Rohan az életed, és rohan az út. Elmarad mögötted lassan a múlt. Nem tudod biztosan, hogy hova is mész, De úgyis észreveszed, ha odaérsz. A lényeg, hogy te vagy az elsõ Mikor a többiek fékeznek, akkor is tövig Nyomod a gázt. Mióta tudod: Mindig az a jó fiú, aki nyer. Hát jól teszed, ha megteszed, amit kell. Hidd el, hogy csak így lehet ez a hely A végén VALAMI AMERIKA Lehet, hogy Te vagy, akit kedvel az ég. Azt hiszed önmagában ez is elég, Pedig az ösztönöd is kell ide majd, És az a tûz ami mindig is hajt. Bon Bon : Valami Amerika dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Hogy érezd: hogy te vagy az elsõ. VALAMI AMERIKA Ó érezd, hogy te vagy az elsõ. A végén VALAMI AMERIKA
Vangelis talán az MSZP-t, a tábortüzes - KISZ-titkáros stílus nyilvánvalóan a 80-as évek Gyurcsány Ferencét, míg a gospel kórus Márki-Zay Pétert juttatja az eszünkbe, ekképpen mutatván be az összellenzék sokszínűségét. A cím ľ A hatalom a népé – eszünkbe juttathatja a 2011. előtti Alkotmányt, amely már az elején leszögezte: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. " (2. Valami amerika bon bon dalszoveg. § (2)) Ez a Szájer-féle iPad-alaptörvényben már így jelenik meg: "A közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. " ((B) cikk (3)-(4)) Így az MZP-induló kifejezi az ellenzéknek a korábbi alkotmány iránti vágyakozását: Fleck Zoltán a sarokban elmorzsol egy könnycseppet. A nótáról simán el lehet képzelni, hogy a március 15-i kicsit még csípősen szeles időben, de már a szárnyait próbálgató tavaszban kartonkampányfeliratokat lobogtatnak majd rá. A kampánydalt három színművész: Bánfalvi Eszter, Bíró Panna és Homonnai Katalin énekli, akiket a Fran Palermo énekes-gitárosa, Henri Gonzo kíséri, aki szintén fellépett a már emlegetett Fudan-tüntetésen tavaly.
A hármójuk közül az egyik énekel, a másik elrappeli a harmadik csak ünnepélyesen elszavalja dalszöveget - nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy az ellenzéki összefogás sokszínűségére (fideszeseknek: szivárványkoalíció) utalva. Mindhármuk előadásmódja kicsit színpadias, kevésbé popzenenés. A szövegben minden olyan a nagy igazságot elpuffogtatnak, amit ilyenkor el kell puffogtatni. Van itt "a kezdet nehéz", kötelező John Stuart Mill- ("A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak. ") és Petőfi-idézet ("Habár fölűl a gálya,... Azért a víz az úr! "). A kérdés, hogy várhatunk-e ennél többet egy kampánydaltól? A 2006-os Igen-igen dal után a műfajban nehéz bonyolult üzenetet megfogalmazó nótával labdába rúgni. Úgy tudjuk, a szövegnek nincs konkrét, egyetlen szerzője, azt kollektívan a központi kreatív kampánystáb dobta össze. A dal végén a felelgetős résznél szintén a templomi hangulat járja át a kampánynótát, a mise első olvasmánya után énekelt ún. válaszos zsoltárra ( responsorium graduale) emlékeztetett, hogy aztán végül ismét a jótékony őskáosz tapsolós vidám vasárnapjába forduljon.
Cikk elküldése Küldd el e-mailben a(z) Apafi Mihály, Erdély fejedelme című cikket ismerősödnek! A levelet sikeresen elküldtük! Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket! Aktuális 1690. április 15-én halt meg Apafi Mihály, Erdély utolsó szuverén fejedelme. Apafi gyengekezű uralkodóként él a köztudatban, de Erdély hanyatlása nem az ő hibája volt, lévén mozgástere meglehetősen korlátozott volt. Ebesfalván (ma Dumbraveni, Románia) született 1632. Apafi Mihály, Erdély fejedelme - Cultura.hu. november 11-én. Erdély egyik legrégibb családjából származott, apja országtanácsos és Küküllő megye főispánja volt. Apafi részt vett II. Rákóczi György fejedelem 1657-es balsikerű lengyelországi hadjáratában, hazafelé tartva tatár fogságba esett és csak 1661-ben, tetemes váltságdíj ellenében szabadult ki. A török ezalatt szembefordult Rákóczival, aki 1660-ban elesett a szászfenesi csatában, ezt követően a török által támogatott Barcsay Ákos, majd Kemény János ült a fejedelmi székben. A Porta ismét közbeavatkozott, Keményt kiverte az országból és helyébe 1661 szeptemberében a kastélyából, szülő felesége mellől odarendelt Apafit választtatta fejedelemmé.
