Belgyógyászat kategória Üdvözlöm! A normálisnak mondható 300-sa érték helyett 650, 550, végül 500 körüli volt a trombocitaszámom. Közben lezajlott egy foggyulladásom, valószínűleg ezért csökkent az érték. Mindemellett van egy pajzsmirigy túl működésem. A körzeti orvosom szerint elég csak 600 feletti értéknél elküldeni a beteget hematologiára. Így semmit nem kaptam erre a magas szintre. Magas thrombecyta szám, mit jelent?. Doktornő szerint van valami teendőm ezzel az értékkel? Mivel már három éve van pajzsmirigy betegségem, folyamatosan látom hogy ilyen magas az értékem. Kedves Kérdező! Emelkedett vérlemezke számnak (thromocytosis) több oka lehet. A ritkán előforduló elsődleges, (ún. essentialis thrombocytosis) egy ismeretlen okú hematológiai betegség, mely esetén tartósan 600 Giga/ liter fölött van a thrombocyta szám. Gyakrabban fordul elő magas vérlemezkeszám másodlagosan, egyéb betegségekhez társultan ( pl. krónikusan fennálló fertőző betegségek, autoimmun betegségek). Amennyiben Önnek autoimmun pajzsmirigy betegsége van, állhat ez a magas thrombocytaszám hátterében, ezesetben hematológiai kezelésre nincs szükség, a pajzsmirigy betegség kezelése a terápia alapja!
normál tartomány felső határa Trombocita / vérlemezkeszám (PLT) vizsgálati eredmény referens értékek 450 (X10 ^ 9 / L). Normál értékhatárát kis mértékben eltérhetnek a különböző laboratóriumokban. A magasabb, mint a normál vérlemezkék száma (thrombocytosis) oka lehet: vérszegénység, krónikus mielogén leukémia, polycythaemia vera, a primer trombocitémaia legújabb lép eltávolítás Alsó határ: | felső határa: Unit: diagnosztizálása: 140 - 450 X10^9/L normál Alacsony trombocita / vérlemezke-szám (PLT) vizsgálati eredmény referens értékek Trombocita / vérlemezkeszámot (PLT) értékek és meghatározások
(Vér) vérlemezkeszám, trombocita szám Kijelölés: Trombocita szám, vérlemezkeszám Hasonló Tesztelés: Mikor tesztelik a vérlemezkeszámot? Pixabay/skeeze Ránézésre Miért vizsgálják a vérlemezkeszámot? Bizonyos vérzési rendellenességek vagy a csontvelő meghibásodásának kimutatása. Mely betegségek vagy tünetek esetén kell meghatározni a vérlemezkeszámot? A vérkép részeként, amelyet rutinvizsgálatokra, különféle betegségekre vagy tünetekre, vagy vér- vagy csontvelőbetegségben szenvedő betegek ellenőrzésére kérnek A vérlemezkeszám Amit vizsgálnak? A vérlemezkék (trombociták) a prekurzor sejt (megakariocita) sejttöredékei a csontvelőben, ahol képződnek és felszabadulnak a vérbe. Thrombocyta szám magasins. Elsősorban a test használja a sérült vagy sérült erek lezárására. A sérülés helyén ragacsosak és egymáshoz tapadnak a szivárgás lezárása érdekében, és vérrög (trombus) képződik a fibrinszálak támogatásával (plazmatikus koaguláció). A vérlemezkeszám jelzi a vérlemezkék mennyiségét egy bizonyos vérmennyiségben. A minta anyaga Melyik mintaanyag alapján határozzák meg a vérlemezkeszámot?
Milyen kockázati tényezőket okoz a magas vagy alacsony vérlemezkeszám? A túl magas vérlemezkeszám spontán vérrögök kialakulását ösztönzi, ami trombózishoz vagy embólia kialakulásához vezethet. Sokkal nagyobb kockázat azonban a túl alacsony vérlemezkeszám, mert életveszélyes, alig megállítható vérzés léphet fel. Thrombocyte szam magas az. kapcsolódó linkek Linkek további információkat tartalmazó oldalakra Ezen az oldalon Máshol az interneten Egyesület a vérlemezkebetegségek támogatására Trombociták az interneten: Puget Sound Blood Center (kattintson a "Mi a vér? ", Majd a "Trombociták" elemre) Mi hamisíthatja meg vagy befolyásolhatja a vérértékeket? Kinek vannak laboratóriumi értékei pr; cserbenhagyni - kedd után; t! Ern; oktatási programok fóruma Teltségérzet Mi segít a gyomorban jelentkező nyomás ellen Ami igaz, mi nem a legnagyobb cukormítoszok létfontosságú Szilvás túrós rakott recept EAT SMARTER
Egyszer véleményeztetném a leleteit hematológussal, a többivel nem értem, miért akarna foglalkozni, nem kóros. Kapcsolódó cikkek a Laboratóriumi vérvizsgálatok rovatban olvashatók. 2015-10-05 20:24:32 | laboratóriumi vérvizsgálat, laborlelet
CRP (C-reaktív protein) 8 mg/l alatt, újszülöttekben 15 mg/l alatt A C-reaktív proteint a májsejtek termelik gyulladás esetén, ennek megfelelően ilyen állapotban efehérjemennyisége szinte ugrásszerűen megemelkedik, gyógyulás esetén pedig ugyancsak gyorsan lecsökken. Alacsony trombocitaszám szülés Alacsony trombocitaszám terhesség alatt Egfr ckd epi alacsony Prothrombin inr alacsony Szerzői jogi törvény Trombocita szám alacsony Honda fűnyíró
vérző gyomorfekély esetén), mert a vérlemezkék nem szaporodnak elég gyorsan. Bizonyos betegeknél Autoimmun betegség [például. Lupus erythematosus vagy immun thrombocytopenia (ITP)], amelyekben a test antitesteket termel a saját szövete ellen, szintén tönkreteheti a vérlemezkéket. Szintén bizonyos Gyógyszer, mint például a heparin, a kinidin, a szulfa gyógyszerek, az orális antidiabetikus gyógyszerek és még az alkohol is, bizonyos esetekben csökkent trombocitaszámot okozhatnak antitestek vagy oktatási rendellenességek miatt kemoterápia. Trombocita Szám Alacsony — Trombocitaszám Alacsony Terhesség Alatt. Legfeljebb A terhes nők 5% -a thrombocytopenia van a terhesség végén. Willebrand-Juergens-szindróma A könnyű vérzés vagy véraláfutás (zúzódás) gyakoribb oka (a lakosság 1% -áig) egy örökletes betegség, az úgynevezett Willebrand-Jürgens-szindróma. Míg a vérlemezkeszám normális lehet, az összeragadás (aggregáció) képessége csökken. Hiányzik egy bizonyos fehérje, az úgynevezett Willebrand-faktor, amely nagyon fontos a véralvadási kaszkád elindításához. Ez a vérzési idő növekedéséhez vezet.
