Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ha a munkavállalónak anélkül jár ellenérték, hogy az adott időszakban teljesített volna, a jogszabályok valamilyen átalány-díjazás megfizetését írják elő. Ez általában a távolléti díj, egyes esetekben viszont az alapbér, míg néhány jogszabály a formálisan már évek óta megszüntetett átlagkereset fizetéséről rendelkeznek. Áttekintjük, mit kell tudni ezekről az átalány-díjazási formákról! A munkavállalót a munkabér alapvetően a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítéséért illeti meg. Bizonyos esetekben azonban akkor is díjazásra jogosult, ha e fő kötelezettségeit nem teljesítette, például a fizetett szabadság idejére. Mivel ezekre az időszakokra értelemszerűen nem a tényleges teljesítés alapján lehet ellenértéket megállapítani, a törvény maga meghatározza az irányadó díjazás mértékét. Ez két esetben a munkavállaló alapbérével egyezik meg.
2013. március 21. – 12. 00 Dr. Dudás Katalin összefoglalója az Mt. január 1-jétől hatályos szabályairól és az ezzel kapcsolatos fogalmakról. január 1-től az új Munka Törvénykönyve egyik legnagyobb port kavaró változása a távolléti díj számításának módja volt. A szabályok nehezen értelmezhetőségéből adódóan szinte minden munkáltatónak komoly fejtörést okozott a januári és februári szabadságok, távollétek elszámolásának technikája. Ügyfélszolgálatunk munkatársai több ezer telefont és e-mailt fogadtak a témával kapcsolatban. A számtalan kérdés miatt egy olyan átfogó, számítási feladatokon keresztül bemutatott, jogszabályi magyarázatokkal alátámasztott konzultációt szerveztünk, amely segítséget nyújtott a munkáltatóknak a fogalomrendszer értelmezésében, a döntés meghozatalában, továbbá a nexONBÉR és nexONTIME programok kezelésében. A képzés minden szabad helye órák alatt elkelt, több mint 200 ügyfelünk vett részt szakmai rendezvényünkön. A konzultáció egyik különlegességét jelentette, hogy előadóink – dr. Dudás Katalin (ügyvéd), Takácsné Beke Judit (senior ügyfélszolgálati munkatárs), Várnai Péter (operatív tanácsadó), Kozma Anita (nexONHRM termékfelelős), Kassa Vali (terméktámogatási osztályvezető) és Szigeti Róza (ügyfélszolgálati igazgató) – egész nap jelen voltak, ezzel is biztosítva, hogy minden kérdésre a témában érintett szakembertől kaphassák meg résztvevőink a választ.
chevron_right Távolléti díj: kinek jár és mikor? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Széles Imre 2013. 01. 30., 12:59 Frissítve: 2013. 28., 16:18 2 2013. január 1-jétől hatályba léptek az új Munka törvénykönvye távolléti díj számítására vonatkozó szabályai (148-152. §) is, ami jelentős változásokat hozott az eddigi előírásokhoz képest. Ezért áttekintjük a távolléti díjjal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat. Kezdjük azzal, hogy megszűnt az átlagkereset fogalma és a munkavállalót munkavégzés hiányában általában távolléti díj illeti meg. De melyek is azok az időszakok, amikor a munkavállaló számára távolléti díjat kell fizetni? Távolléti díj jár a munkavégzés alól mentesített dolgozónak a következő esetekben: • a jogviszonya megszüntetésével összefüggésben az Mt.
