Ettől az időszaktól kezdve a Nemzeti Múzeum épülete a magyarság számára nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem az emberi és nemzeti szabadság, a társadalmi progresszió jelképe is. A múzeum környékének esztétikus kialakítására megtervezték a múzeumkertet, és koncerteket rendeztek, hogy a szükséges anyagiakat összegyűjtsék. E koncertek előadóművészei között szerepelt Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is. 1883 májusában leplezték le a körút felé néző oldalon Strób Alajos alkotását, Arany János ülőszobrát, és 1890-ben került sor Petőfi Sándor emléktáblájának elhelyezésére a lépcső jobb oldali mellvédfalán. A múlt század második felében olyan kiváló régészek és tudósok fejtették ki e falak közt alkotótevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc, aki 1869-től a múzeum igazgatói tisztét is betöltötte. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott.
Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. A múzeum mai feladatkörének kialakulása közel kétszáz esztendős történelmi folyamat következménye. A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az egyik legjelentősebb volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásvány-gyűjteménye, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját.
Alig négy évvel a könyvtár megalakulása után határozta el, hogy Róma, Milánó, Szentpétervár, Berlin, Drezda, Kassel és Bécs hasonló intézményeit követve, a könyvtárat múzeummal bővíti ki, de az intézmény egyedülálló módon nem egyetemes, hanem kizárólag a nemzeti értékek gyűjtésére szolgálna. Mindamellett, hogy a nádor maga is műgyűjtő volt, úgy vélte, a terv alkalmas a magyar rendek lekötelezésére. Nem tévesztette szem elől, hogy a Könyvtárnak a Múzeumba történő beépítése megszűntethetné Széchényi Ferenc kiváltságait, amelyeket az 1802-es alapítólevél rögzített. Az 1807-es országgyűlésen mondták ki, hogy a már működő Nemzeti Könyvtárat tekintik majd a Nemzeti Múzeum alapjának és felkérték a nemzetet, hogy adakozzon saját múzeumának. Az országgyűlés 1808. október 18-án szavazta meg a múzeumi törvényt, ebben indítványozták, hogy állítsanak fel egy olyan, az Országos Könyvtárhoz kapcsolódó művelődési intézetet, amely a nemzet anyagi kultúráját is feltárja. A Múzeum, a jogszabály szerint, a könyvek, kéziratok és grafikai művek mellett kizárólag a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait gyűjti.
A gyűjtemény a múzeum felépítéséig a pesti pálosok kolostorában, majd az egyetem épületében kapott helyet. A múzeumot Széchényi Ferenc az alapító levélben eleinte változó nevekkel illette, mint Nemzeti Könyvtár, Országos Múzeum vagy Nemzeti Múzeum, de alapvetően Nemzeti Könyvtárnak álmodta meg. Hivatalosan a múzeum alapításának éve 1802, de az első tárak csak 1812-ben jöttek létre. Ezek a könyvtár mellett a természettár és a régiségtár voltak. A mai telkét egy évvel később vették meg, viszont a tényleges építés csak 1837-ben kezdődött. Az épületet 30 év tétovázás után 1837-ben elkezdték építeni, és 10 évvel később, 1847-re fejezték be. Az építésről és egyéb fontos történelmi eseményről egy 3D-vel foglalkozó csoport készített kisfilmet, a csoportról bővebben pedig itt olvashatunk. A gyűjtemény 1847-ben az elkészült épületbe költözött, amely egy évvel később a forradalom és szabadságharc prominens helyszíne lett. Az egyik legismertebb momentum Petőfi Sándor felszólalása a tömeg előtt. A mai feltételezések szerint Petőfi elszavalta ugyan a 12 pontot, de – a közhiedelemmel ellentétben – a Nemzeti dalt nem.
Csak amikor majd a Hargitán belépődíjat szedünk tőlük, akkor ne lepődjön meg senki. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az 1832-36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Figyelemre méltó volt a segítők és adományozók szerepe is. Grassalkovich Antal herceg például telket adományozott, ahová az épületet felépíthetik. Később ezt elcserélték arra az ingatlanra, ahol a múzeum ma áll.
A homlokzat timpanonját a müncheni Ludwig Schaller és a milánói Rafael Monti készítette. Középen Pannónia nőalakja ül, kezében egy babérkoszorúval, jobbján a tudomány és a művészet, balján a történelem és a hírnév allegorikus alakjaival. A timpanonon látható még a Dunát és Drávát megszemélyesítő két figura. A timpanon középpontjában áll Pannónia, míg jobbján a tudomány és a művészet, balján pedig a történelem és a hírnév alakjai ülnek. A másik két szobor a Dunát és Drávát személyesíti meg. A fő lépcsőház falait és mennyezetét Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik, melyek a magyarok kiemelkedő történelmi eseményeit ábrázolják, köztük Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet és Kossuth Lajost, amint megalapítják Magyarország kormányát. Az épület főlépcsőháza és meseszép freskói. A freskók allegorikus alakokat ábrázolnak alul, míg felül a magyarok történetén vezetnek körbe minket. A klasszicista jegyek felfedezhetőek a homlokzaton, a korinthoszi mintára készült márványoszlopokon, és a Pantheon mintájára készült kazettás félgömbkupolán.
