október 18. Lukács napja "Lukács hogyha ragyogó, telünk lészen locsogó. "
A néphagyomány is számon-tartja Assisi Szent Ferencnek ( október 4. ), Isten szegénykéjének névünnepét. Születési helyéről kapta Giovanni Bernardone később az Assisi Szent Ferenc nevet. Az eleinte könnyű életű, gazdag fiatalember súlyos betegségéből felgyógyulva a nyomorultak gyámolítója lett, és minden idejét a betegeknek áldozta. Halála után szentté avatták, azóta emléknapja a Ferences-rend egyik legnagyobb ünnepe. Névünnepével megkezdődik, az un. Ferenc-hét, vagy ahogyan a Mura vidékiek nevezik, a búzahét. A szüretelők sem maradnak le, ők a munka megkezdése előtt kanászostorral durrogtatnak a szőlősben, hogy a gonosz szellemeket elűzzék. Jeles napok oktoberfest. Sok helyütt e dátum alkalmas a vetés megkezdésére – állítólag az ekkor elvetett búza hozza majd a legtöbb termést -, ha pedig e napon a kotlós alá nyírfaágat tesznek – állítja a csíziós könyvecske – a csirkék egészségesek maradnak. A Rózsafűzér királynéjának, Olvasós Boldogasszonynak ünnepe október 7 -e, melynek ájtatosságát a domonkosok terjesztették el a XV.
– Szent György napja (ókeresztény vértanú) Április 25. – Márk napja (evangélista) Május – Pünkösd hava Május 1. – Fülöp és Jakab (apostolok) Május 4. – Flórián (vértanú) napja Május 8. – Szent Mihály megjelenésének ünnepe Május 12-13-14. – Szervác, Pongrác, Bonifác, a "három ác", a fagyosszentek (ókeresztény vértanúk) Május 16. – Nepomuki Szent János napja Május 25. – Orbán napja Pünkösd, vándorló ünnep (áldozócsütörtök, pünkösdi játékok, Szentháromság napja, Úrnapja) Június – Szent Iván hava Június 4. – Trianon emléknapja – a Nemzeti Összetartozás Napja Június 8. Jeles napok | Közművelődési jó gyakorlatok. – Medárd napja Június 10. – Margit napja Június 13. – Páduai Szent Antal napja Június 24. – Szent Iván (keresztelő Szent János, Virágos Szent János) napja, a nyári napforduló ünnepe Június 27. – László (Szent László, Turul nemzetségbeli magyar király) ünnepe Június 29. – Péter (apostol) névünnepe Július – Szent Jakab hava Július 2. – Sarlós Boldogasszony ("Nehézkes Mária" látogatása Erzsébetnél) napja Július 20. – Illés napja Július 22.
Megtörtént-e egyáltalán a tragédia? Vedd szemügyre a tájábrázolásokat is! Lombik beültetés után 5 nappal Kollanyi zsuzsi minden úgy van jól ahogy dalszöveg Jóasszony akiről egy város beszél
Jósoljátok meg, hogyan folytatódik a történet! 2. szakasz Mi lehet a magyarázata Pillérné gúnyos kacagásának? Mit jelent, kinek a gondolatait vetíti ki: "Hátha az akácfa virága a kacsintása…Mindenkire hullatja, de olyan magasan nyílik, hogy nem lehet ágat szakítani róla. " Jóslás: mi lesz a befejezés? 3. szakasz: Megtörtént a házasságtörés? (Gyűjtsünk érveket mellette, ellene! ) Miért nem egyértelmű a válasz? Milyen szókép, mi a jelentése a következőnek: "A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok … gúnyosan suttogják: Fölfelé folyik a bágyi patak! " Értelmezzétek a címet! Hogyan viselkedik Vér Klára: küzd a helyzettel és önmagával, vagy kacér, könnyűvérű nő? K épregény 1, Képregény 2 Csoportmunka 1. Mire utalnak a következő kifejezések? Ki mondja, miért? Vagy kinek a nézőpontjához köthető? Másé volt már egyszer – kétszer lett édessé. Boszorkány Kenyeret dagaszt Fekete gyanúnak fehér ágyat bontson? S jaj, kiesett kezéből, nincs többé mellén a fehér mályvarózsa. 2. Jó palócok elemzés. Poszter a feleségről 3. Poszter a férjről.
Jókainál is a nép fia szorgalmas, szófogadó, nem lázadó, a természet harmóniájában élő ember. Jókai kívülről és felülről ábrázolja a parasztokat, az övé egy úri-nemesi típusú romantika, melyben a paraszti alakok csak komikus epizódfigurák. Ezekben a művekben a parasztok, a falusiak különösebb tragédiák nélkül élik az életüket (kivéve Arany verseit, pl. Kertben, és balladáit, pl. Ágnes asszony, de a nép hétköznapjairól igazából az Arany-művek is keveset mondanak). Nos, nem ilyen népiesség az, amit Mikszáthnál megismerünk. Mikszáth írásművészete túllép a romantikán és már a realizmus felé mutat. Mikszáthnál nem mellékszereplők a parasztok, hanem a középpontban állnak: az egyszerű, durvának, faragatlannak látott, gyakran a társadalom perifériájára szorult ember a főhős. Mikszáth fedezi fel, hogy ezek az emberek is bonyolult lelki életet élnek, és hogy mogorva, hallgatag természetük mélyén melegség, emberi jóság lappang. Az A Pogány Filcsik Novella Elemzése – Mikszáth Kálmán Az A Pogány Filcsik. Mikszáth, bár nem a nyomort jeleníti meg, hanem egy harmonikus, idilli világot láttat, mégsem puszta falusi idilleket ad elő: megmutatja azt is, hogy tragédiák azért előfordulnak.