5. A kockázat és a hajléktalanság szabályozva van A veszélyeztetett és elhanyagolt kiskorúak helyzetét törvény fogja meghatározni. A gyermekeket ebben a körülményben kell figyelembe venni, ha elhagyás, életveszély, egészség vagy testi integritás fennáll, koldulásra késztetés, bűncselekmény vagy prostitúció áll fenn. Ezek közül bármelyik az illetékes szervezet által kiskorú gyámságát eredményezi. Újdonság az is, hogy a helyzet két éven át történő kihirdetése után csak az ügyész tudja megtámadni, nem pedig a biológiai szülők. Akkor a közjogi szervezetek bármilyen védintézkedést elfogadhatnak, az elfogadást is. 6. Az önkéntes őrzés határideje Az önkéntes védelem olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a szülők maguk kérik az adminisztrációt gyermekeik / renjeik gondozásáért. EP: az új magyar törvény sérti az uniós értékeket, elveket és jogszabályokat - Infostart.hu. Eddig ez az önkéntes őr nem volt határidővel, ami sok esetet krónikussá tett. Az új törvény két évre szól. Ezen időtartam elteltével a kiskorú visszatér a családjához, vagy az államnak döntést kell hoznia, ha számukra nem lehetséges visszatérni a családjához.
A szerző következő cikkünkben eloszlatja a többi, népszavazással kapcsolatos tévhitet is.
A tárlat első verzióját a milánói MUDEC mutatta be 2017-ben, Budapesten egy ezen alapuló, de megújított kiállítás látható - mondta korábban a tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Baán László emlékeztetett, hogy a budapesti kiállítást 2020 tavaszán tervezték megnyitni, de a pandémia miatt el kellett halasztani, szerencsére azonban minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni. Az olaszországi múzeumokból érkezett műtárgyakat és a Szépművészeti saját anyagát számos nemzetközi és magyar közgyűjteményből, illetve magángyűjtőtől érkezett kölcsönzés egészíti ki - tette hozzá. A kiállítás élményszerűen, számos kiemelkedő műtárggyal idézi meg II. Amenhotep korát, az ókori Egyiptom egyik legizgalmasabb és legvirágzóbb időszakát - szólt a tárlatról Baán László. Patrizia Piacentini kurátor A kiállítás kurátorai Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője, Christian Orsenigo, a Museo Civico di Crema e del Cremasco egyiptomi részlegének kurátora és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője.
2022. március 29. 15:05 MTI Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlatának ígérkezik a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítása, amely április 8-tól közel kilencven műalkotást, köztük tizenegy Bosch-festményt vonultat fel. Bosch legismertebb művének, a Gyönyörök kertjének másolata is látható lesz a kiállításon A teljes életmű fele A tizenegy bemutatott Bosch-festmény a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki – hangsúlyozta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Szépművészeti Múzeum. Mint a szervezők emlékeztetnek, Hieronymus Bosch egyedülálló művészete halála után több mint ötszáz év elteltével is számos megoldatlan rejtélyt tartogat. Örök emberi témák A múzeum a gondosan válogatott csaknem kilencven műalkotással kívánja bemutatni azokat az örök emberi témákat, amelyeket Bosch oly eredeti és rejtélyekkel telített módon fogalmazott meg a műveiben: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása, az emberi lét szellemi minőségének kérdése.
Az Újbirodalom idején uralkodott II. Amenhotep fáraó gránit portrészobra Forrás: Wkimedia Commons / Kingtut Loret 1899-ben hagyta el végleg Egyiptomot, felfedezését pedig csupán egy rövid cikkben publikálta, ezért is volt nagy jelentőségű a feltárás alatt vezetett jegyzeteinek felfedezése a 2000-es évek elején. A Milánói Egyetem 2002-ben vette meg a régész feljegyzéseit, ezek a dokumentumok jelentették a kiindulópontját annak a kiállításnak, amely 2008-ban Kairóban, 2017-ben Milánóban, majd egészen más megközelítésben most Budapesten nyílhatott meg - közölte az olasz kurátor. Részlet a budapesti kiállításról Forrás: MTI/Kovács Tamás Hozzátette azonban, hogy a Szépművészeti Múzeum tárlata az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál. Ő volt Egyiptom Napóleonjának a fia Patrizia Piacentini felidézte, hogy a fáraó sikeresen megtartotta apja, az Egyiptom Napóleonjának is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek az Eufrátesztől a Nílus 4. kataraktájáig terjedtek.
