Gyűjti a feminista meséket, minden élethelyzetre elő tud húzni (legalább) egy történetet, a kamaszoknak pedig megmutatja, hogy a Marvel-filmek és a népmesék nem is annyira különböznek. Zalka Csenge Virág hivatásos mesemondó beszélt a mesélő felelősségéről, és elárulta azt is, melyik mesétől mászik falra. Híres vagy arról, hogy minden élethelyzetre, témára tudsz (legalább) egy mesét. Valóban? Igen, szeretem a kihívásokat! Kétszáz országból vannak népmeséim. Nemrég például "kémiás" meséket kértek tőlem, és megoldottam. Érdekes azonban, hogy vannak olyan témák, amelyekről meglepően kevés mese született. Női barátságokról például alig egy-kettőt találtam, ez a téma egyszerűen nincs jelen, nemzetközi szinten sem… Meglepett, amikor azt olvastam rólad, hogy imádod a szuperhősös akciófilmeket. Talán azért, mert a jó és a rossz leegyszerűsített küzdelmével nem is állnak is olyan messze a klasszikus mesék világától? Így van, szeretek kapcsolódni a Marvel-filmekhez. Amióta megjelentek, sokkal többet mesélek például az északi mitológiából.
A Varjúherceg borítója Forrás: Olyanok, akik kiváló példaként szolgálhatnak a mai (lány)gyermekek számára is. A mesemondó következő munkájában, A kalóz királylány című kötetben a nemzetközi népmesekincsből kínált történeteket merész lányokról, gondoskodó fiúkról és más, változatos szereplőkről. E hősök viselkedése a közhelyes nemi szerepek újragondolására biztat, és megmutatja, hogy a "boldogan éltek" nem függ attól, kinek vagy minek született valaki. Zalka Csenge Virág szerint nincs fiús vagy lányos mese. A kalóz királylány 38 meséje is ezt igazolja. Ez a könyv ráébreszti a gyerekeket és a felnőtteket, hogy a nagyvilág telis-tele van különleges, varázslatos és izgalmas történetekkel. Zalka Csenge Virág A kalóz királylány és Ribizli a világ végén című mesegyűjteményei E két kötet lenyűgözött és elvarázsolt, így nem meglepő, hogy tűkön ültem, amikor megtudtam, hogy érkezik már a folytatás. A varjúherceg új szintre emeli a jól ismert népmesei történeteket: ismeretlen változataikból szemezget.
"Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! " Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így – ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk -, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet? Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből. A varjúherceg. A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb! Zalka Csenge Virág kötetei több szempontból is különlegesek számomra. Nagyon szeretem a népmeséket, az ő válogatása pedig minden kíváncsiságomat, minden képzeletemet felül tudja múlni. A varjúherceg című kötete a klasszikus mesevilágot idézi, ám ezúttal egy plusz játékosságot is rejt.
2021-ben a Nova Hvylja, a magyarországi ukrán fiatalok és családok egyesülete útjára indította a Népek meséi című sorozatát, amelynek első részében Zalka Virág Csenge Ribizli a világ végén című népmese-válogatásának öt meséjét adták ki ukrán nyelven. A kisiskolás korosztálynak szóló kötet 2020-ban elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a hazai gyerekkönyv- és gyerekirodalmi szakma érdekeit képviselő szervezet Év Gyerekkönyve díját. A mesegyűjtemény kiterjed a teljes magyar nyelvterületre, a Szigetköztől Székelyföldig, a Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának. A HUBBY laudációja szerint kiemelkedő, letisztult, mégis lendületes mesék találhatók benne, amelyek a mai olvasóhoz illő, élő nyelven szólalnak és szólítanak meg korosztálytól függetlenül. Az ukrajnai háborúból menekülő családok támogatását célul kitűzve, e kiadás nyomán az OSZK együttműködést javasolt a Nova Hvylja Egyesületnek és a könyvet gondozó Móra Könyvkiadónak.
