Felsőrész: Bőr Belsőrész: Bőr Talp: PU 42 990 Ft Szín Méret 34 35 36 37 38 39 40 41 Törlés Pikolinos női cipő mennyiség Hozzáadás a kívánságlistához Hozzáadás a kívánságlistához Ingyenes szállítás Magyarországon belül! Cikkszám: W4B-1716 Kategóriák: 3, 5 cm, Bőr, Bőr, Pikolinos, PU, Utcai cipők Kapcsolódó termékek Pikolinos női cipő 38 990 Ft 46 990 Ft 44 990 Ft Luca cavialli női cipő 24 990 Ft Anis női cipő 22 990 Ft 27 990 Ft Fekete 31 990 Ft Új Martinelli női cipő 54 990 Ft "
Tájékoztatjuk, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, nem tudjuk garantálni, hogy a közzétett információk és képek nem tartalmaznak hiányosságokat, apróbb eltéréseket és hibákat, ezek nem képezhetnek jogalapot, semmilyen jogi követelésnek. Az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk, a képek csupán tájékoztató jellegűek, a gyártó a fotózás után változtathat a termék összeállításán.
A Hold felszíne az Apolló 11-ből Forrás: NASA Az űrkutatással kapcsolatos műsorfolyam részeként kerül bemutatásra az Apollo: Missziók a Holdra című film is, amely korábban még sosem látott felvételekkel meséli el a Holdra szállás történetét. Neil Armstrong 1969. július 20-án a Hold felszínére tette a lábát, és így szólt: "Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. " Azon a napon a Földön több mint félmilliárd ember figyelte lélegzet-visszafojtva, amint az Apollo-11 – a történelem során először – embert juttat idegen égitestre. A Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin asztronauták által vezetett misszió fontos állomás volt a Szovjetunióval folytatott űrversenyben, és beteljesítette az amerikai nemzet egy ambiciózus, még John F. Kennedy elnök által megfogalmazott vágyát. Ez egy olyan történelmi tett volt, amely örökre megváltoztatta a világot. Különleges programsorozattal készül a Holdra szállás 50. évfordulójára a NatGeo tévé Eugene Cernan egy holdjáróval az Apolló 17 küldetése során Forrás: NASA A National Geographic 2019. július 7-én, vasárnap az Apollo: Missziók a Holdra című dokumentumfilmmel emlékezik az első sikeres Holdra szállás 50. évfordulójára, melyet a "Világűr hónapja" c. tematikus összeállítása részeként tűz a műsorára.
2022. március 11. A fotó 7 700 dollárért (2, 6 millió forintért) kelt el szerdán egy koppenhágai aukción, amelyen eredeti NASA-fényképekre lehetett licitálni. A NASA által közreadott képen Edwin E. (Buzz) Aldrin, az emberiség első holdutazását végrehajtó Apollo-11 amerikai űrhajó holdkompjának pilótája a Hold felszínén, a frissen kitűzött amerikai zászló mellett, a Nyugalom tengere nevű térségben az első Holdra szállás után, 1969. július 20-án. Balról a Sas leszállómodul egyik lába, a földön az űrhajósok lábnyomai láthatók. A felvételt a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong amerikai űrhajós, az Apollo-11 parancsnoka készítette egy, az űrutazáshoz átalakított Hasselblad fényképezőgéppel, 70 mm-es gyújtótávolságú objektívvel. (MTI/NASA) Az árverésen több mint 170 ezer dollár (58, 2 millió forint) folyt be az eladott fotókból. Az Apollo 8-17 misszióiról készült, magánkézben lévő 74 fénykép között szerepelt Buzz Aldrin híres holdsétás fotója is, amely 1969 júliusában készült az első holdra szálláskor.
