2012. június 19. 14:33 21 éve, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona. Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt. Mindez azt jelentette, hogy ezt követően Magyarország területén 1944. március 19. óta először nem állomásoztak ideiglenes csapatok. Magyarország szovjet katonai megszállásához az érv a párizsi békeszerződés megkötése után az volt, hogy az Ausztriában állomásozó szovjet csapatok utánpótlási útját biztosítani kell Magyarország területén is. 1955 után azonban ez az érvelés okafogyottá vált. Ennek a stratégiai mozzanatnak - mint ismeretes - az 1956. évi politikai mozgalmakban mind Lengyelországban, mind Magyarországon jelentős szerepe volt. Formálisan Magyarországgal újra kellett rendezni a szovjet csapatok állomásozásának kérdését. A szovjetek magyarországi tartózkodását egy az önállónak tekintett magyar állammal kötött szovjet-magyar megállapodás rögzítette (1957. 1989. február 5. | Az utolsó szovjet katona is elhagyja Kabult. május 27.
1989. február 5. Szerző: Tarján M. Tamás 1989. február 5-én hagyta el az utolsó szovjet katona Kabult, ezzel véget ért az afgán főváros majdnem egy évtizedes megszállása. A brezsnyevi Szovjetunió még 1979 karácsonyán indított intervenciót a polgárháborús káoszba süllyedő Afganisztánba, a pár hónaposra tervezett hadműveletekből azonban végeláthatatlan háborúskodás, a szocialista szuperhatalom "Vietnamja" lett. Afganisztán belpolitikai stabilitására az 1973. évben – Zahír sah (ur. 30 éve szabadon – Az utolsó szovjet katona távozása. 1933-1973) ellen – végrehajtott Mohammed Daud Khan-féle puccs mérte az első csapást, a bizonytalanságot pedig tovább fokozta, hogy miután a fent említett politikus az Egyesült Államok felé közeledett, Moszkva "kilövési engedélyt" adott ki rá. A brezsnyevi Szovjetunió támogatásával az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt vezetője, Núr Mohammed Taraki 1978 áprilisában megdöntötte Daud Khan uralmát, a domborzatából, etnikai viszonyaiból eredően széthúzó afgán államot, illetve a különböző pártfrakciókat azonban már nem bírta egységben tartani.
A "katonai együttműködésben" aztán újabb kapcsokat jelentett a Varsói Szerződés 1955-ös megkötése, majd a brezsnyevi doktrína, mely nem csak lehetőségként, hanem kötelességként vetítette elő a szocialista táboron belüli "lázadók" elleni beavatkozást (amint az Csehszlovákiában, 1968-ban történt). Mindezeken túl Kádár János még 1957-ben egyezményt kötött Hruscsovval, mely határozatlan időre elodázta a szovjet csapatok kivonását. Új helyzetet a nyolcvanas évek vége, Gorbacsov fellépése hozott, akinek reformjai – és a szocialista blokk országaiban lezajló szellemi erjedés – megindították a kelet-európai államokban a rendszerváltás folyamatát. A szovjet pártfőtitkár az ENSZ 1988. Utolsó szovjet katona. decemberi közgyűlésén megígérte, hogy három éven belül 50 000 katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából, a Magyarországon állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka, Matvej Burlakov vezérezredes pedig 1989. január 1-ji sajtónyilatkozatában 10 000 fő – a hazánkban szolgálatot teljesítő haderő egyötödének – hazaszállítását hirdette meg.
Amikor a szovjet egységek első csoportja elhagyta az országot (egy nagyon kis csoport), részt vettem a sajtótájékoztatón. Bemutattak nekünk egy harckocsit, és annak két fős legénységét. A szovjetek nagyon gyakorlatiasan terveztek harckocsit. Először szándékuknak megfelelően megtervezték a tankot, majd a hely lehető legjobb kihasználására nagyon alacsony sorkatonákat kerestek, akiket aztán belegyömöszöltek. Megpróbáltam kikérdezni a két korlátozott magasságú személyt. "Srácok, hogy hívnak titeket? " "Nem mondhatjuk meg. " "Szóval, honnan jöttök? Viktor hagyta el utolsóként Magyarországot | 24.hu. " "A Szovjetunióból. " Egy utolsó kísérletet tettem arra, hogy elinduljon valami beszélgetés-féle, és rámutattam néhány csőre a tank oldalán, amelyekről tudtam, és bárki, aki valaha is olvasott újságcikket vagy kinyitott egy tankokról szóló gyerekkönyvet tudhatta, hogy füstgránát kilövésére szolgál. "Ezek mire valók? " "Nem tudjuk. " Akkoriban újságíróként meg kellett dolgoznod a pénzedért. Ezután a szovjetek elmentek, de az oroszok persze ittmaradtak.
