A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes – vízfakasztás –, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak. Az első gyógyulás a XIII. Mátraverebély – Szentkút - Látnivaló - Ipolytarnóci Ősmaradványok. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.
A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1 / 4 Mátraverebély-Szentkút, a Mária-jelenések és csodás gyógyulások színtere FOTÓ: Dornics Szilvi 1210-ben a szentkúti zarándokok sokasága miatt építette a Vereb család az első kegytemplomot, melynek 1258-ban már búcsú kiváltsága volt. 1700-ban XI. MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT NAGYBOLDOGASSZONY FŐBÚCSÚ - PROGRAMOK. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. 1710-ben XI. Kelemen pápa már ehhez a kápolnához kötötte a teljes búcsú elnyerését. Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.
Szeptember 26. vasárnap, Szent Pió atya búcsú: országos egyetemista zarándoklat – Héray András budapesti egyetemi lelkész Október 8. és 10. péntek és vasárnap, Magyarok Nagyasszonya és Rózsafüzér Királynője búcsú – vasárnap: Székely János szombathelyi megyéspüspök Október 16. szombat, Görögkatolikus búcsú – Jaczkó Sándor budapesti görögkatolikus helynök Október 23. szombat, Szent Hubertus búcsú: erdészek és vadászok zarándoklata, kelet-cserháti trófeaszemle – Fejes Antal OFM Forrás: a Kegyhely honlapja A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK! A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Haragszom az olyan szóra 2'15" 8. Sárközi népdalok Kispilisen híres kislány vagyok - Éva, szívem, Éva - Láttál-e valaha... - Az öcsényi kertek alsó végén - Átugrattam a Sárvizét 5'58" 9. Somogyi népdalok Ha felkapom azt a tükörfényes... - Kelj fel, juhász. - Gyöngyömnek száz forint az ára - Juhász vagyok - Aprómurok, petrezselyem 10. A kőszegi laktanya - Rozmaringos kiskalapom Szerző: népdal (katonadal) Zenekar: MR népi zenekar vez. : Lakatos Sándor Ének: Tekeres Sándor, Máthé Jolán 2'55" 11. Sej, most kezdtem egy... - Egy sem rózsa Ének: Tekeres Sándor, Máthé Jolán 3'28" 12. Látod édesanyám - Nincs több leány a faluban 3'14" 13. Csángó népdalok Tavaszi szél vizet áraszt - Veres az ég - Kerek utca, szegelet - Hidló végén, padló végén - Túl a vizen, Moldovában 5'54" 14. Magyar népdalok gyűjteménye - Népdal.hu. Palóc népdalok Látod-e Te babám? - Este van már, este - Mély a Tiszának a széle - Erre gyere amerre én - Hej, haj, haj letörött a gally 6'46" 15. A csenyéti dombtetőn - Ucca, ucca, nagybátori ucca Zenekar: Toki Horváth Gyula és zenekara Ének: Béres Ferenc 3'16" 16.
- Történeti énekek és katonadalok a magyar népdalok három legnagyobb tematikus csoportjának egyike. Témájuk szerint lehetnek toborzók, sorozási nóták, katonakísérők- és siratók, kaszárnyadalok, menetdalok, csatadalok, leszerelődalok és hadifogolynóták. - '48-as dalok a szabadságharc kiemelkedő eseményeit és személyiségeit éneklik meg. Legnépszerűbb csoportja a Kossuth-dalok. A felszabadított magyar jobbágy ekkor vált a nemzet egyenjogú tagjává és kész volt életét adni a nemzet függetlenségéért. - Pásztordalok sokat elárulnak a pusztai emberek élet- és gondolkozásmódjáról, érzelemvilágából. - Betyárdalok a XIX. századi magyar népköltészet jellegzetes alkotásai, melyek nem a valóságot tükrözik. - Rabénekek a börtönben szenvedő ember körülményeit, szabadságvágyát és reményeit szólaltatják meg. - Szolga- és béresdalok hangjuk panaszos, gúnyos, olykor lázadó. - Arató- és summásdalok a mezei munkásság dalai - Táltosénekek meglétét már az 1061-es pogánylázadással kapcsolatban említik. Legszebb magyar népdalok gyűjtemény. A regölés a táltosénekek leszármazottai.