Rózsa Sándor egyéb: Rózsa Sándor online Rózsa Sándor filmek Rózsa Sándor sorozatok Rózsa Sándor videók Rózsa Sándor magyarul Rózsa Sándor regisztráció nélkül Rózsa Sándor ingyen Főoldal >> Rózsa Sándor További epizódok: Évadok: 1 Leírás, Szereplők, Képek, IMDb mutatása Hozzászólások: ÚJ: Még senki sem szólt hozzá. EGYÉB SOROZATOK 6. 6 Cloak és Dagger 5. 3 Shimmer és Shine, a dzsinn testvérek Ha szólít a remény 8. 4 Outlander - Az idegen Gulliver csodálatos utazásai 8. 3 A tudomány története 8. 0 Van rá magyarázat Szilaj, a szabadon száguldó
( A legfrissebb hírek itt) Rózsa Sándor sohasem káromkodott, mindennap imádkozott és segítette a szegényeket, ezért lett közkedvelt a "becsületes" betyárról szóló sorozat. Oszter napi kétszáz rajongói és szerelmes levelet kapott, a főiskolán a portás ládába gyűjtötte a küldeményeket. Negyedéves diák volt Oszter Sándor (72) a Színművészeti Főiskolán, amikor a folyosón Szinetár Miklós rendező és egyben tanára közölte vele: mostantól minden hajnalban egy fekete autó érkezik, ami elvisz Törökbálintra. /Fotó: GREBB "Kedvenc kollégám volt Cserhalmi Gyuri, akivel a kollégiumban is szobatársak voltunk, de öröm volt dolgozni Raksányi Gellérttel és a szerelmeimet játszó Bánsági Ildikóval, Sunyovszky Szilviával, Piros Ildikóval is, akit a filmbéli öcsémnek, Bandinak adtam. A sorozatban Rózsa Sándornak egyébként egy tucat szeretője volt. Egy kunszentmiklósi forgatáson odajött hozzám egy tízéves forma kisfiú, megkért, hogy a sok szeretőmből adjak kölcsön egyet a bátyjának, mert az, szegény olyan mulya " – eleveníti fel Oszter, mennyire azonosították szerepével.
Viszont ebben a produkcióban nyújtott alakításáért később a San Remó-i filmfesztiválon a legjobb férfi színésznek járó díjat vehette át. Blikk extra Oszter Sándor főszerep sorozat Rózsa Sándor szerelmes levél csíkos
Értékelés: 111 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Rózsa Sándor találkozik öccsével és akkor tudja meg, hogy Bandinak nagy szüksége van egy hátaslóra. Veszelka Imre és Pisze Matyi segítségével elindul Pejkóért... A műsor ismertetése: Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. Egyéb epizódok: Stáblista:
Talán furcsa, de igaz: majdnem miatta lehetetlenült el a sorozat. Oszter Sándor szinte összenőtt a forgatások ideje alatt a lovával A lóbetörés jeleneténél rám esett egy hatalmas állat, amitől megpattant a gerincem. Ólajtóra rögzítve, csikósjelmezben, kisminkelve vittek mentővel kórházba, ahol azonnal megoperáltak, majd állig begipszeltek. Egy hét után bejött a rendező, Szinetár Miklós, és közölte: ha nem leszek másnap a forgatáson, nem tudják befejezni, megbukik a sorozat. A professzor hiába mondta, hogy erről szó sem lehet, mert örökre megrokkanhatok, saját felelősségemre mégis elmentem. Az orvos készített nekem egy bandázsos fűzőt, amit a gúnya alá vettem, így tudtuk befejezni a produkciót. A jóképű betyárért a filmben Szurtai Piros (Piros Ildikó), a valóságban lányok tízezrei rajongtak /Fotó: GREBB Bár Oszternek egyszerű lett volna betyáros bajuszt növeszteni, a forgatás alatt mégis álszőrzetet kellett ragasztania. 1971-ben ugyanis a Rózsa Sándorral egyszerre forgatta a Kitörés című filmet, amiben nem lehetett bajusza.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. szept 18. 13:22 Oszter Sándor egy évig lovával aludt az istállóban /Fotó: MTI ARCHÍV Lajos György "Eléggé megijedtem, mert tudtam, hogy korábban mit jelentetett, ha valakiért fekete autó érkezik, de a tanár úr megnyugtatott, hogy a reggeli tanításra visszahoznak, csak kaszkadőroktatásra kell járnom" – meséli Oszter, aki a Csillag nevű lóval hat hónap alatt megtanult ügetni, galoppozni, sőt azt is, hogyan kell a vágtató állat sörényét elkapva felugrani a hátára. "Jóval később egy nap fotósok bóklásztak az istállóban, és egy készülő sorozat főszereplőjét, valami Nosztert vagy Osztert kerestek, akit le kell fényképezniük, mert ő lesz Rózsa Sándor" – a színész így tudta meg, hogy a sorozat főszerepére képezik ki. Egy évig az ország szinte minden részén, Bugacon, Algyőn, Szegeden, Apajpusztán forgatott a stábbal, de soha nem aludt a színészekkel a szálláson, inkább a lova mellett pihent az istálló szalmáján, ezért volt képes Csillaggal elképesztő trükkökre.