Innen ezután elindult a tömeg a Budai Várba, Táncsics Mihályt kiszabadítani a börtönből. A múzeum épülete a forradalom után is fontos szerepet töltött be, többek között 1848-tól a díszteremben ülésezett a felsőház (egészen a Parlament megépítéséig), ideiglenes népgyűlés székházaként is szolgált, és később is működtek benne kormányzati testületek. A múzeum a nemzeti szabadságunk jelképe lett, a nemzeti ünnepen a mai napig itt történik a központi megemlékezés. A múzeum dinamikusan növekvő gyűjteménye és a szerteágazó szakmai anyaga megkívánta két újabb intézmény, az Iparművészeti Múzeum, majd később a Szépművészeti Múzeum megalapítását. A 20. században újabb múzeumok váltak ki belőle, mint a Természettudományi és a Néprajzi Múzeum, valamint a Széchényi Könyvtár. A gyűjteménytár az elmúlt évtizedekben olyan intézményeket is kiszolgált, mint a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum és más vidéki múzeumok. A múzeum egy századeleji képen. A klasszicista remekmű A klasszicista stílusú épületet 1837-ben Pollack Mihály tervei szerint kezdték el építeni.
Bp – Hódmezővásárhely távolsága autóval: 190 km. Az utazás várható időtartama: 1 óra 59 perc. … Tovább az útvonaladatokhoz → Budapest – Hodmezovasarhely távolsága autóval: 190 km. Füzesgyarmat – Hódmezővásárhely távolsága autóval: 122 km. Az utazás várható időtartama: 1 óra 45 perc. … Tovább az útvonaladatokhoz → Hódmezővásárhely – Sarti távolsága autóval: 1 034 km. Az utazás várható időtartama: 12 óra 29 perc. … Tovább az útvonaladatokhoz → Hódmezővásárhely – Schönnbrunn távolsága autóval: 987 km. Az utazás várható időtartama: 8 óra 55 perc. Hódmezővásárhely Utca Térkép, Utcakereso.Hu Hódmezővásárhely - Dél Utca Térkép. … Tovább az útvonaladatokhoz → Kiskunlacháza – Hodmezővásárhely távolsága autóval: 200 km. Az utazás várható időtartama: 2 óra 3 perc. … Tovább az útvonaladatokhoz → Miskolc – Hodmezövásárhely távolsága autóval: 243 km. Az utazás várható időtartama: 3 óra 25 perc. … Tovább az útvonaladatokhoz → Sellye – Hodmezovasarhely távolsága autóval: 257 km. Az utazás várható időtartama: 3 óra 32 perc. … Tovább az útvonaladatokhoz → Vaasa – Hodmezövásárhely távolsága autóval: 2 543 km.
Térkép | Utcakereső | Útvonaltervező Menetrend Online - Menetrendek egy helyen! Erdély Térkép - Erdélytérké – Az erdélyi térkép portál
Válogasson kedvére a nagyszerű hotel és más szállásajánlatok közül: Szálláskereső Hasznos telefonszámok Általános segélyhívó: 112 | Mentők: 104 | Rendőrség: 107 | Tűzoltóság: 105 Autópálya diszpécserszolgálat: (1) 436-8333 | BKK Ügyfélszolgálat: (1) 3255 255 Katasztrófavédelem: (1) 469-4347 | Útinform: (1) 336-2400 Figyelem! Hódmezővásárhely Utcakereső térkép utca és cím keresése. Az útvonaltervező emberi beavatkozás nélkül, automatikusan tervezi az útvonalat Hódmezővásárhely – Dunaújváros települések között, ezért érdemes az ajánlást mindig fenntartásokkal kezelni. Minden esetben győződjön meg a javasolt útvonal érvényességéről, illetve mindenkor vegye figyelembe az érvényes közlekedési szabályokat, esetleg ellenőrizze a forgalmi viszonyokat! A felhasználó saját felelősségére dönt úgy, hogy követi a(z) Hódmezővásárhely – Dunaújváros útvonal-ajánlásokat, mert az útvonaltervező portál semmilyen felelősséget nem vállal az útvonalterv és a térkép adatainak pontosságáért, valamint azok esetleges felhasználásáért!
kijáratnál., 0, 7 km, 1 perc Haladjon tovább a(z) Szegedi út irányába., 12, 3 km, 9 perc Hajtson ki járművével a(z) 2. kijáratnál., 2, 5 km, 3 perc Hajtson ki járművével a(z) 2.