Érdekes, kaptam olyan véleményt, is, hogy az emberek azért olvasnak szívesebben fiú hősökről, mert azokat a lányok is szeretik, a lány mesehősökről viszont a fiúk nem szívesen hallanak. Pedig ez egyáltalán nem igaz. A "Ribizli a világ végén" című kötetem megjelenése után – amelynek kétharmad részben lányok a hősei -, számos olyan visszajelzést kaptam, hogy teljesen mindegy, fiú vagy lány-e a hősnő: ha a sztori jó, a gyerekek szeretik. Már csak azért is fontos ez, mert a mesék erősen szemléletformálók a gyerekek életében. Ebből a szempontból viszont nem mindegyik pozitív, csak azért, mert népmese? Tény, hogy vannak kifejezetten káros mesék. Amikor például "A rest macska" címűt hallom, főleg gyerekek szájából, attól lekaparom a falat! Arról szól, hogy az ember jól megveri a feleségét, mert az nem főz. Majd másnap ráfogja a macskára, hogy az sem főzött, ráköti a macskát a felesége hátára és úgy veri meg… A mese üzenete az, hogy ez így teljesen oké! Pedig nagyon nem oké, mert ez egyszerűen nem más, mint erőszak.
Csatlakozz az fb csoporthoz! kattints ide a bezáráshoz Ryan közlegény megmentése Filmelőzetes RENDEZŐ SZEREPLŐK Private James Francis Ryan Technical Sergeant Michael Horvath Ryan közlegény megmentése online film leírás magyarul, videa / indavideo 1944. 06. a normandiai partraszállás napja. Az Omaha Beach kódnevet kapott tengerparton a csónakokból védhető fedezékbe igyekvő szövetséges katonák pergőtűzbe kerülnek, a vérveszteség óriási. Mindenütt halottak, sebesültek, cafatokra szakadt emberi testrészek, haldoklók halálhörgései. A pokol első bugyrán éppen csak túljutott Miller százados megmaradt embereivel újabb szinte lehetetlen próbatétel előtt áll. Egy kis csapat élén be kell hatolnia az ellenséges hátországba, hogy felkutasson egy amerikai katonát, James Ryan közlegényt. A főparancsnokság utasítására ugyanis azonnal le kell szerelni, mivel három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét, s a hadsereg ezzel adózik a család tragédiájának. De a hosszú és veszélyes úton mindenkiben felmerül a kérdés: vajon miért ér ennek az egy embernek az élete többet, mint az érte küldött kilenc emberé?
740 23 éve, hogy 1998. július 24-én mutatták be az amerikai mozik a Ryan közlegény megmentése című háborús filmet (nálunk 1998. szeptember 17-én), mely ma is etalonnak számít a műfajában. A partraszállás (Omaha Beach) 20+ perces jelenetéhez hasonlót sem előtte, sem utána nem láttunk még. Körbejártuk a klasszikus születését. A történet gyökerei az amerikai polgárháborúig nyúlnak vissza. Lydia Parker 1826-ban ment hozzá a cipész Cromwell Bixbyhez, akitől hat fia és három lánya született. 1854-ben Cromwell elhunyt. Az özvegy 1864-ben levelet írt Abraham Lincoln elnöknek, mert úgy hitte, hogy a polgárháborúban öt fiát elvesztette. Lincoln válaszlevelét – melyben tudatta az özveggyel, hogy osztozik a gyászában – a bostoni lapok hozták le. Azon túl, hogy legalább két Bixby fiú túlélte a háborút, sokan azt is kétségbe vonják, hogy maga Lydia írta a levelet, a részvétnyilvánítást pedig Lincoln titkárának, John Haynek tulajdonítják (számítógépes szövegelemzések alapján). "A Szabadság oltárán hozott áldozat" szófordulat minden esetre többször visszatér az amerikai történelemben, magát a válaszlevelet pedig George W. Bush is felolvasta 2011. szeptember 11-én, 9/11 tizedik évfordulóján a Ground Zeronál.
