A geológia az a tudomány, amely a földkéreg összetételének tanulmányozására összpontosít kőzetek és ásványok. Különböző típusú kőzetek léteznek a világon, jellemzőik, eredetük és képződésük szerint. Ugyanez vonatkozik az ásványokra is. Kőzetekből és ásványokból értékes természeti erőforrásokat nyerhetünk ki, ezért tanulmányozásuk nagy jelentőséggel bír. Kőzetek és ásványok képes enciklopédiája. Ezért ezt a cikket annak szenteljük, hogy elmondjunk mindent, amit a kőzetekről és ásványokról tudni kell, melyek a fő besorolásuk és a bolygónk fontossága. Kőzetek és ásványi anyagok Az ásvány meghatározása Először is ismerni kell az ásvány és a kőzet definícióját annak érdekében, hogy alapot teremtsünk, és meg tudjuk magyarázni a többit. Az ásványok alkotják szilárd, természetes és szervetlen anyagok, amelyek magmából származnak. Más meglévő és képződött ásványokban bekövetkező változásokkal is kialakulhatnak. Minden ásványnak világos kémiai szerkezete van, amely teljesen függ összetételétől. Kialakulási folyamata egyedi fizikai jellemzőkkel is rendelkezik.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az ásványtan és kőzettan kutatja az ásványok összes tulajdonságát, valamint előfordulásuk körülményeit, elmondja a képződésük történetét. Sőt, kutatja az ásványok múltját, vizsgálja jelenüket és mérlegeli jövőjüket. De ezen felül érdekes dolog megismerni a földkéreg anyagát felépítő legfontosabb ásványokat és kőzeteket, azok morfológiai, szöveti, fizikai és kémiai jellegzetességeit, legfontosabb lelőhelyeiket. Miben vehetsz részt? Könyv: Ásványok és kőzetek - Mi Micsoda (Karin Finan). [ szerkesztés] Több módon is az Ásványok és kőzetek portál segítségére lehetsz. Bővítsd a csonkokat! Készíts új cikkeket! Kategorizáld megfelelően a szócikkeket! Illusztráld képekkel a cikkeket! Szépítsd a meglévő cikkeket! A megfelelő infoboxokat se felejtsd ki!
Jellegzetes ásványai: csillám, kvarc, plagioklász, gránát, andaluzit gránátos csillámpala márvány •Nagyfokú metamorfózis (eklogit, gneisz).
A háború a tengeren pusztulásához vezetett az olajszállító tartályhajók, beleértve tulajdonában külföldi országokban. Ez arra késztette a világhatalmak, hogy semmit, hogy megállítsa a konfliktus. Sokan várták, hogy a végén az iraki háború. Egyesült Államok belépett a haditengerészet a Perzsa-öbölben, kísérő tartályhajók. Ez vezetett összecsapások az irániak. Az irak-iráni háború | National Geographic. A legszörnyűbb tragédia volt az ütközés egy utasszállító repülőgép A300. Ez egy iráni utasszállító repülő Teheránt, hogy Dubai. Lelőtték át a Perzsa-öbölben, miután kirúgták a rakéta-cirkáló az amerikai haditengerészet. Nyugati politikusok kijelentették, hogy ez egy tragikus baleset, mint a gép állítólag téves az iráni vadászgép. Ugyanakkor az Egyesült Államokban kitört a botrány néven ismert Watergate, Irán, vagy az Irán-Contra ügy. Azt tapasztaltuk, hogy egyes befolyásos politikai szentesítette az eladás fegyverek Iszlám Köztársaság. Irán volt, míg embargó alatt, és ez volt illegális. Beavatkozni a bűncselekmény megjelent államtitkár Ellot Abrams.
2020. szeptember 22. 18:35 Múlt-kor Szögesdróterdők, lövészárokrendszerek, tömegrohamok és mustárgáz. A Perzsa-öböl térsége 40 éve, 1980. szeptember 22-étől csaknem nyolc évre az első világháborús Nyugat-Európává alakult. Az iraki–iráni háború még abban is hasonlított a 20. század elején megvívott első globális konfliktusra, hogy az egyik kirobbantója, az iraki Szaddám Huszein úgy gondolta, hogy ellenfele, a forradalmi lázban égő Irán rövid időn belül összeomlik. A villámháborús tervek azonban nem igazolódtak, az irániak állták a sarat, így véres állóháborúvá fejlődött az olajért és a térség nagyhatalmi pozíciójáért elindított konfliktus. Új vezetők, régi ellentétek Az iraki-iráni háború két meghatározó alakja – iraki részről Szaddám Huszein, iráni részről Khomeini ajatollah – egyaránt 1979-ben lépett a reflektorfénybe. Szaddám Huszein 1979 júliusában került az iraki elnöki székbe, míg Khomeini ajatollah és az általa vezetett Forradalmi Tanács az iráni sahot búcsúztatta a hatalomból egy iszlám fundamentalista forradalom keretében 1979 januárjában.
2020. szeptember 27. 20:27 Mint Sztálin a második világháború előtt, az új iráni forradalmi kormány is saját magát gyengítette véres tisztogatásokkal a hadseregben. Az Irán ellen megnyilvánuló nyugati antipátia következtében Szaddám büntetlenül alkalmazhatott tömegpusztító fegyvereket a harcok során. Káncz Csaba jegyzete Négy évtizede kezdődött a II. világháborút követő háborúk közül a legpusztítóbbak közé tartozó iraki-iráni háború. Az 1980. szeptember 22-én Irak által megindított és villámháborúnak szánt támadás végül 8 évig tartó harcokba torkollott, amely során Bagdad tömegpusztító fegyvert vetett be iráni civilek ellen. Egyes becslések szerint a háborúban 1 milliónyian is odaveszhettek, katonák és civilek egyaránt. Csupán négy, ennél pusztítóbb háború volt a 20. század második felében (a koreai és a vietnami háború, illetve a kongói és a második szudáni polgárháború). A harcok azonban nem csak az emberek körében, illetve az érintett országok - főleg Irak - gazdaságában végeztek szinte mérhetetlen pusztítást, hanem jelentősen felborították a térség ingatag egyensúlyát, az általa keltett diplomáciai hullámok máig hatnak.