Száz éve született Straub F. Brunó világhírű biokémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnöke, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója. A centenárium alkalmából Szegeden, a Dóm téri Nemzeti Panteonban egykori pályatársai, tanítványai jelenlétében felavatták az iskolateremtő tudós mellszobrát, Rieger Tibor Magyar Örökség díjas művész alkotását. Forrás: A mellszobrot Dudits Dénes, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke avatta fel. Straub F. Brunó emberi és tudósi nagyságát méltatva Pálinkás József nek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a gondolatait idézte: "Straub F. Brunó kutatói pályájával igazolta, hogy a magyar tudomány világra szól. Nagyok mellett tudott naggyá válni. Megtestesítette és példázta az igazi tudóst. Műhelyt és intézetet teremtett. Megalapozó tudományos felfedezéseket tett, és hozzájárult az egyetemes tudás gazdagításához. Kiemelkedő tudós, tiszteletre méltó polgár, felelős vezető és valódi irányító szellem volt.
A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK). Az 1973-ban alapított SZBK négy intézete - a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet - mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik. Az alapító főigazgató, Straub F. Brunó (1970-1977) elévülhetetlen érdemeket szerzett az SZBK arculatának kialakításában. Az a szándéka, hogy egy központban több tudományos területet művelő kutatók egymást kölcsönösen segítve munkálkodjanak, az idő próbáját is kiállva, helyesnek bizonyult. Érdeme, hogy kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén sikerült megszereznie 1973 és '77 között az SZBK-beli munka elkezdéséhez nélkülözhetetlen 1 millió 255 ezer dollár UNESCO-UNDP- támogatást, amely alapvetően három nagy célt szolgált. 1990-ben Straub F. Brunó akadémikus megkapta a Szeged város díszpolgára címet. Straub F. Brunó (1914-1996) akadémikus, alapító főigazgató emlékére bronz emléktáblát helyeztek el az intézmény előcsarnokának falán.
kérdésre kereste a választ. A – rövid válasz, az, hogy a létét – mondta a professzor. A múlt század 60-as éveiben az MTA biológiai osztály akkori titkára, Straub F. Brunó kezdeményezésére alakult ki az a koncepció, hogy a magyar tudománynak égetően szükség lenne egy molekuláris biológiai intézetre, mely magába foglalja a molekuláris biológia részdiszciplínáival foglalkozó intézeteket is. Straub nevéhez fűződik számos szervezeti újítása is; a főigazgató tehermentesítésére főigazgató-helyettest nevezett ki, rendkívül nagy és jó minőségű műszaki osztályt hozott létre, mely képes volt az összes gépet karbantartani, és nagyon komoly, saját műszerfejlesztést is tudott biztosítani. Ezenfelül 120 lakást biztosított országszerte a kutatók elhelyezésére, a fiatal kutatók tehermentesítésére pedig pótmama-szolgálatot rendszeresített. Az újszerű szervezeti gondolataihoz hozzá tartozott az is, hogy az intézet könyvtára előfizetett a Newsweek és az International Herald Tribune magazinokra, és az egész könyvtári állomány szabad polcos rendszerben működött.
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Biológia kategória termékei tartalom: Straub F. Brunó (1914-1996) Kétszeres Kossuth -díjas biokémikus, akadémikus, 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnöke. Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
A Magyar Tudományos Akadémiának 1946-ban levelező, majd 1949-ben rendes tagja lesz. Nevéhez fűződik az aktin felfedezése; állati szervezetből sárgaenzimet sikerült előállítania, amelyet a Straub-diaporáznak neveztek. Tudományos tevékenységéért két alkalommal tüntették ki Kossuth-díjjal. Jelentős tudományszervezői és közéleti tevékenysége is. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagjaként fontos szerepet játszott a hazai tudományos élet irányításában. Az ő kezdeményezésére és szerteágazó szervező munkája nyomán jött létre a 60-as évek végén, a 70-es évek elején a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, ahol 1970-től 1978-ig főigazgatóként tevékenykedett. Ez az intézet irányítása alatt a hazai modern biológiai kutatások centruma lett, s a szakterület világszerte elismert műhelye. Iskolateremtő tevékenysége nyomán fiatal kutatók sokasága kapott lehetőséget tehetsége igazolására és külföldi megmérettetésre. Szegedi kapcsolatait erősítette, hogy a város orvostudományi egyeteme 1981-ben Honoris Causa doktorrá avatta.
