A világűr az emberiség közös öröksége, minden ország használhatja, de nem birtokolhatja, tehát az égitestek, köztük a Hold sem sajátítható ki – foglalta össze a világűrjog egyik alapvetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhelyének vezetője, Bartóki-Gönczy Balázs. "Meg szokott találni a kérdés, hogy lehet-e a Holdon telket venni, amire az a válasz, hogy nem, mert nem lehet kisajátítani az égitesteket. A világűrjog alapkoncepciója, hogy az űr mindenkié, senki sem tarthat arra igényt, hogy valami csak az övé legyen" – mondta a jogász. Viszont azt is hozzátette, nincs egyetértés a Hold nyersanyagainak tulajdonlásáról. Bartok goenczy balazs der. "Az amerikaiak úgy értelmezik a világűregyezményt, hogy ezt semmi nem tiltja, az oroszok viszont úgy, hogy ez lehetetlen. A Hold-egyezmény lett volna az a szerződés, amely a világűregyezmény után 13 évvel tisztázza ezt a kérdést, de nem fogadták el az űrhatalmak. Ezáltal az Egyesült Államok előző elnöke rendeletben nyilváníthatta ki, hogy a Hold-egyezményt nem ismerik el, és igenis lehet tulajdont szerezni a Holdon kitermelt ásványi anyagokon, mert érvelése szerint ez perspektívát állít fel a kereskedelmi cégeknek, hiszen ezek finanszírozhatják meg a jövő űrkutatását" – ecsetelte Bartóki-Gönczy Balázs.
Ön itt van NMHH Médiatanács Közzétéve: 2021. december 14. Az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé választotta Dr. Koltay Andrást. A parlament új tagot is választott a testületbe, Dr. Bartóki-Gönczy Balázs személyében. Dr. Koltay András (jobb), a Médiatanács új elnöke és Dr. Bartóki-gönczy balázs - hírek, cikkek az Indexen. Bartóki-Gönczy Balázs (bal), a Médiatanács új tagja leteszik az esküt december 14-én a parlamentben. │Fotó: MTI Koltay Andrást a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök december 4-én nevezte ki az NMHH elnökévé, ezzel a Médiatanács elnökjelöltjévé vált. A képviselők a parlament mai ülésén 134 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett választották meg a Médiatanács elnökének. Megbízatása 9 évre szól. Koltay András 2018-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora volt, jelenleg is az NKE egyetemi tanára, emellett oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.
Magyar Tudományos Művek Tára
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
7. A médiatartalom-szolgáltatásnak nem minősülő internetes tartalmak szabályozása (társszerző: Pogácsás Anett), Koltay András – Nyakas Levente (szerk. ): Magyar és Európai Médiajog, Wolters Kluwer, 2015. 2014 8. A must-carry és must-offer kötelezettségek európai uniós szabályozása, Koltay András- Nyakas Levente (szerk. ): Összehasonlító médiajogi tanulmányok a "közös európai minimum" azonosítása felé, Médiatudományi Intézet, 2014. 9. Médiakoncentráció-szabályozás az Európai Unió tagállamaiban, Koltay András – Török Bernát (szerk. Bartóky gönczi balázs. század elején 1. Wolters Kluwer, 2014. 10. A Telefónica kontra Európai Unió Bizottsága ügy ismertetése – Az árprés megítélése (ár)szabályozott piacokon, Versenytükör, 2014, vol. 11. Towards a Single Market for Telecoms: Critical assessment of the measures proposed by the European Commission related to authorisation, spectrum assignment and net neutrality, European Network Laws and Regulation Quaterly (várható megjelenés 2014. jan. ) 2013 12. Net Neutrality and Competition Law: New business models and changing regulatory approach in the European Union, US-China Law Review, társzerző: Dömötörfy Borbála, (várható megjelenés 2013. dec. ), 13.
Mi a helyzet a műholdakkal? A SpaceX a Starlink projektben 42 ezer műholdat szeretne pályára állítani, ezeket jelenleg hatvanasával küldik fel a Falconokkal, de a Starshippel már négyszázat is képesek lesznek egy úttal elindítani. Sárhegyi István szerint ez is a világűrjog szabályozási hiányosságaira mutat rá, a SpaceX-nek elég volt egy nemzeti szerv, az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság engedélye ahhoz, hogy tömegesen lője fel az eszközeit. Az ENSZ elsősorban a geostacionárius pályán szabályozza a frekvenciákat, ez egy korlátozottan hozzáférhető természeti erőforrás. Beindulhat a bányászat a világűrben - Infostart.hu. Elon Musk viszont alacsony Föld körüli pályára küldi a Starlinket, itt pedig szinte szabadrablás típusú működés van. Magyar műhold Több alkalommal is beszámoltunk a magyar űrszektor sikereiről, például a hazai fejlesztésű pikoműholdakról. A CarpathiaSat a tervek szerint 2024-ben felbocsát és üzemeltetni kezd egy "nagy", kommunikációs adatátvitelre is képes műholdat. Sárhegyi Istvánt erről is kérdeztük, aki megerősítette a 2024-es céldátumot, kifejtve, hogy egy geostacionárius műholdat építünk, ezek mindig egy adott terület felett vannak, mozognak a Földdel együtt, a súlyuk akár több tonna is lehet.
