A III. vagy Nagyfai Objektum a városon kívül helyezkedik el. Itt az enyhébb börtönbüntetésüket töltő elítéltekkel találkozhatunk. Illetve azokkal a rabokkal, akik folyamatos orvosi megfigyelést igényelnek. Szegedre szeptemberben került, amikor határozott időre, öt évre nevezték ki a Csillag börtön vezetőjének. Pszichológus börtönparancsnok – Olyan munkásszülők gyermeke vagyok, akik szerették volna, ha gyermekük többre viszi, mint ők, és ezért mindent elkövettek – folytatta a dandártábornok. – Fegyelmezett, szabálykövető gyerekként nőttem fel, ez pedig alkalmassá tett a rendészeti pályára. Az emberekkel való törődés mindig fontos volt számomra. A középiskola után a rendőrtiszti főiskolára jelentkeztem, később tanultam jogot, de átjelentkeztem a pszichológiára, ott is végeztem. „A Csillag” – a legrémesebb elítéltek lakhelye. Nem voltam jó pszichológus, végül börtönparancsnok lettem – mondta nevetve. FOTÓ: TÖRÖK JÁNOS Kevesebb legyen a visszaeső – A börtönbe kerülő fogvatartottak hosszú évek szocializációja alatt kialakult személyiségét megváltoztatni nem nagyon lehet – mondta Kopcsik Károly.
2012. 16:35 Baleset Tűz volt a Csillag börtönben Tűz ütött ki a szegedi Csillag börtön 1-es blokkjának kazánházában pénteken kora délután - közölte a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. 2011. 10. 17:35 Szegő Iván Miklós Kult Egy brutális kéjgyilkosság utóélete Hogyan lehet egy ártatlan embert olyan helyzetbe hozni, hogy bevallja az általa el sem követett szörnyű gyilkosságot? Kirják Jánost – párnapos tárgyalás során – halálra ítélték, majd életfogytiglanra. Végül 11 évet ült ártatlanul a szegedi Csillag börtönben, mire kiderült, hogy más követte el a bűncselekményeket, amelyekkel őt vádolták. Október 10. a halálbüntetés elleni küzdelem világnapja. Napi merítés: 25 éve szöktek meg utoljára a szegedi Csillag börtönből | hvg.hu. 2010. november. 14:20 Napi merítés Tíz éve hozták az első tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést Boi Gyula bűntörténelmi könyvben is említhető rabja a szegedi Csillag börtönnek. Ő ugyanis az első olyan elítélt, akit - családja kiirtása miatt - tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek. Ez tíz éve történt, és Boi jó egészségben, békés rabként tölti hétköznapjait a Csillag rácsai mögött - olvasható a oldalon.
A Csillag börtön zárkáinak hű mását rendezik be a Fekete házban nyíló új időszaki kiállításon. A Csillag börtön elítéltjeinek munkáiból nyílik kiállítás a Fekete házban: a különböző grafikákat, festményeket, cérnaképeket, kerámiákat egytől egyig a börtön falai között élők készítették. Az elítéltek közül senki sem rendelkezik művészeti képzettséggel, hanem autodidakta módon tanult meg rajzolni és festeni. A börtön lakói leginkább nem szakkörökön, hanem "zárkán" alkotnak, ezért a kiállítás szervezői a kiállítótérben egy zárkát rendeznek be – egy olyan hű másolatot alakítanak ki, ahol az elítéltek mindennapjaikat töltik. A látogatók érzékelhetik majd azt a puritán, ingerszegény világot, melyben az alkotások a fényszegény környezetben megszületnek. Szegedi Csillag Börtön Képek. A Szegedi Fegyház és Börtönben jelenleg mintegy 1650 fő tölti szabadságvesztését vagy előzetes letartóztatását. Az alkotó munka az elítéltek között egyre népszerűbb: már több mint 200-an készítenek rendszeresen képzőművészeti alkotásokat. A Csillag börtönben nemcsak kézműves foglalkozások zajlanak, hanem az elítéltek nevelésére, foglalkoztatására és munkáltatására is nagy figyelmet fordítanak.
– De mindent meg kell tennünk, hogy megnyissuk ezt a személyiséget, és akár a tanulás, akár a munka útján megmutassuk, hogy van más lehetőség, mint a bűnözés útja. A büntetését töltő férfi százezer forintot fizetett volna azért, hogy mobiltelefonhoz jusson. A börtönőr jelentette parancsnokának az esetet. Börtönőrt próbált megvesztegetni egy fogvatartott a Szegedi Fegyház és Börtönben, a Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt ellene – derül ki az ügyészség közleményéből. A vádirat szerint a jogerős szabadságvesztés büntetését töltő férfi még tavaly májusban szólította meg a körletfelügyelői szolgálatot teljesítő börtönőrt. A szabad levegőn tartózkodásra történő kiléptetéskor szükséges motozás elvégzését követően – miután valamennyi elítélt már távozott – azzal a kérdéssel fordult a börtönőr felé, hogy 100 ezer forintért behozna-e neki egy mobiltelefont. A kérést a börtönőr visszautasította és megkérdezte a vádlottól, hogy ezt komolyan gondolja-e. Ezt követően a férfira csukta a zárkaajtót és jelentette parancsnokának a zárkában történteket.
