E két kopó az Állatkerti Morzsi és Állatkerti Réka nevet kapta, s az Állatkertben több almot is felnevelt. Később szerencsére sikerült újabb fajtatipikus egyedeket felfedezni, s megkezdődhetett az erdélyi kopó újratenyésztése dr. Anghi Csaba és dr. Szederjei Ákos irányítása mellett. Rövid fajtaleírása (nem azonos a standard leírással! ) A kanok marmagassága 56-65, a szukáké 52-62 centiméter, de semmiképpen sem a centikben mért érték, hanem a harmónikus összbenyomás a fontos. Az erdélyi kopó fejlett mozgáskultúrával rendelkező fajta, lépése nyújtott, sohasem tipegő. Ügetése tértölelő, vágtája rendkívül kitartó. Törzse fekvő téglalapba írható, a mar kifejezett, a hátvonal egyenes, fejlett izomzattal. Feje hosszúkás, nem elkeskenyedő, de nem is durva. A koponyatető enyhén ívelt, stopja gyengén fejlett. Állatvédő Segítő: Elveszett erdélyi kopó keverék. Szeme közép nagy, ovális, kissé ferdén metszett. Színe minél sötétebb, lehetőleg sötétbarna. Tekintete okos és komoly. A standard elkészülte után az FCI 1966-ban hivatalosan is elismerte az erdélyi kopót kilencedik magyar kutyafajtaként 240/a szám alatt amit 1968-ban 241-re változtattak.
több kevesebb
Gazdit keresek! Tünde kutya (ivartalanítva) Egészséges, barátságos családi kutya, oltva, ivartalanítva és chipezve keres gazdát. Külföldre költözünk és sajnos nem tudjuk magunkkal vinni. Kiváló házőrző és egyben kedvelt játszótársa a gyermekeknek. Nagyon rövid a szőre, így kertes házba alapvetően kinti-benti kutyusnak szánjuk, legalábbis a téli időszakban az lenne ideális számára, főleg, hogy már nem is fiatal. Aktív és egészséges, jó terepfutó partner akár 7 km-ig. A szép kútyaháza ára megbeszélhető. Keith Sellers, +36 20 573 1025 | Buda 22. kerület 2015 április 29.
Stephen King legújabb művét nem annyira a horror, mint inkább a misztikus pszichothriller műfajba lehetne besorolni. A könyv kormánykritikája és Trump-ellenessége már az első oldalakon szembeötlik. Felfogható egy irodalmi formába öntött összeesküvés-elméletnek arról, hova tűnik el annyi gyerek évente Amerikában és a világ más tájain. A borzalmat itt nem a horrorisztikus elemek jelentik, hanem az a bánásmód és az a mentalitás, ahogy az elrabolt gyerekekkel bánnak. És az, hogy nem tudni, hogy a fogvatartottak cinikus közöny mikor vált a fogvatartó intézetekben beteges szadizmussá. Bár, szerintem erről a magyarországi intézmények is tudnának beszélni. Stephen king intézet. Ami feltűnt első olvasásra, milyen jó író Stephen King, szinte sajnáltam, amikor behozta a történetben az első paraképességek megjelenítését, ezt leszámítva mindenütt realisztikus az író előadásmódja. Nagyon jól beilleszti az internethasználatot a sztoriba, és látszik, hogy van fogalma arról, hogyan működik korunkban a média, nem is kevés. Feltételez egy egész országot, sőt, világot behálózó bűnszövetkezetet, amelynek emberei megtalálhatóak a kisebb-nagyobb településeken.
Az újonnan bekerülő gyerekek csak a már bent lévő társaiktól szerezhetnek némi információt arról, hogy mire számíthatnak, a szigorú szabályokat pedig a saját bőrükön tapasztalják meg, kiváltképp, ha nem hajlandóak együttműködni az alkalmazottakkal. Luke is értesül, hogy pár hét után minden gyerek a Hátsó Részlegnek nevezett helyre kerül, ahonnan még senki nem tért vissza, így tisztában van azzal, ha szabadulni akar, csak kevés idő áll a rendelkezésre. A dolog korántsem egyszerű, mivel az Intézet valahol a Maine-i vadon mélyén található, távol a lakott településektől, ráadásul minden gyerekbe az érkezése után nyomkövetőt ültettek. Könyv: Stephen King: Az Intézet. A reményt egy – az Intézetben élő többi gyerekhez viszonyítva is – kiemelkedő képességű fiú, Avery érkezése villantja fel, akivel közösen ráébrednek, hogy képességeiket nem csupán a fogvatartóik által követett célok érdekében képesek hasznosítani. A popkultúra egyik legtermékenyebb írójának számító, 2020. szeptember 21-én hetvenharmadik életévét betöltött Stephen King az utóbbi években már többször is bebizonyította, hogy hiba lenne őt leírni.
