Monumentális buddhista emlék a zalai dombok között Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón, a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó 316 m magas hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők illatába burkolózva tornyosodik a vakítóan hófehér buddhista szentély, a béke jelképe. A sztúpa A Balaton-felvidék bővelkedik mind természeti látnivalókban, mind épített örökségekben, mégis az egyik legkedveltebb látnivalójának számít a zalaszántói Sztúpa, mely nem mellesleg Európa egyik legnagyobbja, 30 m magas és 24 m átmérőjű. Sümegi Vár. A 316 méter magas Világosvári-hegyen, az Emberi Jogok Parkjában található buddhista építmény a béke jelképe, színes imazászlók lengnek körülötte, mantra zene szól, és füstölő illata vegyül a levegőbe. A sztupa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes javaslatára 1990-ben Huszti Zoltán, Zalaszántó polgármestere engedélyezte. Az építkezéshez szükséges közel 40 millió forint európai országokból, illetve döntően Dél-Koreából érkező adományokból jött össze.
A csaták és tűzvészek által pusztított város újjáépítése hamarosan megindult. Az akkor hozott építészeti rendeletek következtében alakult ki Sümeg jellegzetes települési formája: a védőfalakkal övezett belső városban csak kőházakat lehetett építeni, így erre a területre a püspöki udvartartás, az uradalmi tisztségviselők és a vidék nemesei költöztek be. A kevésbé tehetős, kiváltságok nélküli földművesek és iparosok kiszorultak a régi belváros területéről és a külső városrészben építették fel fa-, illetve vályogházaikat. Sümeg környéki látnivalók. Padányi Bíró Márton (1745-1762) püspök idejében tovább fejlődött a város. Az ő működésének köszönhetőek Sümeg legjelentősebb építészeti és művészeti alkotásai. Széles körű vallásos, politikai, társadalmi és mecénási tevékenységével a magyar barokk szellem élenjáró személyiségévé vált és az ellenreformáció harcos képviselője volt. Sümegen számos lakóházat, gazdasági épületet, egy új plébániatemplomot és egy barokk püspöki palotát is építtetett. Irányításával alakult ki Sümegen az a katolikus szellemi központ, amely Pápa város protestáns irányzatával állt szemben.
Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített ferences templom és kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi Bíró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. Ezt övezi félkör formájában a belváros, mindössze két kis utcából és három térből álló területe. Itt áll Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő szülőháza, amely ma a Városi Múzeumnak ad otthont. A belvárostól keletre, a XVI. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a XVIII. Sümeg lap - Megbízható válaszok profiktól. században épített váristálló, területén egy idegenforgalmi lovas központ működik. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. TizenháromVáros városrészben áll a Padányi püskök által 1756 és 1759 között építtetett és az osztrák származású Franz Anton Maulbertsch freskóival díszített plébániatemplom, a hazai barokk művészet egyik legismertebb alkotása. Sümeg festői pontján találjuk a város temetőjét.
Táblák helyett QR-kódok Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton Csabrendek évezredek óta lakott település. A legkorábbi – a 3500 évvel ezelőtti, késő bronzkori halomsíros kultúra idejéből származó – leletek a falu mai központjának területéről kerültek elő. A település neve, a szláv eredetű rendek szó 'vörösércet' jelent, ami a bauxit jelenlétére utal. Eleinte kézi erővel bányászták a mészkövet Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton A falu lakói az 1700-as évek végén, a Szent Lőrinc-templom építésekor kezdték meg a hatalmas mészkőfal bányászatát. Eleinte csákánnyal, feszítővassal és nagy kalapácsokkal dolgoztak, majd a környékbeli bauxitbányászat megindulása után, az 1930-as évektől már robbantásokkal jutottak mészkőhöz. A településen ma is sok (sárgás árnyalatú) mészkőből készült bástya és gazdasági épület látható. A kőfejtés csak az 1980-as évekre szűnt meg, amikor a Devecserben gyártott tégla könnyebben elérhetővé vált. A bányafal azóta letisztult, és megfigyelhetők lettek az évmilliók alatt bekövetkezett geológiai folyamatok és erőhatások lenyomatai: a törésvonalak és a torlódásos eredetű formák.
A város fejlődésének és történelmének alakulásában nagy szerepe van a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően épült, de a püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. Gathalóczy Mátyás püspöksége idején 1440-ben Albert király özvegyének, Erzsébetnek a hívei elfoglalták Szigliget várát, majd Sümeget vették ostrom alá. Az Unyomi Miklós várnagy vezetésével védett várat a támadó sereg több ostrom után sem tudta bevenni. Mátyás király halálát követően Veszprém után Sümeg is a trónkövetelő Habsburg Miksa német-római császár kezére jutott. A Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak köszönhetően a német uralom azonban csak rövid ideig tarthatott, a betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorították. Sümeg és Nagyvázsony várát Kinizsi foglalta vissza és juttatta II. Ulászló király hatalma alá. Székesfehérvár 1543. évi eleste és a török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várhoz hasonlóan Sümeg is végvárrá alakult.
A Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. A várost könnyen meg lehet közelíteni úgy a Balaton északi partjáról, mint Zalaegerszeg, Győr, Veszprém irányából. Sümeg határában őskori kovakőbányát (ma természetvédelmi terület és múzeum), római kori települést és ókeresztény bazilikát tártak fel. Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, amelyet a következő évszázadokban a veszprémi püspökök egészítették ki. A ázad folyamán, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A Rákóczi vezette szabadságharc leverése után az osztrákok felgyújtották és részben lerombolták. 1656 és 1658 között Széchenyi György püspök kőfalakkal kerítette be Sümeg városát. Az egykor 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfalak egy része ma is látható. E falakon belül, a XVIII. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja.