A méh myomás elváltozása a női szervezet leggyakrabban előforduló jóindulatú daganata. A myomák alapvetően simaizomból felépülő jóindulatú elváltozások, a termékeny éveiben levő nők közel egyharmadában találkozhatunk velük. Szerencsére többségük nem okoz tünetet. Számuk, nagyságuk és elhelyezkedésük változó, bedomboríthatják a méhűrt, vagy abban növekedhetnek, lehetnek a méhfalban, vagy azon kívül kisebb-nagyobb kocsányon ülhetnek. Döntően elhelyezkedésük és nagyságuk függvényében okoznak panaszokat, tüneteket. Sokszor a nagyobb, méh felszínén növekvő myoma nem okoz panaszokat, az apró, méhüreget bedomborító vagy a méhűrben növekedő myoma pedig meddőséghez vagy vetéléshez vezet. Keletkezésük pontos oka jelenleg is ismeretlen. Kialakulásuk hátterében hormonális és genetikai tényezőket feltételeznek. Közismert, hogy 40 év körüli hölgyeknél gyakrabban találkozunk velük, a változókor után, pedig többségük sorvad. Ezen kívül számos esetben kimutatható az un. családi halmozódás is. Subserosus myoma jelentése rp. Elhelyezkedésük alapján megkülönböztetünk a méh üregében növekvő (intracavitalis), a méh üregéhez közel lévő (submucosus), a méh falában elhelyezkedő (intramuralis), a méh felszínén növekvő (subserosus), valamints kocsányon üllő (peduncularis) myomákat.
Ahogy említettem, ezek ösztrogén-túlsúllyal összefüggő problémák, egyszerűen nincs elég kiegyensúlyozó progeszteron a szervezetben. Amennyiben ezt pótoljuk, az már gyakran elegendő. Kérdések önmagadhoz! | Mióma.hu. Az említett méhen belüli progeszteron-adagoló eszközökkel többnyire minőségi életjavulás érhető el. A méh kivételének végső megoldásnak szabad csak lennie, amikor nincs más út. És ilyenkor mindig érdemes megkérdezni az orvost, hogy mit tenne, amennyiben az ő feleségének vagy lányának lenne miómája… Mint ahogyan egy férfinál is csak a legvégső esetben merül fel a herék eltávolítása, egy nő méhével és petefészkével kapcsolatban sem lehet soha érv, hogy "minek az magának, úgysem lesz már több gyereke. " A méhnek, mint hat szalaggal a medencéhez kapaszkodó szervnek igen fontos szerepe van az alulról nyitott női test, a medencefenék megtámasztásában. Ha a normál vagy kissé nagyobb méh a helyén marad, elkerülhető az akaratlan vizeleteresztés, a hüvely előesése, és a szexuális élet is jobb marad
Többségüket nőgyógyászati vizsgálat során észleljük, egyszerű tapintási módszerrel (a tapintási lelet nagyban függ a myoma elhelyezkedésétől és méretétől). Ennek ellenére, bizonyos esetekben csak ultrahangvizsgálattal vagy egyéb vizsgálómódszerrel ismerhetőek fel. Nagy általánosságban elmondható, hogy minden myomaféleség helyzete, mérete és konzisztenciája legjobban nőgyógyászati hüvelyi vagy hasi ultrahangvizsgálattal vizsgálható és diagnosztizálható. A kórisme felállításában időnként hasznos lehet az un. kontrasztanyagos méhűr- és petevezeték átjárhatósági ultrahangvizsgálat (HYCOSY) is, azáltal, hogy a méhűrbe fecskendezett kontrasztanyag annak belfelszínét jól kirajzolja, így lehetővé válik az amúgy nehezen észrevehető, kisebb myomák kimutatása is. A myomák elhelyezkedésük, nagyságuk és az általuk okozott panaszok függvényében igényelnek kezelést. Többségük nem idéz elő panaszokat, sokszor csupán az elvégzett nőgyógyászati- vagy ultrahangvizsgálat során kerülnek felismerésre. Kezelésük elsősorban elhelyezkedésük, nagyságuk függvényében, vagy növekedésükben bekövetkező gyors változás esetében, illetve panaszok kialakulásakor indokolt.