"Ebből mi is tudunk profitálni, új impulzusokat kaphatunk olyan egyetemi, kari közösségektől, amelyekkel eddig nem voltunk kapcsolatban" – jelezte Fazekas János. Forrás: Bibó István Szakkollégium
Tartalom Implications of the Enlargement of the European Union International Conference. Budapest 31 August - 6 September 1998 Szerkesztette: Nikodém András Bibó István Szakkollégium, 1998. A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
Százmilliót utalt a kormány a Bibó István Szakkollégiumnak A kormány több mint 70 milliárd forint átcsoportosításáról döntött az idei költségvetésben keletkezett megtakarítások terhére a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent határozat szerint. Húszmilliárd forintot kap az állami Eximbank is. Hallani sem akarnak Orbán utódlásáról a Fideszben A fideszes országgyűlési képviselők szerint jelenleg nem aktuális Orbán Viktor visszavonulásáról beszélni, a kormányfő ugyanis a belső fórumokon már egyértelművé tette, hogy 2018-ban is indul. A Bibó Szakkollégiumon elmondott beszéde inkább üzenet lehetett a párttársaknak: érdemes dolgozni, mert bármikor előléphetnek. Aki a Fidesz árulója lett Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy ő lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben ő magát a demokrácia védelmezőjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják.
A Fidesz lehet az első ismétlő a rendszerváltás után A Fidesz a KISZ alternatívájaként indult, 1998-ra a legnagyobb kormánypárttá vált. A szervezetet 1988. március 30-án alapította 37 egyetemista és főiskolás: a mai Fideszből az alapítók - vagy ahogy ők nevezik: ősemberek - közül ott volt többek között Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Varga Mihály, Szájer József. A Fidesz alapítóinak többsége az ELTE jogász hallgatója volt. Orbánék a Bibó István Szakkollégiumban - amelynek igazgatója volt Stumpf István és nevelő tanára Kövér László - akkor már évek óta politikai önképzőkört szerveztek.
Az interjú második részéből kiderül milyen a Bibó közösségébe tartozni, mit ad hozzá a szakkollégium az egyetemi élethez és milyen fordulatot hozott Flóra és Kende számára a csatlakozás. Tartsatok velünk! Tovább Érdekel, hogy milyenek a mindennapok a Bibóban? Gondolkozol, hogy belevágj-e a felvételibe? A Jurátus kétrészes interjúban próbál választ adni a kérdéseidre és bepillantást engedni a szakkollégisták hétköznapjaiba. Az első részben többek között a felvételivel, a szervezet működésével és a szakmai lehetőségekkel foglalkozunk. Mit jelent számodra európai állampolgárnak lenni? Úgy érzed, szeretnéd elmondani a véleményedet olyan égető problémákról, mint például az éghajlatváltozás, de nem találod a számodra megfelelő platformot? Jelentkezz a Konferencia Európa jövőjéről előadásra és workshopra, ahol a kar hallgatóival együtt ötletelhetsz arról a kérdésről, hogy "Ki feleljen a klímapolitika megalkotásáért: az Európai Unió vagy a tagállamok? " Szeretnél egyetemi keretek között tanulmányokat publikálni?
Egy japán metszet előtt Nádas bevallotta, ez nem áll közel hozzá, mert rejtett utalásait nem érti, számára csak az egzotikum marad, azt pedig inkább kerüli, de Füst ábrázolásmódja valahogy közel áll ehhez, úgy foglalkozik "a lélek mindannyiunk számára ismerős apró bonyodalmaival", hogy egyszerre tud ösztönös és szellemi lenni. I! A kiállítás megtekinthető "A mester én vagyok" Petőfi Irodalmi Múzeum Füst Milán egykori lakásából származó páratlan képző- és iparművészeti gyűjtemény
Különös a párhuzam a festői portrék és az első terem fotói között is: szerinte például a híres Füst Milán-portré, amelyet Berény Róbert festett, nagyon jó kép, de nem jó portré Füstről. Füsték tehát nem voltak gyűjtők, csak műalkotásokkal vették körül magukat. Baráti körükhöz zenészek, festők tartoztak, többek között Szigeti József hegedűművész, Weiner Leó zeneszerző, Berény Róbert (az egyik leghíresebb képet éppen ő festette Weinerről) és a Nyolcak festőcsoport többi tagja. Gulácsy, Kmetty és Tihanyi Lajos képei között Nádas Pétert mégis az íróasztal ragadta meg – vajon hol tárolhatta Füst a rengeteg jegyzetét? Azt már Esterházy Péterrel is többször kitárgyalták, hogy ezek a legfontosabb irodalmi kérdések: hol és hogyan tároljuk a lefirkantott ötleteket úgy, hogy a megfelelő időben kéznél is legyenek? Majd elmesélte, hogy festők és írók gyakran barátkoznak, beszélgetnek, és persze az ilyen kapcsolatból sok ajándékkép is származik. (Neki például egy különleges felületű Sváby Lajos-mű van a szobájában, amelynek különösen a vastag és lendületes festékvonásokból összeálló textúráját szereti. )
