A bosnyák fazék, vagyis választékosabb magyar fordításban "csupor", egy "mindent bele" étel. Bele kell dobálni mindent, ami kéznél van, aztán a fazekat jól lezárni, és lassú tűzön sokáig főzni. Csak kibontva lehet megtapasztalni, mit sikerült kifőzni. Bosznia-Hercegovinára, illetve a délszláv térségre korlátozva az ukrajnai konfliktus kihatásait, most három és fél "hozzávalóval" lehet számolni, Bosznia-Hercegovinával (BiH), Montenegróval, Horvátországgal és Koszovóval. A mesterszakács Oroszország, a kukta pedig Szerbia. Gyetvai Mária írása a számára "Sikerült viszont ilyen fokú önönállóságról gondoskodni a boszniai szerbek számára, a boszniai Szerb Köztársaság kodifikálásával a Daytoni Megállapodásban" Fotó:EUROPRESS/Andrej ISAKOVIC/AFP A fegyveres harcok kirobbanása óta az ukrajnai helyzet köti le a nyomtatott és elektronikus sajtó figyelmét szerte a világban. A konfliktus kirobbanásának okaival és lehetséges következményeivel foglalkozó cikkek, elemzések, pódiumbeszélgetések dömpingjének dacára viszonylag kevés lényeges, és főleg hiteles – nem is beszélve a tárgyilagosságról – információ hangzik el.
Az összterület 51 százalékát a bosnyák-horvát föderáció alkotja, 49 százalékát pedig a boszniai Szerb Köztársaság. Ami a két országrész állami berendezkedését illeti, mindkét tagállam saját elnökkel, parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, a szövetségi hatóságok jogkörébe csak az alapvető egyeztetések, mint a külügyek és a külkereskedelem tartozik, amelyekről konszenzusos elv alapján kell dönteni. "Mindemellett az alkotmány megtiltotta bármelyik országrész kilépését a szövetségből, amit mostanra egyre többen kérdőjeleznek meg" A legutóbbi konfliktus alapját az a nyári döntés előzte meg, amit a távozó boszniai főképviselő, Valentin Inzko lépett meg azzal, hogy büntethetővé tette a srebrenicai népirtás tagadását. A boszniai szerbek ezután elhagyták a közös intézményeket, sőt Milorad Dodik, a boszniai háromtagú elnökség szerb tagja egyre többet fenyegetőzik azzal, hogy a Szerb Köztársaság el is hagyhatja Boszniát. Nemzetközi szakértők szerint azonban a Szerb Köztársaság önállósodására csekély az esély, mert ezt a nagyhatalmak sem támogatnák.
Az etnikailag homogén szerb entitás nem nyerte el a függetlenségét, a horvátok nem képezhettek önálló entitást, míg a bosnyákok a legnagyobb nemzetiségként nem kizárólagos irányítói a nevüket viselő államnak. Mindezek mellett egy az ENSZ és az EU érdekeit is képviselő Főmegbízott gyámkodik az ország felett. 2001 tavaszán eszkalálódott az első komolyabb konfliktus a Horvát Önigazgatás megvalósításának kísérletével Hercegovina fővárosában, Mosztárban. A Horvát Nemzeti Tanács által ellenőrzött területeken csak nemzetközi politikanyomással, gazdasági és katonapolitikai kényszerítő eszközökkel sikerült több hónapos erőfeszítéssel a párhuzamos horvát közigazgatást letörni, felszámolni. Eközben jelentős politikai földrajzi átalakuláson ment át Nyugat-Balkán, 1999-ben eszkalálódó függetlenedési folyamat 2008-as beteljesülésével egyoldalúan kinyilvánították a független Koszovó létrejöttét. Napjaink sajtójában rendszeresen fel-felreppen a hír, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság kiválással fenyegetőzik a labilis lábakon álló államszövetségből.
