Ez felrúgta az addigi rendszert, ugyanis érettségi bizonyítvány birtokában bárki beiratkozhatott egyetemre 1920 előtt - túlképzés mégsem volt. A törvénycikk három kritériumot írt elő az egyetemi polgárrá váláshoz. Először is "nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatóknak" kellett lenniük a tanulóknak. Ez nem csak a beiratkozókra, az egyetem minden hallgatójára vonatkozott. A miniszter által megállapított létszámkereten belül került sor a törvény alapján a beiratkozási engedély megadására, ahol először a nebuló "szellemi képességeit", azaz érettségi eredményét és szaktudását vették figyelembe szóbeli elbeszélgetés alapján. A törvénycikket a 3. szakaszának harmadik bekezdése tette hírhedtté: itt jelent meg a szintén újdonságnak számító nemzetiségi-faji kvóta, azaz "az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó" hallgatók arányának lehetőleg el kellett érnie az adott "nemzetiség, vagy népfaj országos arányszámát, de legalább (... Numerus clausus fogalma a group. ) annak kilenctizedrészét".
E versek rövid helyzetképek a tájról, emberekről, a közeledő halálról. Interaktív feladatok az életmű rendszerezéséhez, feldolgozásához 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
A rátermettséget, a teljesítményt felülírják a születéskor kapott biológiai-etnikai jellemzők, a lakosságban elfoglalt számaránynak megfelelően. Barabási Albert-László, az Erdélyből Magyarországra, majd az Egyesült Államokba elszármazott kiváló hálózatkutató legújabb könyvében, A képletben érdekes történetre bukkantam. Dániel nevű fia egyetemi felvételre készült. Európai származású szülei ahhoz voltak szokva, hogy az egyetemi felvétel egyetlen feltétele a kiváló teljesítmény, a jó érdemjegyek, a kiválóan megírt tesztek. Azzal szembesültek, hogy fiúknak ezen felül egyedi élettapasztalatairól beszámoló esszét kell írni, ajánlásokat kell szerezni tanároktól, interjúkat kell adnia egyetemi oktatóknak, minél több iskolán kívüli tevékenységet kell felmutatnia, a bármilyen, szabadon választott területen felmutatott kiemelkedő eredményeken kívül. Vix-jegyzék - Lexikon ::. Azaz, Amerikában nagyon sok szubjektív megítélés alá eső tényezőt is figyelembe vesznek, ami a Romániában végzett kutatónak – mint írja – nagyon furcsa volt.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia Kapcsolódás Antant őszirózsás forradalom Magyar Tanácsköztársaság Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
Magyarországon háromszor került sor trónfosztásra: 1. 1707, Ónod, I. József, Habsburg uralkodó; 2. 1849. április 14., Debrecen, Ferenc József, Habsburg uralkodó; 3. 1921. november 6., Budapest, IV. Károly, Habsburg uralkodó személyében. Vissza a fõoldalra
(Bár – magyarországi tapasztalataimból kiindulva – a "társadalmi munkát" meg a helyi KISZ-titkár véleményét nyilván ott is figyelembe vették. ) Érdekelni kezdett, mi is számít még Amerikában vagy Nagy-Britanniában az egyetemi felvételnél. A tanulmányi eredményeken kívül egyetlen fogalom volt, ami a legnevesebbtől a legkisebb egyetemek tájékoztatójáig felbukkant: a sokféleség, a diverzitás. Ez az összefoglaló neve a minél több fajú, vallású, korú, társadalmi nemű ("gender"), minél sokrétűbb etnikai hátterű és szociokulturális közegnek. Az új numerus clausus – Neokohn. Ahogy a Peterson' felsőoktatási portál megfogalmazza, az egyetemek aktívan keresik a lehetőségét annak, hogy több afrikai-amerikai, spanyolajkú és indián diákot vegyenek fel, mert a felsőoktatásban ezek a csoportok alulreprezentáltak. Ugyan a Trump-adminisztráció visszavonta az Obama-kormányzat nem kötelező irányelveit, amelyek kifejezetten bátorították a faji és etnikai alapú pozitív diszkriminációt, de ez nem tántorította el az egyetemeket attól, hogy továbbra is figyelembe vegyék a származást.
