet borrá változtatta. Azt szerette volna megmutatni, hogy valóban isteni ereje van, és hogy segíteni szeretne az embereknek, előre mutatva a majdani megváltást is. Idővel keleten és nyugaton megoszlott az ünnep jelentősége. Keleten Jézus megkeresztelkedésének ünnepe lett, nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatásának napja. A római katolikus egyház ezen a napon hagyományosan vizet és tömjént szentel, innen ered a vízkereszt elnevezés. Népi hagyományok A vallási ünnep köré különböző néphagyományok is szövődtek. Néprajz - ünnepek és népszokások | Sulinet Tudásbázis. Míg az egyház vizet szentel, az emberek erre a napra tették házszenteléseiket. A házszentelő nem a modern értelemben vett házavató mulatságot, hanem a házra és melléképületekre mondott áldást jelentette.
Január hatodika, a vízkereszt napja, melynek ünnepét a legtöbben a karácsonyfa lebontásához társítják. Ennél azonban jóval nagyobb a jelentősége. Az alábbiakban az ünnep eredtéről, valamint a hozzá kapcsolódó népszokásokról olvashatnak. A vízkereszt, más szóval epifánia – megjelenés – az egyik legősibb keresztény ünnep, Jézus megjelenésének ünnepe. Az ünnep eredete több mint ezer évre nyúlik vissza, előbb keleten, majd nyugaton terjedt el a IV. századtól a keresztények körében, akik számára ez az ünnep – a karácsony létezése előtt – Jézus születésének, megkeresztelkedésének, a napkeleti bölcsek látogatásának és Jézus első, kánai menyegzőn tett csodatételének ünnepe volt. Jézus születésével Isten megjelent az emberek között a földön. Vízkereszt | Vajdaság MA. Születésének jele a betlehemi csillag volt, melyet követve a napkeleti bölcsek eljutottak hozzá, hogy köszöntsék őt, és hódolatukat fejezhessék ki. Gáspár, Menyhért és Boldizsár aranyat, tömjént és mirhát ajándékozott neki. Aranyat a királynak, tömjént az istennek, mirhát pedig az embernek, akiket Jézus magában képviselt.
A jugoszláviai magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható (Penavin 1983: 108). Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.
Bálint Sándor arra utal, hogy egy egyházias gyakorlat elnépiesedéséről éppen úgy szó lehet, mint az egykori iskoladrámák hatásáról. A háromkirályjárás előbb a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett (Bálint S. 1976: 147–150). Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. "Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd" – mondják Berettyóújfalun. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: "Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron. " A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.