Sőt, miután elhagyták a közös törvényhozást, saját parlamentet alakítottak, majd novemberben saját népszavazást rendeztek Bosznia Jugoszláviában maradásáért. "Majd hogy nyomatékot adjanak elképzeléseiknek, 1992. január 9-én megalakították a boszniai Szerb Köztársaságot, amely azonnal kinyilvánította, hogy Bosznián belül kíván maradni" A köztársaság elnökévé Radovan Karadzsicsot választották, aki teljes mértékben megfelelt Belgrádnak. A boszniai szerbeket azonban már megosztotta a nacionalista politikus. A boszniai szerbeknek ugyanis nagyjából a 15 százaléka továbbra is kitartott Bosznia integritása mellett. Így aztán a Szerb Köztársaságból idővel rengetegen elmenekültek, a háború előtti 1, 3 milliós szerb populációból csak 600-700 ezren maradtak Boszniában. Az események aztán újabb fordulópontot vettek, mikor ebben a jugoszláv tagköztársaságban is megtartották a függetlenségi népszavazást, amelyen végül 64 százalékos volt a részvétel. Habár a szavazók 99 százaléka itt a függetlenségre szavazott, a szerb szavazók eleve bojkottálták azt, így egyre többen kérdőjelezték meg a referendum legitimitását.
Mindeközben megtekinthető egy-egy alkotásuk, felcsendül a zene vagy elhangzik egy-egy irodalmi mű részlete – hogy az élmény teljesebb legyen. A SzentEndrei Szalon első vendége egy művészcsalád: Farkas Ádám szobrászművész és családja lesz. Beszélgetésünk apropója pedig az, hogy november végén közös kiállításuk nyílik Budapesten, a MANK szervezésében. A SzentEndrei Szalon egy-egy alkalommal kb. 70 - 90 percig tart, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a oldalon lehet, 0 Ft-os jegy megvásárlásával. Felhívjuk figyelmüket, hogy az elhangzó beszélgetéseket rögzíti a TV Szentendre, így a felvétel látható lesz a TV Szentendre műsorában, valamint Endrei Judit Youtube csatornáján és a Szentendrei Teátrum online felületein is. A résztvevők megjelenésükkel hozzájárulnak hang- és filmfelvétel készítéséhez valamint ahhoz, hogy azok tetszőleges számban és időtartamban megjelenítésre kerüljenek az egyes médiafelületeken.
A SzentEndrei Szalon november 14-én, 17 órakor indul a Kafana Kávézóban, Endrei Judit vezetésével. A Szalon fő célja a közösségépítés és a lokálpatriotizmus, mert tudjuk, hogy Szentendre – és a térség – lakói valóban kíváncsiak kedvelt művészeikre. A Kafana Kávézóban Endrei Judit közönség előtt lát vendégül egy-egy szentendrei alkotóművészt (képzőművészt/szobrászt/iparművészt/ötvösművészt), akihez (vagy akikhez, mert akár egy egész helyi művészcsalád is lehet vendég), mindig meghívunk egy helyi vagy térségi előadóművészt is. A beszélgetést mindig illusztrálja egy vagy több olyan alkotása a meghívott képzőművésznek, amit ki tudunk erre a délutánra állítani az adott kávéház terébe. Az előadóművész vendég (a beszélgetés mellett), mindig előad valamit, a diskurzus kereteibe ágyazva. Ha zeneművész, akkor muzsikál néhány blokkban, ha énekművész/énekes előadó akkor énekel, és ha színművész, az általa választott verseket, monológokat adja elő. A beszélgetések témája a város, városi történetek, a kiállított alkotás (illetve a képzőművész életműve) keltette gondolatok, kettejük kapcsolata, barátsága, egymásra való reflexiója lesz, természetesen akár elkanyarodva a művészet bármilyen egyéb témái felé, ahova bármelyik beszélgető fél, Judit és vendégei elkalandoznak (mint, ahogy ez a jó beszélgetéseknél történni szokott.
Soha nem hallott titokra derült fény: Endrei Juditnak ezért kellett nevet változtatnia 2022. március 1., kedd, 13:00 Endrei Judit egészen más családnévvel látta meg a napvilágot, ám amikor televíziózni kezdett, a főnökei megkérték, változtassa meg nevét. Bár már évek óta nincs képernyőn Endrei Judit, mégis szinte az egész ország ismeri az ikonikus televízióst, akit láthattunk már smink nélkül is. Neve generációknak cseng ismerősen, ám kevesen tudják, hogy az Endrei vezetéknév valójában felvett név. " Az eredeti nevem Kurdics Judit, így láttam meg a napvilágot. Mikor a televízióhoz kerültem, még sokkal gyámoltalanabb, szófogadóbb, megfelelni akaróbb lány voltam, így amikor azt mondták, hogy nevet kellene változtatnom, nem ellenkeztem. A Kurdicsot furának találták, javasolták, hogy legyen helyette valami szép, kellemes hangzású vezetéknevem" - mondta a nemrég 13 kilótól megszabadult Endrei Judit, aki sokat hezitált, mire változtassa a nevét. "Könyvtárba jártam, hosszasan keresgéltem, hogy valami szépet, nekem tetszőt találjak.
A szentendrei P'Art Mozi két filmvetítéssel ünnepli vasárnap az újranyitást: egy 2021-es, csodás természetfilmmel, melyben a magyarországi vizek történetét mutatják be, valamint a Fellini – a lélek festője című olasz–francia–belga dokumentumfilmmel. A Szentendrei Kulturális Központ a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége országos nyitókoncert-sorozatához csatlakozva, június 6-án a MűvészetMalomban tartja meg SzentendREstart koncertjét. Az opera, a világzene és a jazz műfaját is felvonultató koncerten Szentendrén és a Dunakanyarban élő művészek lépnek fel: Fischl Mónika és Molnár Levente operaénekes, az Ötödik Évszak zenekar, Szvorák Katalin népdalénekes, a Sárik Péter Trió és Falusi Mariann. A műsorvezető Endrei Judit. A Szentendrei TDM vezetett városismereti sétáiban Szentendrének mint a festők, a művészek városának sajátosságait ismerhetik meg a résztvevők. Gasztrosétájában az Isterhez, azaz Dunához kötődő desszerteket ismerheti és kóstolhatjuk meg. A séták mellett a TDM két vásárt is szervez június első hétvégéjére: a belvárosi sétálóutcában a Dumtsa forgatag ot, a hagyományos, szombati Bükkös-parti piacon pedig antik és lakossági bolhapiacot, kézművesvásárt és művésztalálkozóval egybekötött kiállítást.
Ha belül rendben vagyok, akkor harmóniát sugárzom. És amikor kibillenek, tudatosan állítom vissza magam a derűbe. Az idősödés nemcsak a test változásával jár, hanem azzal is, hogy rágódunk az elszalasztott lehetőségeken meg hogy mit rontottunk el eddig az életünkben. Én is hajlamos voltam arra, hogy gyötörjem magam. Nemcsak a korom, hanem a döntéseim, sérelmeim miatt is. Igen, elkövettem hibákat. Már nem tudok rajtuk változtatni, a múltam megtörtént, nem tudom visszacsinálni. Rengeteg energiát elvisz a múlton való rágódás, a gyerekeimnek is mindig ezt mondom. Csak a jelennel és a jövővel érdemes foglalkozni. Nyáron kezdtél el a Szentendrei Teátrummal együttműködni, Lőrinczy György felkérésére. A felbukkanásod nagy sikert aratott, kiváló háziasszony-műsorvezetője voltál a Teátrum két programjának. Most a SzentEndrei Szalonban folytatódik a közös munka. Sok művészt ismersz, városunk nevezetes lakója vagy, aki 2002-ben Pro Urbe díjat kapott. Nagyon örültem Gyuri felkérésének: a nyári műsorvezetés és a SzentEndrei Szalon ötlete is nagyon tetszett.