Itt a nyár, irány a strand- és élményfürdők! Már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jön a nyári forróság, s ha néha még egy-egy átfutó esőfelhő és kissé őszies időszak föl-fölbukkan, már a legtöbbször egy lenge ingben is melegünk van. Eljött a SZÉP Kártya ideje, most mutatja meg igazán, További részletek "Itt a nyár, használjuk ki a SZÉP Kártyánkat! " »
29 találat szabadidő címkére Táborozás SZÉP Kártya egyenlegből A SZÉP Kártya felhasználási körének bővülése talán sokaknak kínál megoldást a nyárra. A plasztik szabadidő alszámla kerete ugyanis felhasználható nyári táborok díjának rendezésére is. Elsősorban sport táborok élnek a lehetőséggel. bővebben >> Vízzene Fesztivál Tatán, SZÉP Kártyával Mesés környezetben ad otthont a 2020-as Víz, Zene, Virág Fesztiválnak Tata. Remek koncertek, sport- és gyermekprogramok várják az egész családot. Viplimuzin Sport, szabadidő Budapest | SZÉP Kártya, Széchenyi pihenőkártya elfogadóhelyek. Belépőjegyet a SZÉP Kártya szabadidő alszámla keretéből is lehet vásárolni. bővebben >> Fürödhetünk a SzépKártya mindhárom alszámlájáról Remek hír a SZÉP Kártya tulajdonosoknak: 2013. július 1-jétől már mindhárom alszámla egyenlegéből lehet fürdőbe, strandra belépőjegyet vásárolni! A szabadidő zseb mellett a szállás és a vendéglátás alszámla is használható lesz fürdőbelépő vásárlásához! bővebben >> 2020-ban is lesz Múzeumok Éjszakája Évről évre nagyobb népszerűségnek örved a Múzeumok Éjszakája című rendezvény.
Sofőrjeink több nyelven beszélő hivatásos szakemberek, akik megtesznek mindent az Önök biztonsága, és kényelme érdekében, hogy az utazást csak élvezni kelljen! Szolgáltatások Árak Árlista, akciós ajánlatok: 9 személyes Lincoln Town Car limuzin: 19. 000Ft/óra SZÉP Kártya kibocsátó: További képek
A hegyvidéki rétek ősszel nyíló, védett növénye a kornistárnics, vagy más néven encián. A terület érdekes növénye a szelídgesztenye, amelyek első példányait a történetíró Bél Mátyás szerint a ázadban, Róbert Károly uralkodása alatt telepítették be a térsé gesztenyés erdő ma a börzsönyi és a pilisi oldalon is van, köztük jó néhány nagyméretű és időskorú famatuzsálem. A Szentendrei-sziget ártéri rétjein helyenként tömeges az őszi kikerics. A mélyebb fekvésű helyeken láprétek, mocsárrétek alakultak ki, a sziget déli részén szibériai nőszirom állománnyal. Visegrádi-hegység - abcdef.wiki. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek értékes növénye a réti iszalag. A legszebb társulásoknak tekinthetők az égerláp-erdők két kiemeltenfontos fajjal, a szálkás pajzsikával és a fekete ribizlivel. A Duna két partján jellegzetes ártéri társulásokat figyelhetünk meg, míg a hegyek legjellemzőbb növénytársulásai a gyertyános-tölgyesek és a bükkösök. Védett állatok Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően a nemzeti park állatvilága isváltozatos, fajokban gazdag.
A bogarak rendjéből a több mint harminc védett faj jelenléte említhető. Különösen értékes képviselőjük a nagy hőscincér, a havasi cincér és a gyászcincér. A folyók, valamint a patakok és mocsarak vízterében Európa-szerteveszélyeztetett édesvízi halfajok is megtalálhatók, melyek közül apetényi márna emelhető ki, mint különösen veszélyeztetett faj. Visegrad hegyseg kőzete. A kétéltűek közül az összes hazai faj fellelhető a nemzeti parkterületén - az Ipoly völgyének mocsarai kiemelkedő jelentőségűszaporodóhelyként ismeretesek. A hüllők közül megemlíthető a pannongyík, melynek több populációja található a területen. A foltos szalamandra csak a Börzsönyben fordul elő, Drinó-völgyi állománya a legerősebb. A gyepi békák pilisi és börzsönyi állománya számottevő. A kiterjedt erdőknek köszönhetően sok az erdei énekes- és ragadozómadár a vidéken. A sólyomfélék és a nagytestű sasfajok között ittfészkelők (a parlagi sas, a kerecsensólyom, a vándorsólyom), és a térséget csak táplálkozás céljából felkereső fajok is akadnak (pl.