Az alkotás magyar premierje július 7-én vasárnap 22 órakor lesz a NatGeo-n. A dokumentumfilmet rendezője, Tom Jennings több mint 500 órányi film- és 800 órányi hangfelvételből, valamint tízezernél is több archív fotóból válogatva állította össze. David Scott az Apollo-9 legénységének tagja (fotó: NASA) "Az Apollo: Missziók a Holdra aprólékos munkával rekonstruálja az Apollo-program hétköznapjait, melyekben a nézők két órára elmerülhetnek" – mondja Tom Jennings. "Megmutatjuk, hogy mi történt az űrhajókban és az irányítóközpontban, sőt az amerikai otthonokba is bepillanthatunk, ahol a családok 1969. július 20-án a televízióik elé szegezve figyelték, amint az Apollo-11 űrhajósai véghez viszik a történelem egyik legnagyobb tettét. " A Világűr hónapja részeként képernyőre kerül még többek között a Plútó, a Szaturnusz vagy éppen a Mars kutatásával foglalkózó műsor is a NatGeo-n. 2019. július 7. 21. 00 – A Plútó-misszió 2019. 22. 00 – Apollo: Missziók a Holdra 2019. július 14. 00 – Neil Armstrong: Az ember és az űrhajós 2019.
Még ha a legtöbben nem is éltünk a Holdra szállás történelemformáló pillanatában, 1969. július 20-án, Neil Armstrong amerikai asztronauta szavai bizonyára mindannyiunk fülében ismerősen csengenek. Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek. Hány embernek volt idáig lehetősége a lábnyomát a Hold homokjában hagyni, azaz mennyien léptek a mai napig égi kísérőnk felszínére? 1961-ben a Szovjetunió Jurij Gagarin személyében eljuttatta az első embert az űrbe, komoly fejtörést okozva ezzel az amerikaiaknak. Ne feledjük, hogy 1961-ben még javában zajlott a két szuperhatalom közötti hidegháború, amely nem csupán a gazdaságra, a kultúrára, a fegyverkezésre, de a kozmosz meghódítására is rendkívüli hatással volt. Miután a szovjetek a világon először embert küldtek az űrbe, az amerikaiaknak csattanós választ kellett adniuk. Olyat, ami elhalványítja a Szovjetunió dicsőségét, egyszersmind örökre eldönti a kozmosz meghódításáért vívott verseny sorsát. Ennek jegyében John F. Kennedy bejelentette, hogy az Egyesült Államok még abban az évtizedben a Holdra lép.
50 évvel ezelőtt, 1969 júliusában a NASA elsőként juttatott embert a Holdra – az égitestet azóta is csak amerikai űrhajósoknak sikerült elérniük. Az emberiség szempontjából meghatározó történelmi pillanatról van szó, éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az eseményhez számos legenda fűződik. Sok szerencsét, Mr. Gorsky A legendák jelentős része Neil Armstrong hoz, az első holdra szállóhoz kötődik, sok ismert történet azonban csak kitaláció, vagy nem teljesen úgy történt meg, ahogy azokat sokan ismerik. Az asztronauta egyik legismertebb szállóigéje ("Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás/nagy lépés az emberiségnek") például nem teljesen ebben a formában hangzott el. A NASA felvételei alapján Armstrong valójában a következőt mondta, amikor elérte a felszínt: "That's one small step for man, one giant leap for mankind", véletlenül kihagyva az "a" szócskát. Így a mondat magyarra fordítva inkább azt jelenti: Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés az emberiségnek". Mindez persze csak részletkérdés, a mondanivaló így is érthető volt.
Olvassa el a múlt heti HVG-ben megjelent cikket! Tovább>> A látszólagos aktivitás ellenére Michael Griffith, a NASA azóta leváltott első embere tavaly aggodalmát fejezte ki az amerikai Hold-program jövőjét illetően. Griffith szerint a jelenlegi űrsiklóprogram gátolja a jövőbeni Hold-rakéta, az Ares, valamint a legénységet szállító űrkapszula, az Orion kifejlesztését. A szakember úgy véli, a belátható jövőben nem lehet visszavonni az űrsiklókat, amelyek az egyetlen eszközt jelentik az amerikai asztronautáknak a Nemzetközi Űrállomásra jutáshoz. Ez visszavetheti a NASA ambiciózus terveit, amelyek szerint 2018-ig négy űrhajóst juttatnának a Hold felszínére. Egy 2005 szeptemberében született bejelentés szerint 2017-ig az USA mintegy százmilliárd dollárt költene holdkutatásra. Ekkor azonban még nyoma sem volt a gazdasági világválságnak, s a krízis – valamint az űrsiklóprogram egyre közelgő lezárása – miatt a NASA jelentősebb megszorításokra kényszerült. A Hold újbóli meghódítása tehát egyelőre ingatag lábakon áll, noha a technológia fejlődésének köszönhetően 1969. július 20-a óta már számos új információt megtudhattunk az égitestről.