2018. 03. 01. Szerző: Szabó Emese Lektor: Dr. Mikala Gábor hematológus Mi a myeloma multiplex? A myeloma multiplex az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedése, aminek eredményeként a plazmasejtek a csontvelőben szaporodnak fel. És mivel ezek a plazmasejtek a csontvelő normális működését megzavarják, a probléma miatt vérszegénység is kialakulhat. Másrészt a csontvelőben "fészkek" is képződhetnek, amelyek miatt a csont szerkezete is meggyengülhet. Harmadrészt pedig a csontvelőben kóros fehérjék is termelődni kezdenek, amelyek károsíthatják különböző szervek - főképp a vese - működését. A myeloma multiplex előfordulása Főképp az idősebb, hatvan éven felüli betegeket érinti e betegség, megjelenési gyakorisága pedig ezen életkor fölött a kor előrehaladtával egyenletesen nő. Azaz minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel érinti e betegség. (Hazánkban egyébként évente nagyjából 400 új érintettet fedeznek fel az orvosok, és nagyjából 2-3000 beteg él az országban.
A myeloma multiplex (plasmocytoma) a plazmasejtek daganatos megbetegedése, melyre az jellemző, hogy ezek a sejtek oly mértékben felszaporodnak a csontvelőben, hogy gátolják a normális vérképzést. A myeloma multiplex során a plazmasejtek a vérképzés gátlása mellett belülről roncsolják a csontokat, valamint nagy mennyiségben termelnek olyan kóros immunglobulint, vagy annak egy alkotórészét (a könnyű láncot), melyek védekező funkcióra képtelenek. A szervezet ezen zavarok miatt nem reagál kellőképpen a kórokozókra, így fokozott lesz a beteg fertőzésekre való hajlama. Ezeket a kóros immunglobulinokat paraproteineknek is nevezzük. Hirdetések A myeloma viszonylag gyakori betegség, a hematológiai daganatos megbetegedések mintegy 10 százalékát teszi ki. Általában 55-65 éves kor körül kezdődik, férfiaknál gyakoribb. Bár a betegség oka nem ismert, vannak bizonyos rizikófaktorok, melyek elősegíthetik kialakulását. Ilyenek bizonyos autoimmun betegségek, vírusok (HIV, herpesvírus), valamint egyes festékek, oldószerek gyakori használata - például munkahelyen.
Ezzel szemben a fentebb ismertetett tanulmány eredményei nem vonatkoztathatók az ismert színésznő esetére, ő ugyanis nem azért távolítatta el a melleit, mert mellrákos, és jobb túlélési esélyeket szeretett volna, hanem mert hordozza azt a gént, ami alapján majdnem 90% az esélye, hogy mellrákos lesz. Viszont így, hogy levetette a melleit, nem lesz mellrákos. Bármikor. O38 Page 160 and 161: A recidívák idıben történı fe Page 162 and 163: 18-28 éves kor között 38-48 éve Page 164 and 165: Hüvelyboltozatnál A nyakcsatorná Page 166 and 167: Melyik betegség nem hozható kapcs Page 168 and 169: O395O0010 Melyik betegség nem hozh Page 170 and 171: IV. a IV. A már egészséges csontvelői őssejtek ekkor levételre kerülnek. Ehhez általában egy centrális vénába helyezett kanülre van szükség. A begyűjtött őssejteket egy feretizáló (szeparáló) berendezés segítségével nyerik ki, amely átforgatja a beteg vérét a rendszeren, és kigyűjti az őssejteket. Az őssejtek gyűjtése ezzel a módszerrel napi 4-5 órás beavatkozással egy-két nap alatt történik meg.
Figyelmükbe ajánljuk még: Alvászavar teszt 1 percben A kettős problémát, tehát a magas vérnyomást és az alvászavart azért sem árt kezeltetni, mert kölcsönösen rontják egymást, s hosszútávon nemcsak koncentrációs gondok, hanem memóriazavarok, s akár következetes leépülés, azaz demencia is lehet a következményük. Copyright: pressmaster / 123RF Stock fotó
A gyakori éjszakai vizelés krónikus vagy gyulladásos vese¬betegséget, cukorbetegséget, prosztata-megna¬gyobbodást és akár kezdődő szívelégtelenséget és a magas vérnyomást talaján jelentkező keringési elégtelenséget is jelezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ez utóbbiak kezelésének jelentőségére hívta fel a figyelmet. Magas vérnyomás és vesekárosodás – vice versa A magas vérnyomás és a vesekárosodás összefüggései kétirányúak és előfordulhat, hogy éjszaka jelentkező gyakori vizelési inger hívja fel a kapcsolatra a figyelmet. A magas vérnyomás ugyanis vesekárosodást is okozhat, márpedig mivel a vese fontos feladata a kiválasztás, a salakanyagok kiszűrése, így ez a funkció is komolyan sérülhet. Hirtelen magas vérnyomás éjszaka törvénye. Ami pedig igazán veszélyes ebben az ördögi körben az az, hogy a vesekárosodás tovább emeli a vérnyomást, ami pedig növeli a szívbetegség és a stroke rizikóját. Az összefüggések ismeretéhez tudni kell azt is, hogy a hipertóniához sok esetben társuló balkamra elégtelenség esetén a nagy vénákban megnő a nyomás és tipikus, pangásos tünetek alakulnak ki, mint a kéz-, lábdagadás, boka ödéma.
A 24 órás vérnyomás szabályozásában részt vevő anyagok csúcsideje leginkább az éjszakai alvás közepére, illetve az ébredés utáni pár órára esik. Nem véletlenül történik a legtöbb stroke és szívinfarktus a reggeli órákban. Éppen ezért a hosszú hatású vérnyomáscsökkentők hatása nagyban függ attól, hogy mikor is veszik be azokat a betegek. Mi köze a magas vérnyomásnak az alvászavarhoz? - Somnocenter. A doktornő elmondta azt is, hogy nem lehet általános tanácsként javasolni, hogy este kell bevenni a vérnyomáscsökkentőt. Az is fontos, hogy aki kétszer alkalmazza a szert, akkor nagyjából 12 óra különbséggel vegye be.