A 23 éves Oszter Sándor keltette életre Rózsa Sándort, akinek a mai napig ez az egyik legemlékezetesebb alakítása. Oszter ezt követően játszott a Vígszínházban, a Nemzeti Színházban, illetve a békéscsabai Jókai Színházban, életműve elismeréseként pedig 2013-ban Kossuth-díjat kapott. Fotó: MTV, MTVA/Zih Zsolt
A Boldog Vazul-székesegyház A Boldog Vazul-székesegyház – ( Собор Василия Блаженного = Vaszilij Blazsennij-székesegyház) Moszkvában a Vörös téren áll. Rettegett Iván építtette 1555-1561 között. A templomot 1561. július 12-én szentelték fel. A templom a kazanyi tatár kánság feletti győzelem (1552) emlékére épült. A templom eredetileg az Istenanya oltalma (oroszul Pokrovszkij) nevet kapta, mivel a cár ezen az ünnepen, október 2-án indította a háború döntő csatáját. A cár parancsa az volt, hogy minden győztes csata után építsenek egy templomot. A Vaszilij Blazsennij Székesegyházat Posztnyik Jakovlej építész alkotta meg: ez nem egy templom, hanem 9 kis "őrtorony" veszi körül. Az épületegyüttes központi eleme a legnagyobb, 57 méter magas, kis hagymakupolával ékesített torony, illetve az ez alatti főtemplom. Ezt nyolc kisebb templom veszi körül, melyeket az általuk jelképezett győztes csaták napjának védőszentjeiről neveztek el. Az egymáshoz tapadó, belül egymás között szabadon átjárható templomok mindegyike önálló, egyedi formájú és színezésű hagymakupolával fedett.
A felvonulásokat megtekintő állami- és pártvezetők részére karzatot alakítottak ki rajta. Moszkvaiak és turisták kedvelt látványossága. GUM Áruház (Главный универсальный магазин, Állami Nagyáruház) A kétemeletes, üvegtetős épület. Eredetileg kb. 1000 kisebb üzlet és magánáruda részére volt hely. Szpasszkij torony*: A Kreml Vörös térre néző falának egyik torna, egyben a Kreml főkapuja (1491-ben épült). A torony 70 méter magas, a benne található óraszerkezet 25 tonna súlyú. A legfelső szinten 11 harangból álló harangjáték-szerkezet található. * Az alábbi képen jobb oldalon, a középső torony. További információ a toronyról és a toronyóráról: és Vaszilij Blazsennij Székesegyház: Lásd külön posztban, itt. ————————– Forrás: Wikipédia: Origó: Oroszország hangja: Posztinfo: Vaszilij eredetileg csizmadia volt, de felfedezték "látnoki" képességeit, így a társadalom által tisztelt, szent életű bölcs lett. Felfedezte és leleplezte a hazugságot és a képmutatást. Kortársai szerint Vazul azon kevesek egyike volt, akitől az uralkodó, Rettegett Iván félt.
A következő nagy átépítésre a XIX. század végén került sor. Ekkor épült a GUM Áruház, a Történeti Múzeum, és 1892-ben megjelent a villanyvilágítás. A szovjet időkben, a Lenin-mauzóleum megépítése után a tér az új rendszer jelképe lett. 1941-ben a németek által fenyegetett város védelmére egyenesen a szemléről indultak a csapatok, valamint itt rendezték meg a győzelmi ünnepséget is 1945-ben, és itt fogadták ünnepélyes keretek között Gagarint, a világ első űrhajósát. — A teret északról az Állami Történeti Múzeum, délről a Vaszilij Blazsennij Székesegyház, nyugatról a Kreml fala, keletről pedig GUM áruház határolja. Állami Történeti Múzeum Az Állami Történeti Múzeum helyén eredetileg egy régi hivatali épület volt, melyben többek között a 18. század első felében Oroszország első nyilvános patikája, majd 1755-től 30 éven át az egyetem működött. Lenin-mauzóleum (Мавзоле́й Ле́нина) A Lenin-mauzóleum első változata 1924-ben készült el fából. A ma is álló, vörös és fekete gránitlapokkal burkolt mauzóleum 1929–1930-ban épült.
A templom mai nevét a XVI. század végén (1558-ban) kapta, amikor itt helyezték örök nyugalomra Boldog Vazult, az oroszok legendás szent emberét. A templom a XIV–XIX. században A XVII. század második felében jelentős átalakításokat eszközöltek rajta. Ekkor építették hozzá a templom körüli felső nyitott galériát, a fehér kőlépcsők fölötti verandát és a díszes "sátrakat". A külső és belső galériákra, valamint a teraszok korlátjaira növénymintás díszeket festettek. Ezek a részleges felújítások 1683-ban fejeződtek be. Az épület több mint négy évszázados története során számos moszkvai tűzvész próbáját állta ki, amelyek elkerülhetetlenül megváltoztatták alakját és külső megjelenését. 1737-ben az ún. " Троицкого " ("Szentháromság") tűzvész után Ивана Мичурина moszkvai építész tervei alapján restaurálták homlokzatát és belső tereit. A következő átfogó felújítási munkálatokat 1784 és 1786 között végezték II. "Nagy" Katalin (София Августа Фредерика Анхальт-Цербстская) orosz cárnő kezdeményezésére.