Hatékonyabb ügyintézés Dr. György István kormánymegbízott elmondta: kormányablakok célja, hogy az állampolgárok hatékonyabban, gyorsabban intézhessék ügyeiket, mint korábban. Budapesten 33 kormányablak fog összesen megépülni, a 3 pályaudvar mellett a kerületekben 30 működik majd. 2016 márciusáig valamennyi okmányirodát kormányablakká alakítanak át Budapesten. Elérhetőségek: Budapest Főváros Kormányhivatala, VIII. kerületi kormányablak Cím: 1082, Bp., Baross utca 59. Baross utca kormányablak időpontfoglalás 3. E-mail: Telefonszámok: Elkészült okmányok és NEK adatlap igénylése: (1) 896-3588 Közlekedés-igazgatási ügyintézés: (1) 896-3581; (1) 795-8923 Személyi okmányok: (1) 896-3589 Kormányablak ügyek: (1) 896-3580; (1) 896-3582 Egyéni vállalkozás, ügyfélkapu: (1) 896-3585 Nyitvatartás: hétfő: 7-17. 00 kedd: 8-18. 00 szerda: 8-20. 00 csütörtök: 8-18. 00 péntek: 8-15. 00
1165 Budapest, Baross Gábor u. 28-30. 1102 Budapest, Szent László tér 2-4. Távolság: 5. 52 km (becsült érték) 1102 Budapest, Havas Ignác u. 1. 68 km (becsült érték) 1173 Budapest, Pesti út 163. Jelenleg nyitva, 17:00 óráig Távolság: 6. 05 km (becsült érték) 1145 Budapest, Pétervárad u. 11-17. Jelenleg nyitva, 21:15 óráig Távolság: 6. 14 km (becsült érték) 1145 Budapest, Pétervárad utca 11-17. Jelenleg nyitva, 20:00 óráig Távolság: 6. 14 km (becsült érték) 1195 Budapest, Városház tér 18-20. XVI. kerületi Okmányiroda Okmányirodák Budapest Baross Gábor utca 28-30. nyitvatartás - Nyitvatartas.info. Távolság: 7. 58 km (becsült érték) 1195 Budapest, Városház tér 18-20. 58 km (becsült érték) 1153 Budapest, XV. Bácska u. 14. Jelenleg nyitva, 19:00 óráig Távolság: 7. 73 km (becsült érték) 1153 Budapest, Budapest, Bácska u. Jelenleg nyitva, 20:00 óráig Távolság: 7. 85 km (becsült érték)
Egy újabb megújulás Józsefvárosban Józsefváros az elmúlt években egy gyors és hatékony fejlődésen ment keresztül, egészségügyi, oktatási, szociális intézményhálózata mellett közterei is látványosan megújultak, folyamatosan szépülnek lakóépületei is. "Ma egy újabb örömteli pont érkezett el, egy újabb megújulás szemtanúi lehetünk. Baross utca kormányablak időpontfoglalás 17. 2013-14-ben évente több mint 100 ezer ember intézte ebben az okmányirodában az ügyeit, ez az egyik legnépszerűbb iroda Budapesten. Ezzel a megújulással, a kormányablak megnyitásával mind Józsefváros, mind a főváros profitálhat, hiszen az állampolgárok szebb, jobb környezetben tudják intézni ügyeiket" – mondta Egry Attila alpolgármester. Vas Imre országgyűlési képviselő köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek kialakításában. "Amikor 2010-ben az első törvényjavaslatot fogadtuk el a kormányablakokról, akkor valami ilyesmire gondoltunk: az állampolgároknak ne a város különböző pontjaira kelljen menniük ügyeik intézése miatt, hanem egy helyszínen, minél több mindent meg tudjanak oldani" – jelentette ki Vas Imre.
De ezen kívül ő is örökössé válna a vagyon többi részénél is. Annak 1/3-a őt illetné, a fiát is 1/3, míg a két lány unoka örököst közösen a harmadik harmadrész. A lányokat így fejenként 1/6 rész illetné meg a vagyon többi részén. Ilyen esetben tehát úgy kell számolni, mintha eggyel több gyermeke lenne az örökhagyónak, hiszen öröklés szempontjából a házastárs is olyan hányadra jogosult, mint egy gyermek. Milyen esetekre vonatkozik az új törvény? A törvényes öröklés körében az örökhagyó elhalálozásának időpontja dönti el, hogy a régi vagy új szabályokat kell-e alkalmazni. A 2014. március 15-e előtt elhunyt örökhagyók esetén a hagyatékokra vonatkozó törvényes öröklési kérdésekre még az 1959-es korábbi Ptk. szabályait kell alkalmazni. március 15-ét követő esetekben viszont már az új rendelkezések az irányadók. A fenti szabályok még nem merítik ki az öröklés összes lehetőségét. Öröklés: sok a tévhit, főleg a házastársra vonatkozóan. Külön szabály van arra, hogy hogyan és mikor örökölhetnek a szülők, nagyszülők vagy oldalági rokonok, például a testvérek, mit örököl a házastárs, ha nincs leszármazó és még hosszan sorolhatnánk.