Füst Milán és Jaulusz Erzsébet gyerekként találkoztak először, és azonnal egymásba szerettek, de a sors úgy hozta, hogy szerelmük beteljesületlen maradt. Füst Milán és Jaulusz Erzsébet kapcsolata úgy kezdődött, mint minden fiatal kori szerelem. A tizenhét éves Füst gyakran vendégeskedett osztálytársánál, ahol megismerte náluk öt évvel idősebb nővérét, Erzsit. Hamarosan szerelmet vallott neki, és kiderült, hogy érzéseit a lány is viszonozza. Egymás iránt érzett vonzalmuk sosem múlt el, de soha nem lehettek igazán egymáséi. Szerelem első látásra Jaulusz Erzsébet énekesnő szeretett volna lenni, ezért Berlinbe utazott, hogy ott tanuljon. A német főváros művészvilága magával ragadta, ott töltött ideje minden pillanatát élvezte. A Magyarországon maradt Füst viszont féltette szerelmét az újonnan nyert szabadságtól, és gyötörte a távolság is. "Lásson belém: a szívem véres, gyötrődöm, őrült körforgásokat tesz az agyam, céltalan egy téma körül – megvádolom, szavalok Önről, művészi terveimbe foglalom (... ) féltékeny, gyanakvó vagyok, átkozom – folyton Önnel foglalkozom – rettenetesen szeretem! "
Füst úgy érezte, hogy szülei: "A sértődöttség vontatott dallamát hagyták örökül rám: semmi mást! " Füst Milán egész életére kiható első szerelme Jaulusz Erzsébethez kötődik. A lány Füst Milán gimnáziumi osztálytársának, Jaulusz Istvánnak volt a nővére. A fiú lényéből fakadóan vonzódott az érzékeny, művelt, tanulni vágyó, érdeklődő emberekhez, és Erzsiben mindezt fellelte. A lány imádta a művészeteket, az irodalmat, és különösképpen a zenét. Énekesnőnek készült. "Erzsi igazi kedély volt! Ha bejött a szobába sugárzása sugárzást indított el a lelkekben… vibrálni kezdtek. " Pedig Erzsi nem értette barátja írói törekvéseit, hidegen hagyta az ambíciója, a tehetsége. A féltékenységi jelenetekkel tarkított kapcsolatot szakítások, fenyegetőzés és bocsánatért esedezés jellemezte, majd a fiatal nő eljegyezését követően Füst 1921-ben végleg szakított vele, legalábbis ezt hitte. Naplójából kiderül, hogy szinte minden éjjel a lányról álmodott, vele feküdt és kelt. "Megint valami nagyon szerelmes boldogító ÁLOM E. ről.
Henrik király ban (1931) is, amely shakespeare-i léptékű történelmi tablóban festi le a Canossa-járó, naiv és szertelen, vad és ájtatos Henrik vergődését és bukását. "A mi egész kulturális életünk a két világháború között, ahogy mondani szokás, megúszta az izmusokat – vall Örkény István a Párbeszéd a groteszkről című kötetében. – Déry Tibor, Füst Milán, Kassák és még pár nevet említhetnék: ennyi volt a magyar avantgarde. " Első kisregényei a 19. századi lélektani próza eszközeit alkalmazzák, s már felsejlik bennük Füst alapvető létélménye, magányossága és hontalansága. Füst Milán nem látványos összeomlásokban, tragédiákban mutatja fel az emberi kapcsolatok kudarcát, hanem a gyermeki képzeletvilággal is rokonságot mutató váratlan szökések, furcsa, szürrealista álmok, játékok és hallucinációk formájában. FÜST MILÁN: VÉGRENDELET FELESÉGEMNEK Oh lomha századok, ti szálltok majd felettem, Mint szunnyadó pásztor felett a felhők nyája. Kihúllt szájából rézzel vert pipája S ő alszik önfeledten.
A festményen a tűzhányóból éjszaka kilövellő lángoszlopok belefolynak a nápolyi öböl vizébe. Iványi Grünwald Béla (1867-1940) Fürdőző nők (Nagybánya), 1909 Magas áron 42 millió forintért cserélt gazdát Schönberger Armand Nagybányai táj a Keresztheggyel című festménye, amelynek induló ára 18 millió forint volt, de ugyancsak 42 millió forintért kelt el a tragikusan rövid életű Bohacsek Ede Rákosligeti tája, amelyre 16 millió forintról indult a licitálás. Bohacsek Ede (1889-1915) Rákosligeti táj, 1912 Több festmény árát is 30 millió forint felett ütötték le. Iványi Grünwald Béla Fürdőző nők című festménye 38 millió forintért, Ziffer Sándor Lovaskocsik a Szajna-parton című műve 36 millió forintért, Pór Bertalan Vágyódás a szerelemre című védett olajképe 37 millió forintért, míg Barcsay Jenő Erdei út című festménye 32 millió forintért kelt el. De 30 millió forint felett végzett Berény Róbert Olvasó lány pamlagon (Olvasó nő) című, 1906 körül készült festménye is, amelyet 34 millió forintnál ütöttek le, kétmillió forinttal meghaladva így a kikiáltási árát.