Létezik-e ez az osztály? Segítség: (melyik közismert) halmaz-e ez az osztály? Legyen a neve Q, ekkor pl. Q:= {x∈ H | ¬∃y∈ H:(x∈y)}. De természetesen írható az is, hogy Q:= {x∈ H | ∀y∈ H:(x∉y)}. Persze Q üres, hiszen ha x halmaz, akkor mindig eleme a {x} halmaznak (egyelemű halmazt bármiből képezhetünk, csak valódi osztályból nem), tehát nincs olyan x halmaz, amely ne lenne eleme egy másik halmaznak, tehát Q-nak nincs eleme, ezért vagy egyed, vagy az üres osztály; de a feladat szerint osztály, nem lehet tehát egyed; ezért nem lehet más, csak az üres halmaz. Tehát Q halmaz, mégpedig az üres, és így persze létezik. 7. [ szerkesztés] a). Igaz-e, hogy az Ü:= {x | x≠x} definíció értelmes, létező osztályt ad meg, mégpedig az üres osztályt? b). Vajon az Ω:= {x | x=x} definíció létező osztályt ad meg? a). Mindenekelőtt azt kell tisztázni, mit értünk a ≠ jel alatt. Ha individuumegyenlőséget, akkor az a helyzet, hogy természetesen semmi sem nem-egyenlő önmagával. Az Ü osztálynak ezért nincs eleme, az valószínűleg az üres osztály.
Értsd: minden krétainak minden mondata hazugság. Lássuk be, hogy ő maga is hazug (ti. hogy nem mondhatott igazat, mert szavaiból éppenséggel kikövetkeztethető egy olyan krétai létezése, aki nem mindig hazudik)! Igazat semmiképp nem mondhatott, hiszen ha Epimenidésznek igaza lenne, és minden krétai csak örökké hazudna, akkor - lévén maga is krétai - a fenti mondata is hazugság lenne. Tehát hazudott. Ez azt jelenti, hogy nem mondott igazat, azaz nem minden krétaira igaz, hogy minden mondata hazugság. Ezért kell lennie egy krétainak, akinek legalább egy mondata igaz. Megjegyzés: Ez az ún. Epimenidész-paradoxon. A paradoxon (legalábbis Filep László véleménye szerint, amit nincs okunk kétségbe vonni) nem igazán logikai jellegű (logikai eszközökkel kibogozható, hogy semmilyen klasszikus formállogikai alapelvet nem sért), tulajdonképpen nem önellentmondás; hanem inkább ismeretelméleti. Furcsa, hogy Epimenidész állításából a krétaiak beszédének (ide értve Epimenidész fenti kijelentését is) mindenfajta tapasztalati ellenőrzése nélkül, pusztán a logikai elemzésre hagyatkozva "ki lehet mutatni" egy "igazmondó" krétai létezését.
Ha a rendezettséget matematikailag próbáljuk megfogni, először ilyesmire gondolhatunk. Azonban egy ilyen definíció a halmazelmélet felépítéséhez teljességgel használhatatlan..
A valódi osztályok azért valódiak, mert nem foglalhatóak osztályba, tehát a V osztály létezése emiatt képtelenség. 9. [ szerkesztés] "Fejezzük be" az individuum-egyenlőség tranzitivitásának és szimmetriájának bizonyítását! Teljesen annak mintájára megy, mint a bizonyítás 2). részében ismertetett gondolatmenetben látható. 10. [ szerkesztés] Mi a véleménye az E ':= {x|x∉ E} definícióról, megad-e egy osztályt az "egyedek osztályának komplementere"? Nem. Ha ez osztály lenne, akkor persze tartalmazná az üres osztályt, ami nem egyed. Mármost, az egyértelmű meghatározottság axiómájából következően vagy E ' ∈ E, vagy E ' ∉ E. Az első esetben E ' maga is egyed. Ez nem lehetséges, hiszen van legalább egy eleme, az üres halmaz, márpedig egy egyednek nem lehet eleme. A második esetben E ' nem egyed, akkor tehát eleme E ' -nek, önmagának. Ezt a gyenge regularitási axióma kizárja. Látjuk: egy reguláris halmazelméletben az E ' osztály, a "nem egyedi dolgok osztálya", nem létezik – teljesen függetlenül attól, hogy maga E ontológiai státusza milyen: halmaz (akár üres), vagy valódi osztály.