A bányafalak azért ennyire egyenesek, mert a kőfejtők mindig csak egy-egy törésvonalig mentek el, mivel azok mentén már vésés nélkül is elváltak a kőtömbök a mögöttes kőzettől. Egykor öreg tölgyerdő állt itt, de a fákat már évszázadokkal ezelőtt kivágták, a 18–19. században rengeteg faanyagra volt szükség a mészégetéshez, a hamuzsír készítéséhez és a faszén előállításához. A tanösvény felvezet a sziklák tetejére, ahonnan a Pápa–Devecseri-sík, a Somló, a Ság hegy és a Bakony irányába lehet ellátni, de szép időben innen is kivehető a Schneeberg és a Rax is. A környék több napra elég programot tartogat A két túrát természetesen össze is lehet kötni: a Fehér-kövektől a zöld jelzésen továbbhaladva eléritek a csabrendeki kőkatlant, visszafelé pedig a piros kereszttel jelölt útvonalon is átvághattok a Rendeki-hegyen. A kirándulás nem több 8 kilométernél. Térképet itt találtok hozzá. A környék rengeteg kulturális programot is tartogat: Sümegen a felújítás alatt álló (de nyitvatartó) vár mellett a Püspöki Palota, a Palota Pince és Bormúzeum, a Kisfaludy Sándor Emlékház, a Ramassetter-ház vagy a magyarok Sixtus-kápolnájának is nevezett, Franz Anton Maulbertsch freskóit rejtő plébániatemplom.
[3] Szilágyi a korszak sajtóéletének igen ellentmondásos figurája volt. Egyfelől valóban, őszintén császárhű volt, aki a birodalom fennmaradásában volt érdekelt, ugyanakkor magyar is. Konzervatív volt, de magyar konzervatív. A lap fennmaradása érdekében bármire képes volt, kétértelmű megfogalmazásaival mind az osztrák hatóságokkal, mind a nemzeti szellemiségű olvasókkal el tudta fogadtatni mondanivalóját. Odáig jutott, hogy lapjában publikálhatott Kossuth egykori titkára, Csernátony Lajos, akit '48-as szerepvállalásáért távollétében halálra ítéltek, és az osztrák hadseregből korábban megszökött Xantus János lehetett a lap londoni levelezője. Magyar hirlap mai száma video. Másfelől a Bach-korszak kormányzata kezdettől igyekezett létrehozni a Wiener Zeitung mintájára egy magyar nyelvű félhivatalos lapot, s Szilágyi épp ezt a címet akarta a maga lapjának. Így végül hosszas alkudozások árán a Magyar Hírlap átalakult, s 1853. január 1 -től immár birodalmi kétfejű sassal a fejlécében Budapesti Hírlap néven a kormány félhivatalos lapjaként jelent meg.
2009-02-02 / 32. szám LÁTÓTÉR fi Sir Az felelősségét is firtatják a zalai áramkimaradás miatt, derül ki riportunkból. KÜLFÖLD Ünnepélyes keretek között trónra lépett I. Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája. GAZDASÁG________ Nem talált igazi válaszokat a világgazdaság válságára a davosi fórum. Gödörben A GK1 Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint sem az üzleti szféra, sem a lakosság nem volt még soha olyan pesszimista, mint 2009 januárjában. Magyar Hírlap (napilap, 1849–1852) – Wikipédia. Az üzleti bizalmi index az idén januárban -30, 5 pont volt, míg egy hónappal korábban -28, 2 pont, tavaly januárban pedig -9, 7 pont. A fogyasztói bizalmi index -66, 1 pontra süllyedt, míg egy hónappal korábban -60, 8, egy évvel ezelőtt pedig -47, 8 pontot tett ki. (MTI) Cseh vizitdíjstop Megszűnt a vizitdíjak, illetve minden másfajta illeték fizetése vasárnaptól a régiók tulajdonában lévő kórházakban és gyógyszertárakban Csehországban. A díjak eltörlése a szociáldemokraták legfőbb ígérete volt októberben a regionális helyhatósági választások előtt.
A sajtótörténet önmagában nem különösebben feszültségteremtő műfaj, különösen nem abban a tiszta formában, ahogyan Pethő kezeli a tárgyát. És mégis, ez a puritán, majdnem csak a tényekre szorítkozó, adatokkal, idézetekkel és hivatkozásokkal teletűzdelt munka nyakig merül a történelem és a jelen sűrűjébe, szinte évről évre, korszakról korszakra feltárva az olvasó számára kevéssé ismert, de annál lebilincselőbb összefüggéseket. A mai olvasót persze legjobban a G-nap sztorija izgatja, de Pethő jó arányérzékkel bánik a témával, már a bevezetőben világossá teszi, hogy a napilap jelentősége messze túlnő a mai vagy tegnapi botránykrónikán. Magyar hirlap mai száma facebook. A szerző, aki a lapalapító Pethő Sándor dédunokája, a legendás főszerkesztő, Pethő Tibor unokája, és 2007-től a 2018. áprilisi megszűnésig maga is a lap újságírója, a saját és a családi emlékezetben összegyűlt tényanyagot széles körű kutatással kiegészítve autentikus és tisztességes munkát tesz az olvasók elé. Stílusában, megfogalmazásában, a történések hangsúlyozásában és a szereplők megítélésében egyaránt pontosságra és valósághűségre törekedve, személyes vagy politikai, ideológiai elfogultságok nélkül elemzi a lap mindenkori jelentőségét.