Brezsnyev – a róla elnevezett doktrína szellemében – kész volt akár fegyveres erővel is megelőzni a veszélyt, így 1979. december 24-e után a szovjet erők előbb Kabul és Bagram városát szállták meg, majd a következő hónapokban az összes nagyvárost elfoglalták. December 27-én
A szovjet pártfőtitkár az ENSZ 1988. decemberi közgyűlésén megígérte, hogy három éven belül 50 ezer katonát, ötezer harckocsit és hat harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából, a Magyarországon állomásozó déli hadseregcsoport főparancsnoka, Matvej Burlakov vezérezredes pedig 1989. január 1-jei sajtónyilatkozatában 10 ezer fő – a hazánkban szolgálatot teljesítő haderő egyötödének – hazaszállítását hirdette meg. Az 1989-es esztendő politikai eseményei, a Vasfüggöny lebontása és a rendszerváltások – 1989. október 23-án a Magyar Köztársaság kikiáltása – aztán felgyorsították az átalakulást, ennek eredményeképpen George Bush amerikai elnök és Gorbacsov 1989 decemberében, Málta partjainál már a békés demokratikus átmenet kérdéseiről tárgyalt. A magyar kormány 1990 januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, egy hónappal később pedig Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások, melyeket az – 1990-es választások előtt még – ellenzéki pártok felügyeltek.
000 katonával, és nem küldhettek 140. 000-t, mint ők. Afganisztánt nem lehetett elhagyni, segíteni kellett, de politikai és gazdasági szempontból másként kellett végrehajtani. Különösen, ha fegyveres összecsapások indulnak Pakisztánnal, oda külön csoportokat lehetne küldeni. Moszkvában ezek a csoportok voltak: különleges erők (spetsnaz), katonai hírszerzés (GRU). A 40. hadsereghez tartozik egy hírszerző központ (GRU), amely Pakisztán, Afganisztán és Irán teljes területét figyelte. - Milyen döntés született a csapatok kivonásáról? Végül Genfben, az úgynevezett Genfi Megállapodások megkötésével, amelyet Afganisztán és Pakisztán aláírt a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal, mint garanciavállalókkal, jóváhagyták. A törvény szerint a visszavonásnak hivatalosan 1988. május 15-én kell kezdődnie és 1989. február 15-én véget érnie. A dokumentum nem határozta meg a kivonulás rendjét, mivel ezt a hadsereg parancsnoksága határozta meg. Ez a parancs ragaszkodott a visszavonáshoz, mivel a tőlünk függő összes célt már elérték.
Megtehetem? Igen, erre van lehetőség, de ezt mindenképpen beszélje meg az intézményvezetővel. Az eltávozás rendjét az intézmény házirendje tartalmazza. Mi történik, ha nem tudom tovább otthon ápolni a hozzátartozómat? A szociális intézetek tényleg nem vesznek fel új ellátottakat? Nincs felvételi zárlat az intézményekben, megfelelő óvintézkedések mellett a szociális intézetek felvehetnek új lakót. A szociális intézménybe új személy a saját otthonából akkor vehető fel, ha: 3 oltást kapott vagy Janssen vakcina után még egy oltást kapott. Ilyenkor PCR és/vagy antigén gyorsteszt sem kötelező. Vagy, 2 oltást vagy 1 Janssen vakcinát kapott és emellett negatív az antigén gyorstesztje. Vagy, Nem oltott vagy 1 oltást kapott (kétoltásos alapimmunizálási séma esetén) és a lehető legrövidebb időn belüli negatív PCR teszttel rendelkezik. Szeretnék beküldeni ételt a hozzátartozómnak a szociális intézménybe. Jog- és Államtudományi Kar | Diákjóléti Bizottság | Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Azt mondta az intézményvezető, hogy nem lehet a járványhelyzet miatt. Tényleg így van? A járványra tekintettel több intézmény megtiltotta, hogy a hozzátartozók élelmiszert, illetve egyéb megvásárolt árut juttassanak be a bentlakásos intézetben élőknek.
