(Fotó: Daloskönyv/YouTube) Megjelent Tóth Gabi első karácsonyi dala, ami nem más, mint a Mennyből az angyal újrahangszerelt, modern változata. Ez azonban nem aratott osztatlan sikereket, az internet népe szinte azonnal össztűz alá vette a videót. A kommentelők olyannyira nem kímélték Tóth Gabi feldolgozását, hogy a klip megjelenése után pár órával le kellett kapcsolni a videó alatti kommentelési lehetőséget, ahova addig szinte csak lehúzó hozzászólás érkezett. Ha még nem hallottad, a klasszikus karácsonyi dalt most te is meghallgathatod Tóth Gabi előadásában. Neked hogy tetszik? Tóth gabi mennyből az angyal dal. Ez is érdekelhet: Nyári Dia: Édesapámmal kicsekkoltunk egymás életéből Tóth Gabi Mennyből az angyal -feldolgozása már több mint félmillióan tekintették meg A Gabit ért kritikákra az énekesnő férje, Krausz Gábor egy terjedelmes Instagram-bejegyzésben reagált. "Megértem, ha néhányan most elfogultsággal fognak vádolni. Számomra azonban természetes, hogy kiállok a családomért, a feleségemért, bármi történjék is. Sokáig csendben tűri az ember, hogy élete párját olyan jelzőkkel illetik, minősítgetik, amiért a való életben biztosan járna egy jól irányzott tasli.
Tóth Gabi – Mennyből az angyal - YouTube
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Jakabhegy pálos kolostorának romja Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegységben, az 592 m magas Jakab-hegy fennsíkjának közepén fekszik. Ma a legkönnyebben Kővágószőlős községből közelíthető meg, ahonnan a romok északkeleti irányban, kb. 2, 5 km-es meredek hegyi ösvényen érhetők el. Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. A kolostor titulusáról ekkortájt vette fel a Jakab-hegy nevet a hegy, amelyet addig patacsi hegynek neveztek. Bertalan rendi szabályzatot is adott a remetéknek, akik 1234-ben már maguk is vásároltak földterületet. A barátok a tatárjárás elől az erdőkbe menekültek, majd a vész elmúltával visszatértek kolostorukba. Achilles pécsi püspök számos birtokkal gyarapította őket 1252 körül. 1334-ben az erdei zsiványok háborgatásai miatt a jakabhegyi pálosok leköltöztek egy időre a Jakab-hegy délkeleti lábánál fekvő patacsi Szűz Mária kolostorba, mely mára nyomtalanul elpusztult.
Története [ szerkesztés] Középkori kolostor [ szerkesztés] A Jakab-hegyen az Árpád-korban létrejött egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát, és templom körüli temetőjét sikerült feltárni. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét. 1225 -ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket, és épített számukra kolostort. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. Legalábbis így emlékezik meg az eseményről a rend 16. század elején élt generálisa és történetírója Gyöngyösi Gergely, aki rendtörténeti munkájában megőrizte számunkra a kolostor alapításának történetét. A régészeti kutatások bizonyították, hogy a Jakab-hegyi remeték a már korábban itt állt falusi templomot kapták meg, de a legkorábbi rendház nyomai nem kerültek elő. Az 1978-as ásatások során azonban néhány sírból 1225-ös dátummal ellátott középkori dénár került elő. Ebből egyrészt tudható, hogy a kolostor alapítóinak sírjait találták meg, másrészt, hogy a ma látható romok az 1220-as pálos kolostorra épültek rá.
A késő gótikus karzat a templom építésének utolsó fázisában készült. Ennek az építtetői a Kőszeget 1492-ben III. Frigyestől zálogbirtokként megszerző Preueschenkek lehettek. A templom bizonyosan megsérült a híres 1532-es ostrom során. Az aug. 28-i török roham alkalmával a fegyvertelen civilek a templom körítőfala mögé menekültek. 1554-től a kőszegi lutheránusok gyülekezetéé lett a templom. Ekkor még a magyar és német polgárok felváltva használták. A középkori plébánia a templom mellett, a mai bencés (egykori jezsuita) rendház telkén, egy keskeny közzel elválasztva állt. Az egyre növekvő magyar hívek számára a város, mint kegyúr 1615–18 között megépíttette a legdélebbre álló Szent Imre templomot. Ekkortól a németek polgárok használták kizárólag a Szent Jakab templomot. 1653-ban nagymértékű átalakítások folytak a templomban: kijavították a tetőzetet, felemelték a padlózatot, megszüntették a középkori szárnyasoltárokat. Egyes építészeti elemeket és berendezési tárgyakat eltávolítottak a templomból és összetörték a keresztelőmedencét.
Az ereklye a Középnémetiben állt Szent László kápolnából került át a regéci pálosokhoz. 1348-ban Upor István a kolostornak ajándékozott egy szőlőt Tolcsva Chreteber nevű szőlőhegyén, és ugyanott egy Katpataka melletti jobbágytelket két, szántás alá való földdel, és egy Tolcsva patakon lévő malmot. A fennmaradt oklevelek alapján még számos adományt kapott a pálos kolostor. 1384-ben Erzsébet királyné felmentést adott részükre a vár – nyilván Regéc – területén lévő szőlőik utáni kilenced fizetése alól. 1411-ben Zsigmond király vámkötelezettség alól adott felmentést, majd 1465-ben Szapolyai Imre Horváth faluban szabad udvarhelyet adott a pálosoknak, amelyet Szapolyai János 1509-ben megerősített. 1466-ban, 1469-ben és 1526-ban malmot kaptak az óhutai szerzetesek. 1547-ben Serédy Gáspár, Ferdinánd hadmestere felgyújtotta a kolostort, amiért a rend a Királyi Tábla elé idézte. 1560-ban hasonló idézést kaphatott Alaghy János, aki "Horváthi falu határában, a pálosok Hernád vizén lévő malmát, házaikat és nemes udvarhelyét bitorolja. "