A bárányhimlő kezelésére gyógyszerek nem állnak rendelkezésre. Napjainkban a kiütések különféle szuszpenziókkal, oldatokkal való kenegetése már idejét múlt megoldás. A tünetek megjelenésekor mindössze néhány jó tanáccsal láthatja el az orvos a betegeket, mint például a körmök levágása, a kiütések kapargatásának és felülfertőződésének elkerülése érdekében, a direkt napfény kerülése, a habfürdős fürdés mellőzése. A következmények akár súlyosak is lehetnek: "báránybőrbe bújt farkas"? Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért van szükség egy olyan betegség elleni védőoltás kötelezővé tételére, aminek a lefolyása nem súlyos. A válasz a lehetséges következményekben rejlik. Bárányhimlő elleni oltás kötelező. Ritkán ugyan, de a bárányhimlő súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhat. Ezek között említhető a kiütések bakteriális felülfertőződése, a legyengült szervezetű egyéneknél a tüdőgyulladás fellépése. Óva int a tény, hogy kevesebb, mint minden 1000. betegnél idegrendszeri, agyi károsodások alakulhatnak ki, amik maradandóak, illetve halálos kimenetűek is lehetnek.
A gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák Dr. Kulcsár Andrea infektológus főorvos, a Medikids védőoltási tanácsadója szerint "a gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák. Azért fölösleges, mert egyszerűen megelőzhető. A 21. Megkezdték a bárányhimlő elleni kötelező védőoltásokat. században bűn megbetegedni és bűn szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető volna". A főorvos szerint optimális, ha a kisgyermekek tervezetten a közösségbe kerülés előtt, 15 és 18 hónapos korban kapják meg a bárányhimlő elleni védőoltást az egyéb kötelező oltások mellett. Ha idősebb testvér is van a családban, akár korábbi időpontban is oltható a baba. Minden egyéb esetben a második adagot 6 héttel az első adag beadása után célszerű beadni, de a két dózis beadása között legkevesebb 4 hétnek el kell telnie. Mivel a második adag beadása után 10-14 nappal alakul ki a védettség, nem érdemes halogatni az oltási sor elkezdését! Ha július közepéig megkapja a gyermek az első védőoltást, majd augusztus 20-a előtt a másodikat is, akkor ősszel úgy mehet óvodába, iskolába, hogy védett a bárányhimlő ellen – fejtette ki védőoltási tanácsadónk.
Ennek a betegségnek nagyon súlyos szövődményei lehetnek. Elfertőződhetnek a kiütések, és ezek nem csak apróbb tályogot jelenthetnek, hanem olyan súlyos elváltozásokat, amelyeknek a kezelése már bőrátültetést igényel. Lehetnek idegrendszeri szövődmények is, ilyen a kisagyi gyulladás, de okozhat agyvelőgyulladást is, ami már életveszélyes megbetegedés, és gyógyulás esetén is maradványtüneteket hagy maga után.
Kötelezővé teszik a bárányhimlő elleni védőoltást a Nemzeti immunizációs programban, az egészségügyi dolgozók számára pedig kötelező lesz a kanyaró elleni immunstatus és szükség esetén ők is ingyen oltást kapnak – írta az MTI a Magyar Nemzetre hivatkozva. Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a bárányhimlő elleni vakcinák beadása a jelenlegi védőoltási naptárba úgy illeszthető be a legjobban, ha az oltási sorozat két részletének beadása 15 és 18 hónapos életkorban, egy másik kötelező oltással egy időben történik. Magyarországon a bárányhimlő adja a bejelentett fertőző betegségek felét. Az évi megbetegedések száma 28 800 és 52 600 között változott 1998 és 2016 között, míg a kórházban ápolt betegek aránya 0, 7-1, 7 százalék között mozgott. a lakosság 95 százaléka esik át a cseppfertőzéssel terjedő, általában enyhe lefolyású betegségen. Az Emmi szerint azokban az országokban, ahol az oltási rendbe illesztették a bárányhimlő elleni vakcinát, az éves megbetegedések száma 80-90, a kórházi ápolások száma 80, míg az orvoshoz fordulásoké 60 százalékkal csökkent.