A Firefox alapértelmezés szerint nem használ elsődleges jelszavakat a tárolt hitelesítő adatok védelmére. Elsődleges jelszó megadása: A képernyő tetején található menüsávban kattintson a majd a menüpontra. Kattintson a menügombra és válassza ki a menüpontot. Kattintson a menügombra és válassza ki a menüpontot. Kattintson az panelre. Jelölje be a Elsődleges jelszó használata lehetőséget. Megjelenik az Elsődleges jelszó módosítása párbeszédpanel. Adja meg elsődleges jelszavát. A Jelszóminőség-mérő jelzi a megadott jelszó kitalálásának nehézségét. A minőségi jelszó létrehozásához az elsődleges jelszónak tartalmaznia kell a következőket: Használjon legalább egy nagybetűt. Használjon egy vagy több számjegyet. Használjon legalább egy nem alfanumerikus karaktert, például: @ # $% ^ & * (). KIR Hivatali ügyek. Gondoskodjon arról is, hogy jelszavát úgy határozza meg, hogy könnyen megjegyezhető legyen, de mások számára nehéz legyen kitalálni. Ezzel biztosítva, hogy kizárólag Ön tudja felhasználni ezt a titkos információt.
Az Elsődleges jelszó felváltja a mesterjelszót. A Firefox eltávólítja azon kifejezéseket a böngészőből, ami megalázónak vagy kiközösítőként azonosítható. Ismerje meg a változás okait. A Firefox el tudja menteni azokat a felhasználóneveket és jelszavakat, amelyeket az online szolgáltatások, például banki és e-mail weboldalak eléréséhez használ. Ha valakivel megosztja a számítógépét, javasolt az elsődleges jelszó használata. Több eszköz/profil: Az elsődleges jelszavak helyben vannak beállítva, és nincsenek szinkronizálva a profilok vagy eszközök. Ha egynél több eszközt vagy profilt használ, ezek külön elsődleges jelszavakat használnak. A LEMORZSOLÓDÁS MEGELŐZÉSÉT SZOLGÁLÓ KORAI JELZŐ- ÉS PEDAGÓGIAI TÁMOGATÓ RENDSZER. A számítógép megosztásával kapcsolatos egyéb adatvédelmi problémákkal kapcsolatban tekintse meg a How do I share Firefox between people on a computer? Fontos: Miután meghatározta és beállította elsődleges jelszavát, minden Firefox-munkamenetben egyszer meg kell adnia azt, amikor a Firefoxnak hozzá kell férnie a tárolt jelszavaihoz. Ez akkor is így van, ha jelszót szeretne hozzáadni, eltávolítani vagy megjeleníteni.
Intézményeknek Fenntartóknak Hivataloknak (KSH, EMMI, OH) Belépéshez kérjük, használja az Intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevét és jelszavát! Belépéshez kérjük, használja a KIR-ben használatos fenntartói azonosítót és jelszót! Belépéshez kérjük, használja az Oktatási Hivatal által a rendszer használatához létrehozott felhasználónevét és jelszavát! Üdvözöljük! A köznevelési statisztikai adatszolgáltató program (a továbbiakban: KIR-STAT program) az OSAP kormányrendeletben előírt kötelező adatszolgáltatás határidőre történő, pontos teljesítésére szolgál. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28. ) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény 2020. október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól közöl adatot a KIR-en keresztül. Az adatszolgáltatás határideje: 2020. október 20. (kedd) A belépés az intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott jogosultságokkal lehetséges.