Straub számára az 1970-es évekig az elmélyült munka és a nagy felfedezések időszaka tartott, de 1970-től szaporodni kezdetek a társadalmi megbízatásai. Nagyon intenzíven dolgozott az MTA és az NSF közötti egyezmény előkészítésén, 1973-ban Szent-Györgyi Albert jelenlétben megalapította a Szegedi Biológiai Központot, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Uniójának elnöke, a magyar parlament tagja lett, majd 1988-ban államelnökké választották – tudtuk meg előadásából. – Straub igen jelentős ember volt. Jómagam 30 éven keresztül közvetlen környezetéből szemléltem, hogy milyen nyomott hagyott az SZBK-n, az Enzimológiai Intézeten és az egész magyar élettudományban. Straub Bruno igen jelentős nyomokat hagyott maga után a tankönyveiben és a tanítványaiban egyaránt – mondta a professzor. Deli Mária kapta a 2014-es Straub-plakettet A hagyományokhoz híven a tudományos tanácskozás nyitónapján adták át a Straub-plakettet, melyet 2014-ben az SZBK akadémikusai Deli Máriának, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet munkatársának ítéltek oda.
Abouzahra Amira, Abouzahra Mariam, Arvid Engegård, Keller András (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Fenyő László (cselló), Kaczander Orsolya (fuvola), Klenyán Csaba (klarinét), Mohai Bálint (fagott), Frankl Péter, Kemenes András, Klukon Edit, Ránki Dezső, Simon Izabella, Vajda Marcell (zongora) Engegård Quartet Rolla János és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Concerto Budapest Vezényel: Arvid Engegård, Keller András "Mozart: az élet maga" – fogalmazott találóan a nagy angol karmester, Sir Colin Davis, jószerint mindannyiunk közös benyomását tömören összefoglalva. Ezt a kivételes tüneményt ünnepli a lassanként immár hagyományossá váló tavaszi Mozart-nap is: délelőttől egészen késő estig, a Zeneakadémia Nagytermében és a Solti Teremben a Concerto Budapesttel és nagyszerű vendégeivel. A kiváló kvartettjét magával hozó Arvid Engegård, Ránki Dezső, Klukon Edit és a gyermekprogram vezetésére is vállalkozó Simon Izabella – csupán néhány vonzó név a fellépők sorából, akik e vasárnapi nagyszabású koncertsorozaton az emberiség egyik legtermékenyebb zeneszerzőjének életművéből játszanak majd, legalább annyira a maguk színtiszta örömére, mint a mi gyönyörködtetésünkre.
Élő közvetítés a Concerto Budapest honlapján és Youtube-csatornáján, valamint az és az Youtube-csatornáján.
Köszöntse a tavaszt Mozarttal - március 1-jén újra Mozart-nap a Concerto Budapesttel! Egy nap, tíz koncert, kiváló szólisták – március 1-jén, vasárnap délelőtt 11-től este 10-ig kizárólag Mozart zenéje tölti meg a Zeneakadémia koncerttermeit. A Concerto Budapest egész napos koncertfolyama hatalmas vállalkozás és örömünnep, amelyen a Concerto Budapest mellett játszik a Keller Quartet, a Concerto Armonico, fellép több mint 30 ismert és elismert szólista, valamint számos ismert, vagy kifejezetten erre az alkalomra alakuló, kivételes élményt kínáló kamarazenei formáció. A legtöbb zenehallgatót biztosan megérintette már az a sejtés, hogy minél több zenével, stílussal, komponistával ismerkedik meg, annál evidensebbé válik számára Mozart zsenijének egyedülálló volta, muzsikájának kivételes magasrendűsége, szellemének isteni természete. Mozartért persze könnyű lelkesedni, de az igazi lelkesültségre meg kell érni – az előadóknak éppúgy, mint a közönségnek. Ehhez a folyamathoz igyekszik hozzájárulni immár három éve a Concerto Budapest Mozart-napja.
Ennek az osztatlan figyelmet kikövetelő versenyműnek a nyomában azután a "kései" Mozart-szimfóniák hármasából való Esz-dúr darab hangzik el, amelyet kissé még mindmáig leárnyékol a "nagy" g-moll és a C-dúr "Jupiter" szimfónia szomszédsága. S ezzel még mindig nem ér véget a nap programja, merthogy kilenc órától a "Kis éji zene" elnevezésű zárószakaszban felhangzik egyrészt természetesen a nevezett G-dúr szerenád, másrészt az a nemrégiben előkerült rövid zongoradarab, a D-dúr allegro, amelyet épp csak a legutóbbi hónapokban ismerhetett meg a közönség, hiszen első nyilvános megszólaltatására idén januárban került sor Salzburgban. Élő közvetítés a Zeneakadémia Facebook- és Youtube csatornáján, a Concerto Budapest honlapján, Facebook- és Youtube csatornáján, valamint az és az Youtube csatornáján. Linkek: