Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él: minémű nagy hasznára szolgáljon az a közjónak, ha az egész monarchiában csak egy nyelv uralkodjék, azon folyjanak a törvényes dolgok, és ezáltal a monarchiának minden nemű részei minémű szorosan köttessenek öszve, lakosai pedig közelebb való atyafisággal egyesüljenek? II. József nyelvrendelete – Wikipédia. Akárki is átalláthatja, és Franciaországnak, Angliának és Muszkaországnak példái elég meggyőzhetik. […] "[…] Eszerént ezután senki, semmi tisztségre az igazságszolgáltatásban, a vármegyéken avagy a papi rend között nem fog felvétettetni, hanem csak aki németül tud […] a vármegyéknél egy esztendő, a kisebb papi és világi tiszteknél három esztendő múlva szentül meg kell tartani. […] Az ország gyűlésén, hogy mindenek németül folyjanak, kívánja őfelsége; s ezért három esztendő múlva oda követnek, aki németül nem tud, nem is küldethetik.
1784. május 11-én adta ki híres nyelvrendeletét II. József magyar király. Az uralkodó a rendeletben a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé Magyarországon. Ennek értelmében a főkormányszékek 1784. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak 3 év múlva kellett teljesen áttérniük. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a megyék folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar nyelvújító mozgalom. Történelem 7.osztályosoknak: november 2013. E rendeletet is visszavonta halálos ágyán az uralkodó. II. József nyelvrendelete (1784) [1] a) "[…] Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben közönséges volna, úgy lehetne ezzel, az ország dolgaiban, a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak, hogy eszerént a magyar nyelvet közönségesnek éppen nem lehessen tartani.
A "fordított Canossa-járás" főszereplője, VI. Piusz pápa – az egyházfő nem tudta rávenni a császárt döntéseinek visszavonására II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített. Hiába a nevezetes tollvonás, türelmi rendeletéhez halálos ágyán is ragaszkodott II. József » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
2021. október 25. 18:58 MTI 240 éve, 1781. október 25-én adta ki II. József magyar király és német-római császár nagyhatású egyházpolitikai intézkedését, a türelmi rendeletet. A dokumentum 18 pontban biztosította a protestáns (evangélikus, református) és a görögkeleti (ortodox) vallásúaknak a magán vallásgyakorlatot. A türelmi rendelet szimbolikus ábrázolása Léonard Defrance festményén Az 1741-ben született József 1780. november 29-én édesanyja, Mária Terézia halála után vette át a Habsburg Birodalom irányítását. Reformelképzeléseit vehemensen, a kompromisszumokat elvetve igyekezett megvalósítani, a felvilágosult abszolutizmus szellemében rendeletekkel kormányzott – tíz év alatt összesen mintegy hatezret adott ki. A magyarországi rendek nem rokonszenveztek a "reformdiktatúrával", miként az is József ellen hangolta őket, hogy az uralkodó – bár nem volt magyarellenes – meg sem koronáztatta magát. A "kalapos király" – ahogy gúnyosan nevezték – lehetővé tette a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását és feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket.
Magyarország a Francia forradalom és Napóleoni háború idején 2. József rendeletei hatására kialakul a magyar nemzet tudat. : - 1792 - 1835 uralkodott - erőszakos politika - visszatér az abszolutista kormányzáshoz - további reformokat akartak a nemesek - sajtó termékek betiltása 2. Lipót: - 1790 - 1792 uralkodott - igyekezett megnyerni a magyar nemesség bizalmát - a rendi kiváltságok megerősítése - haza hozatta Bécsből a Szent koronát Ferenc politikája ellenállást váltott ki. Magyar - Jakobinus mozgalom Vezetője: Martinovics Ignác 1. Ferenc koronázási esküje Budán: 2. József (1780-1790) Uralkodásának jellemzői: - erős központosított birodalmat akart létre hozni - felvilágosodás szellemében uralkodott - figyelmen kívül hagyta a nemzeti hagyományokat kalapos király: Azért nevezték kalapos királynak mert nem akarta megkötni a kezét, mint megkoronázott a törvényekre felesküdött király.
Magyaroktól kért segítséget Mária Terézia -->,, Életünket és vérünket" 60 000 katonát felajánlanak cserébe: megmarad a nemesi adómentesék magyar ügyeket magyar hivatalnokok intézték háború eredményei: Szilézia kivételével minden területeket vissza foglaltak az osztrákok Lengyelországtól, és megszerzik Galiciát. rendeletei: 1754 kettős vámrendelet 1767 Úrbéri rendelet 1777 Ratio Educationis egészségügyi rendelet kettős vámrendelet: -magyar mezőgazdasági cikkekre a birodalom BELÜL alacsony vám, míg KÍVÜLRE magas vám fizetendő -osztrák, cseh ipari cikkekre, birodalom belül alacsony, más országokból érkező MAGAS vám fizetendő.
[…] Ezzel a kegyelmes rendelésével pedig Õfelsége nem szándékozik a nemzetek született nyelvét semmi módon eltörölni, vagy pedig hogy Magyarországon, hozzá tartozó tartományaiban és Erdélyben lakó különböző nemzetségek született nyelvekkel ne éljenek, és ahelyett más idegent tanuljanak, nem is az őfelsége maga könnyebbségéért, hanem ez egyedül ezen rendelésnek a vége: hogy azok, akik valami tisztségben akarnak lenni, az országot és a közjót illető dolgoknak folytatásában a deák nyelv helyett némettel éljenek, és ezt a nevedékeny ifjúság is a deák helyett tanulja. " b) "Édes magyarim! Ezen kegyelmes parancsolatnak, amint itt őfelsége is mondja, az oka az, hogy született magyar nyelvünk elhagyatott, ki nem palléroztatott és országainkban közönségessé nem tétetett. Régi eleink, magyar vérből származó királyaink, bár követték volna más országok példáját, és […] a deák helyett a magok nyelvét közönségessé tették volna […] e' sem volna akármely legszebb európai nyelvnél is alábbvaló […] azért reménykedhetünk mégis, hogy nétalán kedves maradékaink elhagyatott édes nyelvünket virágzóvá s közönségessé tehetik. "
Dr. Svébis Mihály a járványügyi intézkedésekről - YouTube
4. 225-232. Az emlőrák nyirokcsomóáttételeinek meghatározása az őrszemnyirokcsomó eltávolításával - az őrszemnyirokcsomó szövettana / Cserni Gábor, Bori Rita, Boross Gábor, Svébis Mihály, Rajtár Mária In: Nőgyógyászati onkológia. - 10. 1. 10-21. Részleges bélelzáródást okozó submucosus lipoma / Svébis Mihály, Bori Rita, Kocsis Lajos, Pap-Szekeres József, Cserni Gábor In: LAM Lege Artis Medicinae. - 15. 10. 750-752. Extraabdominalisan átültetett cseplesz lebeny mikrocirkulációjának intraoperatív vizsgálata laser Doppler flowmetria segítségével kutyán / Svébis Mihály, Pap-Szekeres József, Pető Katalin, Németh Norbert, Cserni Gábor, Furka István, Cserni Tamás, Bráth Endre, Mikó Irén In: Magyar Sebészet. 116-119. Őrszemnyirokcsomó-biopszia in situ emlőrákban. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának tapasztalatai és irodalmi összefoglalás / Csernai Gábor, Boross Gábor, Maráz Róbert, Rajtár Mária, Ambrózay Éva, Bori Rita, Sinkó Mária, Svébis Mihály In: Magyar Sebészet. - 59. 3. (2006), p. 164-172.