A Kárpát-medencei magyar honfoglalást megelőző és az azt közvetlenül követő időszak (8–11. század) településképéről elsősorban a temetkezési helyek alapján tudunk tájékozódni. A magyar őstörténet iránt érdeklődők leginkább a "kettős honfoglalás" elméletét kötik e korszakot kutató László Gyula (1910–1998) régészprofesszor nevéhez, aki neves elődök munkásságára támaszkodott feltevésének megfogalmazásakor. Egyik meglátása szerint a késő avar kori (griffes–indás) lelőhelyek és az Árpád vezette honfoglaló magyarok temetői (telepei) nagy tömbökben kiegészítik egymást. Szakmai berkekben – néhány kivételtől eltekintve – ez az elmélet azonban nem talált elfogadásra; a mellette és az ellene szóló érvek mérlegelésekor a kutatók többsége elutasította. A vita ugyanakkor azt eredményezte, hogy a több szempontból forráshiányos 9. századot minden korábbinál intenzívebben kezdték vizsgálni a régész, történész, nyelvész és antropológus szakemberek. A magyar etnogenezis szempontjából a Kárpát-medencében élő 'őshonos lakosság' sorsa azért fontos, mert általuk ismerhetjük meg, milyen kulturális–anyagi műveltséget hordozó népesség beolvadásával lehet számolni a 10. század során.
Az edényekben illetve az egyéb élelemmellékletek mellett elhelyezett tojások valószínűleg maguk is élelemmellékletekként kerültek a sírokba. Leggyakrabban az előkerült tojások díszítettlenek, azonban néhány helyen, így Mindszent-Bozó Ambrus Károly tanyáján és Szeged–Fehértó B temetőben karcolt tojások is voltak a sírokban. Dunaújváros–Simonyi dűlő 154. sírjában olyan tojáshéj maradványok kerültek elő, melyeknek felületén vörösesbarna réteg látható, ezt a feltáró régész, Dr. Fülöp Gyula festés maradványaként azonosította. Az 1970-es években Jakab Béla végzett megfigyelést avar kori sírokból – köztük Rácalmás–Rózsamajor és Dunaújváros–Pálhalma lelőhelyekről – előkerült tojásokon. A vizsgált tojásokról megállapította, hogy azok mind kiköltött tojások héjai voltak. A 2000-es években történt archaeozoológiai vizsgálatok szintén megerősítették ezt, a megvizsgált tojások kiköltött tojások voltak. Az is megfigyelhető, hogy nem az egész tojást teszik a sírba, gyakran csak egy részét, esetleg néhány héjtöredéket.
A legfontosabb lelet Gádorosnál került elő a földből, amely a szarmata kori település életformájáról mesél. Itt gabonatároló edények, különféle korsók, ivó- és főzőedények, őrlőkövek lettek feltárva. Az avar kori sírok gazdagsága A késő avar kor idején jöttek létre a legnagyobb települések, és ezzel együtt a temetők is. Ezért ezekben a mélyített fülkesírokban hihetetlenül gazdag és életformáról árulkodó leletek vannak. Orosháza és Szarvas határán 20 avar kori temetőhely ismert, melyek között lovas is van. A férfisírokból kardok, tőrök és kések, a női sírokból övek, gyűrűk, karperecek, párták és orsók kerültek elő. A gyermeksírokban csörgők is voltak, és találtak a régészek kutyasírokat is, amelyek az állat jelentőségére utalnak már azokban az időkben is. Gádorosnak és környékének kiemelkedő szerepe van régészeti szempontból, mert a legváltozatosabb leletek innen kerültek elő. A feltárt kincsek az őskortól a honfoglalásig minden érát felölelnek. Ezért is érdemes a Békés megyei község környékét azoknak meglátogatni, akik érdeklődnek a történelem iránt.
Vörs52), akár pedig az Alföldön53. " [6] Szalontai Csaba: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője) (1989). Szalontai Csaba (2014): " Be kell lássuk azt is, hogy miközben 20 évvel ezelőtt még komoly reményt fűztünk az úgynevezett Kákapuszta-típusú temetők 16 számának gyarapodásához és szisztematikus elemzéséhez, ezek sajnos nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, számuk nem szaporodott. " (In: Éltek vagy továbbéltek az avarok a 9. századi Alföldön? (Kérdések, válaszok, módszerek és lehetőségek). ) Szalontai grafikonja: összesen 100 db 9. századi feltárt avar sírunk van az Alföldről [7]. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. október 12., 11:12 (CEST) [ válasz]