Rákóczy György lengyel hadjárata alkalmával jutott vala: azelőtt kevéssel szabadult meg. Mindjárt el is inditott hát a basa egy szakasz ispáhit, olly parancsolattal, hogy Apafit rögtön a török táborba kisérjék. Nem tudván pedig mire vélni a váratlan idézést a jámbor ember, annál nagyobb fölháborodással követte a kérlelhetetlen törököket, mert feleségét épen szülési kinok között kellett elhagynia, s alig ért ki az ebesfalvi határból, midőn egy lóhátas embere azon hiradással érte utól, hogy fia született, a mi kisérői kedves előjelül magyarázván, vigasztalták s jó reménységgel biztatták. " Forrás: (Vasárnapi Ujság, 5. évf. 31. Július hetedikén született az első erdélyi fejedelem | Demokrata. sz. (1858. augusztus 1. )) Bornemisza Anna halálát Apafi fejedelem így írta le: "1688. aug. 5-én az én szerelmes feleségemet, aki minden keserves és bajos dolgaimnak társa volt, elfelejthetetlen szomorúságomra szólítá ki Isten estve tíz óra felé Ebesfalván. " A búskomorságba esett fejedelem (aki 1688-ban feleségét is elvesztette) Fogaras várába zárkózott be, ahol csak óráival és könyveivel foglalkozott, itt is halt meg 1690. április 15-én.
Apját, Szapolyai János erdélyi vajdát 1526 novemberében, a mohácsi csatavesztés után választotta királlyá a székesfehérvári országgyűlés. A főnemesség egy része decemberben a Habsburg-párti Báthori István által összehívott pozsonyi országgyűlésen a jelen sem lévő, de fegyvereseit azért elküldő Habsburg Ferdinándot választotta királlyá. Az ország kettészakadt, egy évtizedig sem Ferdinánd, sem a török támogatását élvező Szapolyai nem tudott a másik fölé kerekedni. Ezt belátva 1538. február 24-én Váradon titkos megállapodást kötöttek, amely az ország keleti részét Szapolyainak, a nyugatit Ferdinándnak adta, azzal a kikötéssel, hogy János halála után az egész ország Ferdinándra száll, Szapolyai esetleg születendő fiát pedig egy német hercegséggel kárpótolják. A koros és beteges Szapolyai 1539 elején elvette Jagelló Izabellát, I. Zsigmond lengyel király lányát. Fia, János Zsigmond halála előtt két héttel, 1540. július 7-én született meg és Szapolyai – állítólag – utolsó szavaival a váradi békét felrúgva őt nevezte meg utódának.
János Zsigmond a Habsburgokkal folytatott tárgyalások lebonyolítására Báthory Istvánt kérte föl, akit viszont az új bécsi uralkodó, I. Miksa császár egyszerűen börtönbe vetett. 1570-ben a speyeri egyezmény úgy rendezte a viszonyokat, hogy János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről, Miksa pedig elismerte őt erdélyi fejedelemnek, azzal a feltétellel, hogy amennyiben nincs utódja a fejedelemnek, Erdély is a Habsburgoké lesz. János Zsigmond halála után a speyeri egyezmény értelmében Erdélynek Miksa uralma alá kellett volna kerülnie, ugyanakkor II. Szelim török szultán is megnevezte az új fejedelmet. Ebben a kritikus helyzetben az erdélyi rendek egyhangúlag Báthory Istvánt választották meg fejedelemnek. A portát csak az érdekelte, hogy a királyi Magyarország és Erdély ne kerüljön egy kézbe, így támogatták Báthory kinevezését. Báthory István így Erdély fejedelme lett, a bécsi udvar ugyan szívesen elfoglalta volna Erdélyt, de három évvel a drinápolyi béke után ez végett nem kockáztatott meg egy törökellenes háborút, így elfogadta a kialakult helyzetet.