A mechanizmus működtetésében is voltak változtatások. Míg eredetileg a Bizottság és a Parlament azt javasolta, hogy ha a mechanizmust elindítják valakivel szemben, akkor a kivetett szankciókat a Tanácsban a tagállamok minősített többséggel blokkolhassák, ha akarják. Hosszas vita után azonban ez úgy változott, hogy a minősített többség már a szankció kivetéséhez is kell. (Borítókép: Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa Brüsszelben 2021. december 22-én. A Fidesz-KDNP képviselői meg sem jelentek, amikor Iványi Gábor ügyét tárgyalta volna a Költségvetési Bizottság | Alfahír. Fotó: Virginia Mayo / POOL / AFP)
A kifogások egy része a jogállamisági ügyekhez kapcsolódik. Ilyen volt a civil szervezetek külföldi támogatásának korlátozása vagy a külföldi egyetemek alapításának korlátozása, amely lex CEU-ként vált ismertté. Ezekben az ügyekben sikerült valamiféle megoldást találni, és az említett két magyar példa esetében az EU bíróságának a döntése nyomán a magyar parlament módosította a kifogásolt törvényeket. Szociális bizottság feladata a processzornak. Didier Reynders szerint Magyarország esetében komoly vita a feltételességi mechanizmus kérdésében van. Ahogy ezt fentebb már taglaltuk, az ötlet még az előző bizottság idejéből, 2018-ból, származik. Az új összetételű Európai Bizottság ehhez érdemben két eszközt tett hozzá. Az egyik az, hogy bevezették: minden tagállamról minden évben készülnie kell egy jogállamisági jelentésnek. A másik pedig a feltételességi mechanizmus, amely az Európai Parlament és az Európai Tanács megegyezésének eredményeként született 2020 végén. A döntés értelmében a mechanizmus érinti a járvány okozta károk felszámolására létrehozott és a tagállamok között kiosztani tervezett újjáépítési alapot, illetve minden további uniós kifizetést a jövőben.
Csekélynek látja annak az esélyét Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, hogy Brüsszel Magyarországot az április 3-ra kiírt parlamenti választásokig pénzmegvonással büntesse meg. Korábban még egészen másról szóltak a hírek. Bár hazánkat számos dologért elmarasztalták, és jogi eljárást is indítottak ellene (így az akadémiai szabadság sérüléséért, a bevándorlási politikáért, az LMBTQ+-közösség elleni diszkriminációért, a korrupcióért és a sajtószabadság csorbulásáért, egyszóval a jogállamiság sérüléséért), az Orbán-kormány ennek nem fogja mandátuma végéig látni következményeit. Már ha egyáltalán lesznek. Először is a bizottság kivárja az Európai Unió Bíróságának a döntését arra vonatkozóan, hogy a 2020 decemberében elfogadott jogállamisági mechanizmus alapján pénzmegvonással büntetnék azokat a tagállamokat, amelyeknél megállapítják a jogállamiság sérülését. Tisztázzák, mik a tervek! Mint emlékezetes, a bizottság tavaly novemberben felkérte mindkét kormányt: tisztázza, hogy miként tervezik ezeket az aggályokat kezelni, eloszlatni.
Szükség szerint javasolja a rendeletek módosítását. 5. Ellenőrzi a közgyűlés szerveinek ügyrendszerű működését, és javaslatot tesz az önkormányzat szerveinek a közgyűlés bizottságainak hatásköri ütközése esetén annak feloldására. 6. Szükség esetén megválasztja a választási bizottság póttagjait. III. A Bizottság további feladatai: A. költségvetési tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok 1. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesülését az önkormányzatnál és intézményeinél. 2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását - különös tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozás alakulását (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés), értékeli a vagyonváltozást előidéző okokat. 3. Véleményezi a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tervét és az ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolókat, közgyűlési előterjesztéseket.