Hajnal Miklóst is megkeresték az ügyben. Megkérdezték, hogy mi alapján érezte magát megfelelően képzettnek a BKK felügyelőbizottságának vezetésére, és mit gondol arról, hogy ő az egyetlen diploma nélküli, aki ezt a szerepkört eddig betöltötte. A lap egyelőre nem kapott választ. Nyitókép: Földházi Árpád ***
Emlékeztettek: az Indexnek adott interjúban beszélt először arról: sajnálja, hogy korábban közgazdászként hivatkozott magára. Tavaly novemberben Hajnal Miklós az ATV Start című műsorában arra a kérdésre, hogy a BKK felügyelőbizottsági posztjának feltétele-e a diploma, nemmel válaszolt. Nyelvvizsga nélkül diplomatique.fr. Azt is mondta: ha az lenne, akkor nem tölthetné be ezt a pozíciót. A témában megkeresték a fővárost, hogy megtudják: Karácsony Gergely miért nem tartja szükségesnek, hogy a BKK felügyelőbizottsági elnökének a korábbi évekhez hasonlóan legyen szakirányú felsőfokú végzettsége és a vezetői feladathoz illő munkahelyi, vezetői tapasztalata? Megkérdezték: milyen szempontok alapján javasolta a főpolgármester Hajnal Miklóst a BKK felügyelőbizottsági elnökének? Milyen tapasztalatok, képesítés, készségek és képességek teszik alkalmassá Hajnal Miklóst a pozíció betöltésére? Az iránt is érdeklődtek: nem gondolja-e Karácsony Gergely, hogy vissza kellene hívnia Hajnal Miklóst a felügyelőbizottság éléről, miután kiderült: évekig mondta közgazdász végzettségűnek magát diploma nélkül?
Mivel ezek aligha jelentenek előnyt álláskereséskor, egyértelmű, hogy a jelentkezők szeme előtt a biztos nyelvvizsga és a diploma megszerzése lebeg. Kell-e valamilyen nyelvi vizsga a diplomához? Bár az első javaslat még arról szólt, hogy a végzett hallgatók nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják a diplomájukat, az erőforrás-miniszter javaslatára az utolsó percben beszigorítottak. Nyelvvizsga nélkül diplomatique. Csak az veheti át nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett belső szervezésű vizsgán megfelelően teljesít. Milyen lesz a "belső nyelvi vizsga"? Erről egyelőre nem lehet tudni részleteket, az eduline kérdésére több rektor azt mondta, ahol szerveznek majd nyelvi vizsgákat, ott az alap- és a középfok közé lövik be a nehézségi szintet, de van, ahol a képzéshez kapcsolódó szakszókincset is számon kérnék a hallgatóktól. A Magyar Rektori Konferencia január végén arról döntött, hogy egységesítik a belső vizsgákat, vagyis ugyanolyan tesztet írnak majd az ország összes felsőoktatási intézményének végzettjei.
Országosan a diplomamentésre jelentkezők mintegy felének sikerült idáig a diplomamentés, a Pallasz Athéné Egyetem szolnoki Gazdálkodási Karán is jó néhány hallgató a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehette még át a diplomáját. Igaz, idejük még bőven van rá. – Mi még úgy kaphattuk meg a felsőfokú tanulmányaink eredményes befejezését igazoló oklevelet, hogy nem kellett nyelvvizsga-bizonyítványt bemutatnunk – emlékezik vissza a szolnoki Kovács Gábor. Rádió 88 Szeged. Aki viszont nyomban hozzáteszi, hogy ennek persze megvan a maga oka. Lévén, hogy ő negyvenegy esztendős, s még 2000-ben szerezte meg a diplomáját Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Pontosabban a diplomáján már a Szegedi Tudományegyetem neve szerepelt az intézményi átalakulások nyomán. – Történelem szakosként az első két évben latint tanultunk, majd később következett az angol. A tanév végén szóban és írásban is számot kellett adnunk tudásunkról, de a kikérdezés mélysége persze nem volt összehasonlítható a mai nyelvvizsgák követelményeivel.
A nagy számok törvénye alapján, mivel a nyelvi érettségin kevesebben vesznek részt, mint a nyelvvizsgákon, kevesebb a sikertelen érettségi, míg az egy 120-150 fős vizsgánál ugye magasabb sikertelen számot eredményezhet. Arányait tekintve nincs nagy különbség, bár azt tapasztalom, hogy az emelt szintű érettségin résztvevők felkészültebbek. "