Véleményük szerint akkor alakult ki az Ipolydamásd környéki rétegvulkán és a Szob-Pilismaróti süllyedek, valamint a Dömösön és a Lepence-patak torkolata körül képződött beszakadások, vulkáni üstök, vagyis kalderák. A Duna mint ősfolyam vízrajzi keletkezése véleményük szerint a pliocén korszak vége és a pleisztocén korszak korai szakasza lehetett. A Visegrádi-hegység egyetlen, zárt kristály. Nagysága a tőle délnyugatra fekvő Pilisnél kétszer nagyobb, de domborzatilag nem nagyon különül el a karbonátos kőzetű Pilis csoporttól. A két hegység közötti törésvonal Esztergomtól a Cserepes-völgyön át Pilisszentlé-lekig, a Kétbükkfa-nyergen túl pedig a Dera-patak völgyéig húzódik. A Visegrádi-hegység zöme, különösen az északkeleti szakasza meredeken esik le a Duna völgyére, a gyönyörűséges Dunakanyarra. Vulkáni üst (kaldera) maradványai a Prédikálószék és Dömös között. Kilátó épül a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsán - Szentendrei Médiaközpont. Andczites rétegvulkán működésére utalnak a Dörnöstől délre fekvő Keserűs-hegy oldalában lévő Vadálló-kövek
Visegrád Ivóvíz: A DMRV ZRT. által szolgáltatott ivóvíz mennyisége évente 20 millió m3, az ivóvíz hálózat hossza 3. 800 km. A DMRV ZRT. a Dunakanyar térségében elsősorban a Duna jobb és balpartján lévő partiszűrésű vízbázisokból termeli a vizet. A Visegrádi-hegység esszenciája • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. a vízbázis területén lévő 4 db csőkutat vízminőségi problémák miatt résfallal védik a háttérből származó szennyeződésektől. Jelenleg a résfal meghosszabbítása van folyamatban a települési szennyeződések teljesebb kizárása érdekében. Jelenleg két kútból termelnek megfelelő minőségű vizet, mely tisztítás nélkül kerül a hálózatba Hegységben kialakuló források, patakok: A Visegrádi-hegység vulkanikus kőzete nem engedi oly könnyen át a vizet, mint a mészkő, így ez a vidék lényegesen alkalmasabb patakok kialakulására, amelyek mind a Dunába folynak. A hegység területén számos forrás fakad, amelyek tiszta, friss vizükkel üdítik fel az arra járó turistákat. Műemlék: A hajóállomástól néhány lépésnyire a XIII. századi régi Vízibástya maradványai láthatók, amelyet valamikor nagyméretű falak kapcsoltak az Alsóvárhoz.
Később az erózió lepusztította a tűzhányó-struktúrát, és kipreparálta a kemény andezitblokkokat a puhább környezetből, ma pedig a szirtsorozat szédítő magasságban áll őrt a Szőke-forrás-völgy fölött. A murvás-köves, meredek, csúszós ösvény figyelmet igényel, vigyázzunk lépteinkre! Komoly sérüléseket is összeszedhetünk, ha nem vagyunk elég óvatosak, vagy nincs meg a szükséges felszerelésünk. Nem csak a terep miatt nehéz haladni: alighanem az ország legvadregényesebb ösvényszakaszát tapossuk itt: a nevekkel is felruházott sziklaóriásokat kerülgetvén fantasztikus panoráma vesz körül, az erdős visegrádi-hegységi táj és a távoli Börzsöny tölti ki látóterünket. Újra az erdőbe lépve igen meredek, kellemetlenül göcsörtös csapáson haladunk. Néhol egy-egy kapaszkodólánc is indokolt lehetne e szakaszon, különösen eső után. Ennek hiányában térdet próbáló ereszkedésre kényszerülünk, amíg a kis mellékgerinc egészen el nem keskenyedik két patakvölgy közt. Leereszkedve elvégződésén megérkezünk a Szentfa-kápolnához, mely mellett stabil vízhozamú forrás és kellemes kialakítású pihenőhely fogad.
A középső miocén folyamán ebben a mocsári környezetben indult meg a hegység mai arculatát meghatározó vulkáni működés. A Visegrádi-hegység és a Börzsöny déli tömbjének domborzati térképe a Dunával Ilyen lehetett az ősi Duna-tó partszakasza a Börzsöny ós a Visegrádi-hegység között A hegység zömét létrehozó késői szakasz két fázisra különíthető. Ezeknek anyagát a Duna-zugi kettős szomma vulkánja szolgáltatta. Az első a több mint 10 km átmérőjű andezi-tes rétegvulkán maradványa, amely a Malomvölgytől a 700 m magasra kiemelkedő, hosszan futó dobogókői gerincív. A geológusok véleménye szerint ebben a romhegységben a fő kitörési centrum a Dobogókő és környéke lehetett. Működése szerint sok piroklasztit és láva szórásával. A Dobogókőben, a Keserűsben és a Szabó-hegyen vulkáni üstök (kalderák) alakultak ki. Láng Sándor szerint nincsenek eredeti vulkáni felhalmozódásformák a Visegrádihegységben. Ennek a hegységcsoportnak a keleti folytatását az Urak asztala környékén, majd a Nagy-Villám gerincvonalában lehet felfedezni.
A második fázisban, nagyjából a mai Dömös területén egy vulkáni üst (kaldera) formájában alakult ki újabb vulkáni építmény, a Keserűs-hegyi rétegvulkán vonalában. Ennek maradványa a Prédikálószék és az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-bércig húzódó vonulat. A Visegrádi-hegység fő tömege 14 millió éve végérvényesen kiemelkedett tehát mocsári és tengeri környezetéből. Mintegy 1, 5 millió évvel ezelőtt megindult a lösz lerakódása is. Ennek legszebb nyomai a Szob-Pilismaróti süllyedékben, Basaharcnál kerültek elő. A természeti földrajz néhány tudósában megfogalmazódott olyan vélekedés is, hogy a Visegrádi-hegység az Északi-középhegységhez tartozó Börzsöny folytatása, a belső-kárpátoki újkori koszorú délnyugati tagja. Szerintük a Duna mélyítő tevékenységének hosszan tartó szakasza után kialakult teraszos völgy választotta el a Börzsönytől. Ezt a vélekedést a következő fejezetben tárgyalt Duna-meder kialakulásáról szóló ábra is bizonyítja. A tudósok másik csoportja a gyönyörűséges Duna-szurdok születését a 14 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkánossággal hozza összefüggésbe.