A csatolt pdf dokumentum dr. Dudás Katalin ügyvéd összefoglalóját tartalmazza a munkarenddel, munkaidő-kerettel, szabadsággal és távolléti díj számításával kapcsolatos fogalmakról és az Mt. január 1-jétől hatályos legfontosabb szabályairól a következő tartalommal: A munkarend fogalma általános munkarend az általánostól eltérő munkarend kötetlen munkarend A munkaidő-keret hossza következménye A munkaidő beosztása eredménye feltételei A szabadság fontosabb szabályai törvényi kivételek A betegszabadság A távolléti díj számítása
Jövedelem: A magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része. Költségként mindig csak a bevétel elérése érdekében felmerült kiadás számolható el. A személyi jövedelemadó törvény alapján megkülönböztetünk:. 1. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek: önálló tevékenység (pl. : egyéni vállalkozó vállalkozói kiléte, megbízási jogviszony, mezőgazdasági őstermelő, bérbeadásból származó jövedelem) nem önálló tevékenység (pl. : munkaviszonyból származó jövedelem, tárasa vállalkozó tagi kivét, Gt. vezető tisztségviselőjének a tiszteletdíja, segítő családtag jövedelme, képviselők jövedelme) 2. Külön adózó jövedelmek (nem része az összevont adóalapnak) Egyéni vállalkozó adóalapja után fizetendő vállalkozói szja és az adózás után vállalkozói jövedelem után vállalkozói osztalékadót fizet. Vagyonátruházásból származó jövedelmek (Ingó25%, ingatlan 25%, öröklési szerződésből szárazó jövedelem 25%) Tőkejövedelmek (kamatjövedelem 20%, osztalék 25%, 35%, árfolyamnyereség 25%, vállalkozásból kivont jövedelem25%) Természetbeni juttatások 54% (magáncélú telefonhasználat) Vegyes jövedelmek: (kis összegű kifizetés 15 000 Ft-ig 36%, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha nem az összevont adóalap részeként adózik 25%, nyeremény 25%) Az adó mértéke: Az adótábla 2009. évben: A jövedelem összege: Az adó mértéke: 0 – 1.
Igaz, hogy nemrég játszott a Sean Penn féle Gunman ben (2015), a nagyot bukott Éjjelek és nappalok ban (2014), de azt már tényleg kevesen tudják felidézni, hogy milyen szerepben volt látható az Anonymous ban (2011), vagy A másik Boleyn lány ban (20008). Abel ezredesként most viszont azt is briliánsan alakítja, ahogyan a hátulról megvilágított, megtört alakja végül beszáll az orosz Csajkába. A Kémek hídja – bár angolszász újságok pedzegetik – nem ér Oscart. A 40 millió dollárba került (és a mozipénztáraknál lassan a dupláját megtermelő) Spielberg–Hanks baráti produkcióból most csak egy olyan alkotás készült, ami a díszleteitől a dramaturgiáján át a felvonultatott színészi repertoárig inkább bizsergetően feszült, mint izgalmas légkört képes teremteni. Noha a hidegháborús zsánert mindkét szuperhatalmi oldalról nagy biztonsággal és olyan pontosan hozza, hogy már csak ezért is érdemes a filmet óriási mozivásznon megnézni, azon senki se csodálkozzon, ha a film végére – ahogyan Jason B. Donovan ügyvéd úr is – kinyúlik, mint a béka.
Pedig legutóbb már a keményvonalas rajongói is szomorúan legyintettek a kínosan didaktikus történelmi tabló, a Lincoln láttán. És amikor már senki sem számított rá, a Kémek hídja mestermunka lett. [] Spielberg újra formában van Az a jó, és egyben valahol baj is a Tom Hanks-filmekkel, hogy az ember abban a percben pontosan tudja, hogy minden rendben lesz, amint Hanks feltűnik a képen. Gondoljunk csak bele: tud valaki a Philadelphián kívül kapásból olyan filmet mondani a Hanks-életműből, aminek nem happy end lett a vége? Amiben nem kapták el a szélhámost? Amiben nem jött össze a rendes pasi a szőke csajjal? Amibe nem mentették meg Ryan közlegényt? Na, ugye. A kémek hídja ráadásul igaz történetre alapul, szóval aki veszi a fáradságot és utánanéz egy kicsit, pontosan tudja, mi lesz a sztori vége, de ez semmit nem von le a film élvezeti értékéből. [ TÚL JÓLFÉSÜLT - Steven Spielberg: Bridge of Spies / Kémek hídja ( gringo) Pár évvel ezelőtt valószínűleg egy sima hidegháborús, már-már nosztalgiázó kémthrillerként néztük volna a Kémek hídját, a épp zajló, finoman szólva aggasztó periódus (média)hangulatában viszont a film főhősének gyerekeivel az iskolában megnézetett atomháborús propagandafilm kicsit más színezetet kap.