Egy most megjelent felmérés szerint az emberek alig egyharmada tudja csak, hogy nem feltétlenül örököl mindent a házastárs, ha az elhunytnak nem születtek gyermekei. A magyarok törvényes örökléssel kapcsolatos jogi ismereteit vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra keresték a választ, hogy tudják-e az emberek, milyen öröklési szabályok vonatkoznak a házastársakra, a leszármazókra és az élettársakra. Igényt tarthat-e a kötelesrészre az az örökös, akit kizártak az öröklésből, vagy ugyanakkora rész jár-e a hagyatékból az örökbe fogadott és a vér szerinti gyermeknek? A házastárs és a gyerekek egyenlő arányban örökölnek A házastárs öröklésére vonatkozó szabályok a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. Házastárs öröklése 2010 qui me suit. évi V. törvény hatálybalépésével megv áltoztak, az új szabályokkal sokan nincsenek tisztában, ami sok félreértést szül. A válaszadók többsége tévesen azt gondolta, a vagyon fele a házastársat illeti, és csak a másik felén osztoznak az elhunyt gyerekei.
Gyakorlati szempontból megállapítható, hogy komoly problémát okozhat, ha egy ingatlant sokan örökölnek, adott esetben özvegyi haszonélvezeti joggal is terhelve, így amennyiben a törvényben foglalt öröklési rend szabályai nem felelnek meg számunkra, lehetőségünk van végrendelkezés útján szinte a legtöbb szabálytól eltérni és ezáltal a jövőre gondolva egy mindenki számára előnyös konstrukciót megalkotni. Házastárs öröklése 2010 c'est par içi. Tekintettel arra, hogy a jelen terjedelmi keretek között nincsen mód az öröklési szabályozás teljes bemutatására egyedi ügyekben érdemes ügyvéd segítségét kérni. Szakértő: Dr. Fekete Bálint
Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak és nem kizárólag a túlélő házastárs örököl. Ebben az esetben is maradhat az özvegy a korábbi megszokott környezetében, de már nem mint haszonélvező, hanem mint tulajdonos, hiszen az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira tulajdonjogot örököl. A fennmaradó vagyonon fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel. Házastárs öröklése 2010 relatif. Amennyiben a szülők egyike már nem él, helyette nem örököl az alatta lévő leszármazó, hanem az ő része megoszlik az özvegy és az élő szülő között. Abban az esetben, ha mindkét szülő elhunyt már, akkor az özvegy a teljes hagyaték örököse (kivéve az esetleges ági vagyont). Az új polgári törvénykönyv másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt, hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát. Az új szabályok szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nem jár tekintettel arra, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jogot nem lehet korlátozni.
Mi szükséges ahhoz, hogy örökölhessek? (Az alábbiakban relevánsnak tűnő fogalmak értelmezésére is sor kerül, mert nyilvánvalóságuk ellenére e fogalmak korántsem annyira magától értetődőek, mint ahogy azok első pillantásra látszanak. ) Az örökséget az örökös abban az esetben szerezheti meg, ha az alábbi három feltétel együttesen fennáll: 1. ) Halál ténye: A tulajdonos halála. A halál bekövetkezésének időpontja kiemelkedő jelentőségű az öröklési jogban, ugyanis az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. A halál időpontjától függ a jogutódok személye is. 2. ) Öröklési képesség és szerzőképesség. Az Öröklési képessége egybeesik a polgári jogi jogképességgel. A Polgári Törvénykönyv. alapján "Magyarországon minden ember jogképes. Jogai és kötelezettségei lehetnek". A méhmagzat is rendelkezik öröklési képességgel, ez azonban feltételes. Nagy a kuszaság az öröklést illetően a magyar fejekben: ezt rengetegen nem tudják, sok pénzük bánja. A méhmagzat ugyanis csak akkor örökölhet, ha élve születik. A szerzőképesség fogalma tulajdonképpen arra a kérdésre ad választ, hogy az öröklési képességgel rendelkező személy ténylegesen megszerezheti-e a hagyatékot vagy annak ráeső részét.