A 20. század első éveiben egy magyar kereskedő vállalkozott egyiptomi ásatások finanszírozására, melynek nyomán egy Ptolemaios-kori szentély reliefjei és egy, ugyanebből a korból származó temető koporsói és sírmellékletei kerültek a Nemzeti Múzeum Régiségtárába. Mahler Ede professzor, a magyar egyiptológia megalapítója már a század elejétől síkra szállt a különböző múzeumokban szétszórt vagy raktárakban a közönségtől elzárt egyiptomi műtárgyak egyesítéséért és kiállításáért. Erőfeszítéséit három évtized után végre siker koronázta: 1934-ben a kultuszkormányzat elrendelte, hogy minden egyiptomi műemléket a budapesti Szépművészeti Múzeumba szállítsanak, s ott, tudományos feldolgozás után állandó kiállításon mutassanak be a közönségnek. 1939-ben nyílt meg az első állandó egyiptomi kiállítás, melyhez Dobrovits Aladár írt tudományos igényű vezetőt. A háborús idők után az újjárendezett egyiptomi kiállítás az elsők között nyitotta meg kapuit. 1948 és 1954 között fontos magángyűjtemények gyarapították a már meglévő, szép anyagot, 1959-ben pedig mód nyílt arra, hogy állami vásárlás révén újabb, a történeti hézagokat kitöltő emlékekhez jusson a Gyűjtemény.
Őszi kiállításainkra készülve új sorozatunk második részével várjuk tagjainkat! Utazzon el távolra, a múltba, és ismerkedjen meg a legapróbb részletekig az Ókori Egyiptom című kiállítás termeivel egy-egy tárlatvezetéssel egybekötött előadás keretében, az Egyiptomi Gyűjtemény munkatársainak tolmácsolásában. A nyugati világ szemében Egyiptom mindenkor a "másság" megtestesítője volt, e mögött valójában az ókori egyiptomiaknak a természeti környezetük felől érkező kihívásokra és a társadalmi együttélés problémáira adott válaszaik különbözősége bújik meg. A történeti kutatások fejlődésében bekövetkezett fókuszváltásnak köszönhetően, mely a hétköznapi egyént és egykori tapasztalatait tette meg vizsgálatának tárgyául, ma már sokat mesélhetünk arról, miként festett ez a letűnt világ az egyiptomi ember szemszögéből. Szólhatunk például arról, milyen külsőségekben és feladatokban nyilvánult meg a Hórusz isten földi megtestesülésének tartott fáraó felelőssége népe biztonságáért és jóllétéért. Belekukkanthatunk egy előkelő óegyiptomi hölgy kozmetikai készletébe, és elmélázhatunk afelett, vajon divatos dolognak számított-e akkoriban a tetoválás.
Amenofis! Oly sok király közül, a kik mind arra törekedtek, hogy hozzáférhetetlen rejtekek mélységeibe ágyazzák el örök időkre múmiáikat, ő az egyedüli, a kit meghagytak kősírjában; ezért is olyan nagy a tolongás, valahányszor megnyitja síri termeit. És akkor álljunk meg egy percre. Az egész mumifikáció, ez a fentebb írt nagy szerencse nem mind arról a végzetes bizonytalanságról, vagyis éppen hogy bizonyosságról szól, hogy a test örök, a lélek meg az enyészeté lesz? A kiállításon látható műtárgyak többek között a londoni British Museumból, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a brüsszeli Musées royaux d'Art et d'Histoire-ből, a Museo Archeologico Nazionale of Florence − Polo Museale della Toscanaból, a hannoveri Museum August Kestnerből és a koppenhágai Ny Carslberg Glyptotekből érkeztek a kiállításra. A tárlatra a teljes árú jegy 3900, a tudományos szakkönyv színvonalú katalógus 7900 forintba kerül. (Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)