Sportolói és edzői tevékenységén túl figyelmet fordít a múlt emlékeinek ápolására is. Hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik a hazai mozgássérült asztaliteniszezők relikviáiból, anyagaiból, történeteiből, amelyből szívesen adományoz az utókor számára. Életpályáját a Magyar Sport Napja alkalmából Eszterházy Miksa-díjjal honorálták. (Forrás: Rehabportál) A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját! Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000 Utalás közleménye: támogatás Köszönjük, ha nekünk adja adója 1%-át! Kitüntették Engelhardt Katalint és Kovács Győzőt a Magyar Sport Napja alkalmából - Hobby rádió – a Hang-adó. Adószám: 18129982-1-41
Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon. Névnap meghatározása A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát. Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862. ]: "(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van. " Wikipédia a névnapról "A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik.
Minden kedves katalin, katika, katica ismerősömnek boldog nevnapot kívánok!
( A legfrissebb hírek itt) Rózsa Sándor sohasem káromkodott, mindennap imádkozott és segítette a szegényeket, ezért lett közkedvelt a "becsületes" betyárról szóló sorozat. Oszter napi kétszáz rajongói és szerelmes levelet kapott, a főiskolán a portás ládába gyűjtötte a küldeményeket. Negyedéves diák volt Oszter Sándor (72) a Színművészeti Főiskolán, amikor a folyosón Szinetár Miklós rendező és egyben tanára közölte vele: mostantól minden hajnalban egy fekete autó érkezik, ami elvisz Törökbálintra. /Fotó: GREBB "Kedvenc kollégám volt Cserhalmi Gyuri, akivel a kollégiumban is szobatársak voltunk, de öröm volt dolgozni Raksányi Gellérttel és a szerelmeimet játszó Bánsági Ildikóval, Sunyovszky Szilviával, Piros Ildikóval is, akit a filmbéli öcsémnek, Bandinak adtam. A sorozatban Rózsa Sándornak egyébként egy tucat szeretője volt. Egy kunszentmiklósi forgatáson odajött hozzám egy tízéves forma kisfiú, megkért, hogy a sok szeretőmből adjak kölcsön egyet a bátyjának, mert az, szegény olyan mulya " – eleveníti fel Oszter, mennyire azonosították szerepével.
A társadalmon kívüli ember szabadságát megíró Móricz a legnagyobb betyár, Rózsa Sándor alakjával búcsúzik a pályájától, saját sorsának és övéinek gúzsbakötöttségétől. Sajátos önarckép, öregkori remek, immár minden köteléken túl. Hol voltak már a betyárok, s hol a betyárromantika, amikor Móricz Zsigmond megírta egyik legnagyobb regényét Rózsa Sándorról. Miért volt szüksége éppen Rózsa Sándor alakjára Móricznak, aki - Ady szavaival élve -,, nemcsak temeszteni, hanem támasztani" jött irodalmunkba? Azért, mert a negyvenes évek elejére egy másfajta betyárvilág kezdődött a háborúra készülő Magyarországon, ahol a szegényparasztság olyan kisemmizett volt, mit a szegedi puszták jobbágyai száz évvel ezelőtt. Móricz Zsigmond Rózsa Sándora a néma, a legázolt népből ugrik elő, hogy üssön, s hogy odakiáltsa Szeged város urainak, a Pruksa doktoroknak, kimetszett pandúroknak:,, A szögény is ember! " Az író mesélő kedve talán ebben a regényében csap a legmagasabbra. Varázslatos erővel örökíti meg a természetet, az embert, a népet, s csodálatos, égő színekkel festett tájak, nádasok, mezők keretezik a regény nagyszerűen mintázott alakját.
Talán furcsa, de igaz: majdnem miatta lehetetlenült el a sorozat. Oszter Sándor szinte összenőtt a forgatások ideje alatt a lovával A lóbetörés jeleneténél rám esett egy hatalmas állat, amitől megpattant a gerincem. Ólajtóra rögzítve, csikósjelmezben, kisminkelve vittek mentővel kórházba, ahol azonnal megoperáltak, majd állig begipszeltek. Egy hét után bejött a rendező, Szinetár Miklós, és közölte: ha nem leszek másnap a forgatáson, nem tudják befejezni, megbukik a sorozat. A professzor hiába mondta, hogy erről szó sem lehet, mert örökre megrokkanhatok, saját felelősségemre mégis elmentem. Az orvos készített nekem egy bandázsos fűzőt, amit a gúnya alá vettem, így tudtuk befejezni a produkciót. A jóképű betyárért a filmben Szurtai Piros (Piros Ildikó), a valóságban lányok tízezrei rajongtak /Fotó: GREBB Bár Oszternek egyszerű lett volna betyáros bajuszt növeszteni, a forgatás alatt mégis álszőrzetet kellett ragasztania. 1971-ben ugyanis a Rózsa Sándorral egyszerre forgatta a Kitörés című filmet, amiben nem lehetett bajusza.
1848 Magyarországa - ahogyan sehol másutt, mint Rózsa Sándor krónikájában, nem láthatjuk! Miért éppen egy betyár sorsa foglalkoztatta Móricz Zsigmondot annyira, hogy három könyvet is szentelt volna neki? A Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) és a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942) után a harmadik kötet megírását Móricz halála hiúsította meg. Az író a közönségét szerette volna egyszerre több módon is megszólítani: egy historikus krimivel izgalmas olvasmányt adni, a betyár képében önnön lázongó, meg nem alkuvó énjét megmutatni s nem utolsó sorban a történelmet alulnézetből, a nincstelenek felől láttatni. E többszólam a mai olvasót is elbűvölheti.
A sorozat kötetei: 1. Sárarany 2. Pillangó Harmatos rózsa 3. Légy jó mindhalálig 4. Kerek Ferkó – Kamaszok 5. Forr a bor 6. Az Isten háta mögött – Nem élhetek muzsikaszó nélkül 7. Hétkrajcár – Elbeszélések 8. A galamb papné – Árvalányok 9. A fáklya 10. Erdély — Tündérkert 11. Erdély — A nagy fejedelem 12. Erdély — A nap árnyéka 13. Barbárok – Elbeszélések 14. Úri muri 15. Kivilágos kivirradtig – Forró mezők 16. Rokonok 17. Árvácska – Csibe-novellák 18. A boldog ember 19. Az asszony beleszól 20. Jobb mint otthon 21. Míg új a szerelem 22. Egyszer jóllakni – Elbeszélések 23. Betyár – Jószerencsét 24. Rózsa Sándor a lovát ugratja 25. Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét 26. Életem regénye
Színes, magyar tévéfilmsorozat. Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. rendező: Szinetár Miklós író: Móricz Zsigmond zeneszerző: Ránki András operatőr: Bíró Miklós vágó: Zákonyi Sándor Szereplők: Oszter Sándor (Rózsa Sándor) Huszár László (Bak Józsi) Cserhalmi György (Veszelka Imre) Csurka László (Rácz Pál, perzekutor) Basilides Zoltán (Ilyés, perzekutor) Szirtes Ádám (Veszelka Péter) Horváth Teri (Veszelka Péterné) Muszte Anna (Veszelka Juliska) Zala Márk (Rózsa Bandi) Raksányi Gellért (Pisze Matyi) Szabó Gyula (Bán András) Piros Ildikó
Viszont ebben a produkcióban nyújtott alakításáért később a San Remó-i filmfesztiválon a legjobb férfi színésznek járó díjat vehette át. Blikk extra Oszter Sándor főszerep sorozat Rózsa Sándor szerelmes levél csíkos