Az előadások a következő témára: "Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző. "— Előadás másolata: 1 Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai 2 3 Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő ismétlődése. 4 Az éghajlati övek kialakulása A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik: -a Nap sugárzási teljesítménye, -a Föld keringési paraméterei, -a légkör kémiai összetétele, -a bioszféra állapota és -a nagy óceáni áramlatok határozzák meg. 5 Mi alakítja Földünkön az éghajlatot? 6 Az időjárás A levegő fizikai állapotának változása egy meghatározott helyen rövid idő (néhány nap vagy óra) alatt. Az időjárási elemek változása miatt szüntelenül változik a levegő fizikai állapota. Időjárási elemek: - napsugárzás, - hőmérséklet, - vízgőztartalom, - felhőzet, - csapadék, - légnyomás, - szél 7 Az éghajlat Az éghajlat meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere.
Uniós célok Az EU elkötelezett az ambiciózus éghajlatpolitika mellett. Az európai zöld megállapodás értelmében a klímasemlegesség a célja, ami azt jelenti, hogy 2050-re megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. A Parlament október 7-én támogatta az éghajlat-semlegesség megvalósítását 2050-ig, és 60%-os kibocsátás-csökkentési célt 2030-ig (az 1990-es szinthez képest). Ez ambiciózusabb, mint a Bizottság 55%-os javaslata. A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy határozzon meg egy újabb átmeneti célt 2040-re, amely segíti a végső cél elérését. Emellett a képviselők hangsúlyozták, hogy a tagállamoknak külön-külön is klímasemlegessé kell válniuk, és ragaszkodtak ahhoz, hogy 2050 után több széndioxidot kell eltávolítaniuk a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos minden közvetlen vagy közvetett támogatást pedig legkésőbb 2025-ig fokozatosan meg kell szüntetni.
Ajánló A tudósok és a turisták is gyorsítják a hóolvadást az Antarktiszon Egy új kutatás szerint, egy átlagos Antarktisz-látogató 83 tonna többlethó elolvadását okozza a sarkvidéki kontinensen. Helen Amanda Fricker, a Scripps Sarkközpont kutatója egy Twitter-üzenetben arról írt, hogy márciusban a Kelet-Antarktiszon három alkalommal szakadtak le jégdarabok: a Conger-jégself összeomlásán kívül a Totten-gleccserről és a Glenzer-jégselfről is törtek le kisebb jégdarabok. Felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kelet-Antarktisz jegének nagy részét a jégselfek tartják vissza, az összes ottani jégselfet szemmel kell tartani. Matt King ausztrál professzor, az Antarktiszi Tudományos Központ vezetője elmondta, hogy szerencsére a Conger mögött lévő gleccser kicsi, így annak nem lesz komoly hatása, hogy bejut a tengerbe. A tudós azonban azt jósolta, hogy az éghajlat felmelegedésével a jövőben még több jégtábla fog leszakadni, és ennek következtében annyi jég olvadhat el, ami már megemelheti a globális tengerszintet.
Noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják. A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni. Mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell ötven-száz évet várni a hatások megismerésére, a klíma különböző elemeinek hatásait pedig egyszerre több forgatókönyv szerint, elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor a kutatók nem lehetnek benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels) klímaváltozás jégself Conger-jégself felmelegedés Antarktisz
A DAL (DÖNTŐ) EREDMÉNYHIRDETÉS - YouTube
A Dal 2016 DÖNTŐ - pontozás és eredményhirdetés - YouTube
Harmadik lett Furtenbacher Dorina, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanulója, akit egy egy bluetooth hangszóróval jutalmaztak. Különdíjas lett Still Péter, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója, ő egy e-book olvasót vehetett át. Minden döntős lehetőséget kap a Prosperis Alba számukra szervezett ingyenes tréningjein való részvételre.
A Gold... ESC 2022 Lettország: Citi Zēni – Eat your salad Szűk két hete volt nemzeti döntő Lettországban, de sajnos egy szervezési hiba miatt külön... ESC 2022 Ukrajna: Kalush Orchestra – Stefania Az ukrán Vidbir nemzeti döntő szervezőbizottága bejelentette, hogy a Kalush Orchestra fogja képviselni az... ESC 2022 Málta: Emma Muscat – Out Of Sight A tegnap esti szuperszombat utolsó eredményhirdetése Máltán zajlott le. A dal 2017 eredményhirdetés 9. Csütörtökön volt egy elődöntő, tegnap... ESC 2022 San Marino: Achille Lauro – Stripper Tegnap este San Marino is győztest hirdetett. 76 dalt kezdtek el selejtezni hetekig, majd... ESC 2022 Lengyelország: Ochman – River Tegnap este Lengyelországban is győztest hirdettek a Tu bije serce Europy! Wybieramy hit na... ESC 2022 Horvátország: Mia Dimšić – Guilty Pleasure Tegnap este Horvátországban is befejeződött a nemzeti döntő, a DORA 2022 14 résztvevős döntőjében... ESC 2022 Norvégia: Subwoolfer – Give That Wolf A Banana Norvégiában a hat hete tartó Melodi Grand Prix nemzeti döntő befejeződött tegnap este.