Stephen King világában nyomasztó hely a világ a gyerekek számára, és itt sincs ez másképp. Korábbi élményeimből beugorhat a Száll a kakukk fészkére, a gyerekek bandázásáról A Legyek Ura, de egy nemrég olvasott történész könyve is, az Asperger gyermekei. Mindig szomorú, amikor intézetekben embereket kínoznak, pláne gyerekeket. A kínzást elfogadhatóbbnak érezzük társadalmilag felnőtt korban. Stephen King: Az intézet és némi Tortúra PC Guru könyvkritika. Az a kérdés merült fel bennem a történet kapcsán, hogy mikor válik az elzárás és a kínzás jogossá a társadalom szemében? 20, 30, 40, 50 vagy 60 éves korban? Mikortól számít humánusnak az intézeti elhelyezés? Nem fontos feltétlenül elhagyott kínzótáborokra gondolni (bár lehet), a történetnek van mondanivalója azok számára is, akiket megfogja azok sorsa, akik valamennyire szem előtt lévő intézmények, intézetekben tengetik az életüket, olyan gyanún felül álló személyek felügyeletére bízva, mint pszichiátriai ápolók, pszichiáterek, akik számomra már bebizonyították embertelenségüket, ezt az arcukat is megmutatva felém.
Az Intézet nem csak a gyerekszereplőkhöz való visszatérés tekintetében idézi a szerző fiatalkori regényeinek némelyikét – köztük néhány klasszikust –, hanem a természetfeletti képességekkel bíró szereplők tekintetében is (a Carrie, A ragyogás és A tűzgyújtó mindkét szempontból ideillő példa, de a gyerek-főszereplők kapcsán még az Az vagy a Tom Gordon, segíts! Stephen King - Az Intézet | 9789635041718. is megemlíthető). A könyv témájának ötletére és születésének körülményeire a szerző kötetvégi jegyzeteiben csak kevés információ van, de azt gondolom, az első fejezet előtt található bejegyzés, miszerint évente 800 ezer gyerek tűnik el az Egyesült Államokban, akik közül több ezret soha nem találnak meg, egy olyan információ, ami King nem éppen hétköznapi fantáziáját is megmozgatta. A regény többek között egy lehetséges olvasata annak, hogy mi történhetett ezekkel a gyerekekkel – természetesen az általa kedvelt műfaj és a mesteri szinten használt alkotói eszköztár segítségével tolmácsolva. Azt valószínűleg a King-rajongók számára nem kell ecsetelni, hogy a szerzőnek már régóta nem csak a borzongatás a célja, a fiatalkori énjénél jóval hangsúlyosabban foglalkozik társadalmi kérdésekkel a regényeiben.
Videojátékos szcénában nem ismeretlen, ha megjelenéskor bugos egy alkotás. De azt még lehet patchelni. Egy könyvnél nincs ilyen opció, csak az újrakiadás, de nem is sorolom, hogy az miért elfogadhatatlan ilyen esetben. Az Intézet szó szerint hemzseg a hibáktól: lemaradó mondatvégi írásjelek, toldalékok, furcsa tagolások, magyartalan mondatok, értelmetlen ragok. Sokszor megakadtam olvasás közben ezek miatt, mert nem tudta hirtelen értelmezni az agyam, amit látok. Újra és újra neki kellett veselkednem egyes mondatoknak, mert annyira nem volt értelmük. Fogalmam sincs mi ment félre, de ilyesmivel szerintem még nem is találkoztam. Persze, előfordulhatnak kisebb-nagyobb bakik bármelyik könyvben, ezekkel rendszerint megértő is vagyok, de az Intézet számos pontján fordult elő égető hiba. Összességében azért még nem vészesek az író utóbbi könyvei (talán csak a még mindig fáradhatatlan hype, ami övezi, és a méregdrága árcédula adhat okot morgolódásra), sőt bizonyos jeleneteket még mindig olyan emlékezetesen meg tud írni, hogy az hónapokig kísértse az olvasót.
Merthogy a Tortúra az. Nem kifejezetten horror, inkább egy feszült thriller egy egyszerűen felépített kamaradrámába öntve, melynél két erős karakter és két eltérő szemlélet/akarat feszül egymásnak a szellemi és fizikai harcok során. Egyben bemutatja azt is, hogy a rajongás és az elvárások együttese mennyire súlyos teherré válhat egy művész életében. Akár túlontúl súlyossá. Emiatt is olyan erős a regény, ami az író egy sötét időszakában születve került be sokak örökös kedvencei közé, így aki még nem találkozott vele (vagy valamiért nem rendelkezik korábbi kiadással), az mindenképpen csapjon le a mostani megjelenésre. Az Európa Könyvkiadónál természetesen számos más, rendkívül izgalmas könyv megtalálható, például a fantasy-valóság keverésével született urban fantasy sorozat, a Zöldcsont -saga első kötete, a Jáde város, ami több mint 500 oldalon kínál érdekes és szórakoztató olvasnivalót. De ezen kívül is érdemes megnézni a felhozatalt, merthogy egy jó regény mellé leülni továbbra is remek program, márpedig az ősz közeledtével ez különösen fontossá válhat.