– tette fel a kérdést egy kíváncsi felhasználó a Quora nevű oldalon. Kynan Eng meglepően pontos választ adott: A bátrak igazsága: 300 ezer dollár (helikopteres mentés az öbölháborúban) Ryan közlegény megmentése: 100 ezer dollár (2. világháborús mentőosztag) Titan - Időszámításunk után: 200 milliárd dollár (űrhajó a Föld evakuálására) Sziriána: 50 ezer dollár (Közel-Kelet és Amerika közt repülő magángép bérlése) Zöld zóna: 50 ezerr... isten #486 - Adam Goldberg Ha kapásból netán nem is ugranak be a filmjei, arcról egész biztosan ismered. Ő Adam Goldberg, akit akkor hívnak, ha egy cuki, neurotikus zsidó srácra van szükség. A kurva, a kukkoló és a koszorúslány Hét új film küzd meg a héten a nézők kegyeiért, igaz, hogy közülük kettőt csak egy-egy moziban adnak. Itt van a tavalyi Berlinaléról a felnőtt Billy Elliot és a mélyen vallásos török meséje, a Titanicról pedig a bábosok agymenése futott be. A kisebbek kapnak egy lényektől nyüzsgő fantasyt és egy elefántos animációs filmet, és a romantikus komédiák szerelmesei is kipipálhatják a heti betevőt.
ADATLAP Megjelenés éve: 1998 Játékidő: 162 perc Műfaj: háborús dráma Rendező: Steven Spielberg Főszereplők: Tom Hanks (John Miller parancsnok) Edward Burns (Robert Reiben közlegény) Adam Goldberg (Stanley Mellisch közlegény) Vin Diesel (Adrian Caparzo közlegény) Jeremy Davies (Timothy Upham tizedes) Matt Damon (James Francis Ryan közlegény) BESZÉLGETÉSINDÍTÓ KÉRDÉSEK A FILMHEZ 1. Megérte az egész szakasz életét egyetlen közkatona megmentése? Miért / miért nem? Te feláldoztad volna magad egy ismeretlen "senkiért"? Miért / miért nem? 2. Ha neked kellene ott álnod az öreg Ryan-nel a film végén Miller százados sírjánál, hogyan válaszolnál saját magadra nézve: "jó ember voltál"? Miért / miért nem? Hogyan tudnál / tudtál volna az lenni?
Ryan közlegény szerepére Edward Norton is szóba került, de ő az Amerikai história X-et választotta. Caparazo karakterét Vin Dieselre írták, miután Spielberg látta őt a Strays (1997) című független filmben. 100 ezer dollárt kapott érte az akkor még kevésbé ismert színész. Tom Hanks szerepére Mel Gibson és Harrison Ford is esélyes volt. Billy Bob Thornton víziszonya miatt utasította el a felkérést. Till Schweiger attól félt, hogy beskatulyázzák. Később – amikor már mindegy volt neki – mégis szerepet vállalt a Becstelen brigantykban (2009). Az operatőr Janusz Kaminski dokumentumfilmesként cameózik egyet. A forgatókönyvet egyébként Michael Bay is olvasta, de nem tudta elképzelni, hogyan fogna hozzá egy háborús filmhez. Később megrendezte a Pearl Harbor – Égi háborút (2001) és a 13 óra: Bengázi titkos katonáit (2016). A partraszállás jelenetét Írországban vették fel (Ballinesker Beach, Curracloe Strand, Ballineske). Forgattak továbbá Normandiában, a Normandia Amerikai Temető és Emlékhelyen (Colleville-sur-Mer) és Calvadosban, a British Aerospace hatfieldi gyárában, Thame-ben és Seahamben.
Mindennek a tetejébe Bacsó Péter (állítólag) utolsó alkotása is megérkezik a vásznakra.