Mi a mértani helye azon pontoknak, amelyekre teljesül hogy rajta van valamely ilyen szakaszon úgy, hogy? 6. [ szerkesztés] Adott egy forgáskúp. Írjunk bele gömböt, majd e gömb köré rajzoljunk hengert úgy, hogy a henger és a kúp alaplapja egy síkba essen. Legyen a kúp, a henger térfogata. Bizonyítsuk be, hogy. Keressük meg a legkisebb -t, amire, majd szerkesszük meg azt a szöget, amelyet minimumánál a kúp alkotói a tengelyével bezárnak. 7. [ szerkesztés] Adott egy szimmetrikus trapéz, amelynek alapja illetve, magassága pedig. Szerkesszük meg a szimmetriatengely azon pontját, amiből a szárak derékszög alatt látszanak. Számítsuk ki távolságát a száraktól. Mi a feltétele annak, hogy egyáltalán létezzen ilyen pont? Megoldás
Vajon ha Epimenidész nem kiáltja el magát, vagy nem lenne krétai; akkor is bizonyítottnak gondolhatnánk, hogy van egy "igazmondó" krétai? Eszerint egy tényigazság attól is függhet, hogy ki mit állít róla? Lehet bogozni, van-e hiba az utóbbi gondolatmenetben (és ha van, hol), mi nem vállalkozunk rá. A paradoxont azért tartják sokan mégis logikai antinómiának, mert egyszerű átfogalmazása a Russell-paradoxon logikai megfelelője. Epimenidész kijelentése ugyanis egyes szám első személyben átfogalmazható így is: "Nekem, mint krétainak, minden mondatom hazugság". Ez pedig - a "minden mondatom" kifejezést a szűkebb "ez a mondatom" kifejezésre cserélve: "Nekem, mint krétainak, ez a mondatom is hazugság". Ez már maga a Russell-antinómia, ugyanis ha a fenti mondat igaz, akkor hazugság, míg ha nem igaz, akkor nem hazugság, tehát igaz. 6. [ szerkesztés] Adjuk meg azon osztály formális, intenzionális definícióját, amely pontosan azon halmazokat tartalmazza elemként, melyek maguk nem elemei egy halmaznak sem!
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. december 27. szerda 16:11 2017. 12. 27. 16:55 Lukácsi Katalin és Jurak Kata két témában fejtette ki véleményét az ECHO TV műsorában. Az Echo TV Plusz-Mínusz műsorának két vendége, Lukácsi Katalin és Jurák Kata volt. A volt KDNP-s politikus arról beszélt a műsorban, hogy miért lépett ki a pártból. Jurák Kata, aki az idén több baloldai tüntetésen is részt vett tudósítóként, számol be ezekről. JURÁK KATA ÉS A KERESZTÉNYÜLDÖZÉS LEGITIMÁLÁSA - YouTube. A teljes beszélgetés ITT nézhető meg. 2019. február 6-tól a Magyar Nemzet néven jelenünk meg. Az oldal elérhetősége. Ha a Magyar Nemzet mérvadó híreit szeretné e-mailben megkapni, nincs más teendője, mint (február hatodika után) IDE kattintva feliratkozni hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. ( A szolgáltatás továbbra is ingyenes marad! ) Kiemelt Talán nem könnyelmű kijelentés minden idők legnépszerűbb szabadidős elfoglaltságának nevezni a kártyázást. Napjainkban is tízmilliók ülnek a kártyaasztalokhoz.
Az akkori tagság a szükséges 138 ezer aláírás összegyűjtése mellett döntött, így a kérdés újra történő benyújtása és a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyása után, 2017. január 19-én elrajtolt a NOlimpia kampány Budapest utcáin. A Momentum Mozgalom (röviden Momentum) egy 2017 márciusában alakult, centrista magyarországi politikai párt, amely országosan akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában – még egyesületként – benyújtott egy, a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést, amelyre 266 151 db támogató aláírást szedtek össze. A kezdeményezéshez tartozó aláírásgyűjtési kampány NOlimpia néven vált ismertté és végül az olimpiai pályázat visszavonásához vezetett. Szabó Tímeát és Bajnai „puszipajtását” is emlegetik egy hangfelvételen | Demokrata. Párttá alakulása után a Momentum gyors növekedésnek indult és országos hálózatot épített ki, melynek eredményeként jelenleg minden megyében rendelkezik alapszervezettel és tagjainak száma körülbelül 4000-re tehető. Számos rendezvény köthető a Momentum nevéhez, melyek között szerepelt a jelentős tömeget megmozdító CEU melletti tüntetés, valamint a kevésbé sikeres, de jelentős vitákat kavaró Nyitás Fesztivál is Bodajkon.
Poszt-trauma Persze csak mint "független". Kezdhetnek félni a ballib hírhamisítók. Így maradnak érv nélkül, ha értelmes beszélgetőtárssal találják szemben magukat. A püspök szerint nemes célok vezérlik a ballibeket? Hirdetés
Mint ismeretes, a hétfőn bemutatott hanganyagon Gansperger Gyula a budapesti Városháza megvásárlása iránt érdeklődő egyik befektetői kör képviselőjével beszélgetett. – Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak – mondta a Bajnai Gordon által harcostársnak nevezett üzletember. – Ugye, kik ezek az erők? Ugye, egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így, a másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, ha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon, most a szónak nem a rossz értelmében véve, hanem ő az a volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem ilyen szinten, hogy nem a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom, micsodák, megvan ennek a rendszere. Tehát azt gondolom, hogy mindene ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. A mostani felvételen Gansperger további részleteket oszt meg az összefonódásról és arról, szerinte miért éri meg a külföldieknek a hazai baloldal támogatása.