Hanks szokásához híven remekel, Mark Rylance játékára szintén nem lehet panasz, bár szerintem kicsit keveset szerepelt sajnos. A kémek hídja remekül bemutatta, hogy bizony az álmok országában sem volt ekkor fenékig tejfel az élet, hiszen Donovan is mondhatni a saját és családja épségét kockáztatta azzal, hogy elvállalta az ügyet és azt nem kirakatperként akarta kezelni. Hihetetlen bátor hozzáállás volt részéről. A történeten nem tudom mennyit módosítottak, de most lényegtelen, mert a Kémek hídjával Spielberg emlékeztetett minket arra, miért is olyan nagy név ő a szakmában. naravna 2015. december 27., 22:16 Hibátlan volt. Tulajdonképpen a történeten, színészi játékon, gyönyörűen megkomponált képeken kívül azt tudom benne értékelni, hogy megmutatja, hogy az amerikaiak is törvénytelenek voltak (még ha nem is tudta annyira kegyetlennek mutatni őket, mint az ellenséget). Megnézetném mindenkivel, aki használja az "atomot nekik" kifejezést, illetve azokkal is, akik jó ötletnek tartják falak és kerítések építését.
Kedvencelte 28 Várólistára tette 203 Kiemelt értékelések krlany 2016. január 25., 23:28 Jó film, Donovan nagy arc. Ilyen férfiakra lenne szükségünk. Szilárdan hisz az emberi jogokban és elvei vannak, amikért tenni is hajlandó. Én örülök neki, hogy az eszmére mentek rá, nem pedig a hidegháború borzalmainak a naturalista ecsetelésére, így is átjött… és qrva sürgősen le kellene szoknunk már végre egyszer egy életre a falak és kerítések emelgetéséről. A németeknél is hogy bevált, nem? A film végén van egy kis pátosz, de nálam simán belefér… én nem bánom, hogy hőst avattunk. A hősök köztünk vannak… ők azok, akikről sosem hallasz, mert bármerről fúj is a szél, csak teszik a dolgukat, amit szerintük tenniük kell, csinnadratta nélkül. Engem megtalált ennek a filmnek a mondanivalója. Törpillaa 2021. augusztus 18., 15:04 Tetszett, izgalmas volt, de nagyon lassú lefolyású egy film az biztos. Tom Hanks, mint színész nem igazán a kedvencem, de ebben bravúrosan alakította a karakterét. Elérte azt Donovanként, ami másnak nem biztos, hogy összejött volna.
A gyakorlatilag kettéosztható film első fele ugyanis leginkább egy gyorsan lezavart tárgyalótermi krimire emlékeztet, ami közben el lehet sütni olyan szólamokat, hogy mit is jelent amerikainak lenni. Főszereplőnk, Jim Donovan, a New York-i (leginkább biztosítási és hasonló ügyekben utazó) ügyvéd már az első percek után erkölcsi fölénybe kerül, miután elkezd védeni egy szovjet kémet, akit az egész Egyesült Államok egyöntetűen gyűlöl. Így aztán Jim sem kerülheti el a nyilvánosság utálatát, ám végül megmutatja, hogy mit is jelent az, ha minden ember számít, és minden emberre egyaránt alkalmazni kell a törvényt és az Alkotmányt. Furcsa egy ennyire patikamérlegen kimért filmet nézni 2015 Magyarországán (ahol a helyzet még látszatra sem ennyire idilli, mint a filmbéli Amerikában), de bizonyos szempontból mégis varázslatos, mert Spielberg képes mindezt úgy elmesélni, úgy előadni, hogy tényleg hihető legyen, ne zavarjon a naivitása és egyáltalán: szeressem ezt a kicsit patetikus álmot. És ezért mondom, hogy mindez inkább az amerikai népnek, életstílusnak és gondolkodásmódnak szól: nekik ez a lételemük, identitásuk szerves részét képezi.