Richter Richárd (Budapest, 1956 – Szeged; 1985. február 26. ) magyar bűnöző, az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő magyarországi ámokfutás elkövetője. Életkezdés bűnözőként [ szerkesztés] Richter Richárd Angyalföldön született. Családja a Béke tér környékén élt, kilenc testvére közül heten voltak fiúk, köztük Richárd volt a legfiatalabb. A Richterék azt terjesztették magukról, hogy családjuk egy régi cirkuszművész dinasztia, valójában azonban csak a nagyszülők dolgoztak cirkuszban. A család bűnöző életvitelt élt, lakókörnyezetüket rettegésben tartották. [1] Richárdot – nem büntethető kiskorúként – már gyermekkorában bevonták a bűncselekmények elkövetésébe. Kilencéves korában vagyon elleni bűncselekmények miatt kiemelték a családjából, és az aszódi fiatalkorúak nevelőintézetébe küldték. Későbbi bűncselekményei után már fiatalkorúak börtönébe került. 14 éves volt, amikor az ő és családja viselt dolgaival a Magyar Televízió Kék fény című műsora is foglalkozott. 23 éves korára már nyolc évet töltött börtönben.
A Csillagbörtön szó hallatán máris a Szegedi Fegyház és Börtön intézményére gondolunk. Szerintem sokunkban él a kíváncsiság, hogy hogyan nézhet ki belülről, milyen lehet az élet a falai közt. Bennem biztosan. Ezért ha egyszer lehetőségem adódik arra, hogy megnézzem milyen is valójában, akkor biztosan élnék is fogok azzal. De természetesen csak, mint látogató. Állandó lakója sosem szeretnék lenni. Fennállása óta a fegyház mindig is a büntetés-végrehajtás szolgálatában állt. A II. világháború idején hadifogolytáborként is működött az intézmény. Jelenleg a szegedi börtön hazánk legszigorúbbnak tartott fegyintézete. Miért is? Mert itt őrzik a TÉSZ-esek (tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek) legjavát. Itt raboskodott Magda Marinko, Szálasi Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, de Gárdonyi Géza, Ady Endre és Kun Béla is lakója volt rövid ideig. És persze napjaink "rémei" közül is sokan töltik e falak között hátralévő éveiket. A Szegedi Fegyház és Börtön több - szám szerint 3 - részre oszlik.
Innen kapta a köznapi elnevezését is, hogy "Csillagbörtön". - Mára az átalakítások, hozzáépítések révén inkább egy keresztre hasonlít az épület alapja. - Az intézet törvényszéki palotából, fogházból, börtönépületből állt a kezdetekben. Az első rabok 1885. január 10-én lépték át a kapukat. Az évek alatt többször átalakították, építettek hozzá, felújították, biztonsági rendszereket fejlesztettek. Pl. orvosi rendelőt, fürdőket, mosogatókat, ruharaktárakat, foglalkoztató termeket, látogató helységet, kápolnákat építettek és az épület külső homlokzatát is felújították. Új parancsnoka van a Szegedi Fegyház és Börtönnek, szeptembertől Kopcsik Károly dandártábornok irányítja az intézetet. Elődje, Tikász Sándor dandártábornok augusztus végén vonult nyugállományba. – Minden büntetés-végrehajtási szakembernek óriási kihívást jelent, mivel az ország legnagyobb börtönéről van szó – mondta Kopcsik Károly. – Olyan, mint egy kisváros: van lelkész, kertész, fodrász, konyhás is a falak között. A fogvatartottak neveléséről és őrzéséről több mint hétszázan gondoskodnak.
Habár a munkavállalók jó egészségi állapota egyértelműen növeli a cégek versenyképességét, a hazai vállalati gyakorlat kevésbé kezeli befektetésként az egészségfejlesztést. Pedig a vállalati stratégiába beépülő egészségfejlesztésnek értékteremtő hatása van. A vízi sportok előnyei – melyiket válasszuk gyermekünknek?. A stratégiai alapokon nyugvó, tudatos vállalati egészségfejlesztés csak az elmúlt években kezdett kibontakozni hazánkban. A szervezetek minden olyan kezdeményezése, amely az egyéni sport és rekreáció támogatására irányul, pozitív hatással bír egyéni és szervezeti szinten is. A munkahelyi egészségvédelem előnyei Határása javul például: a munkavállalók fizikai és mentális egészsége, állóképessége általános közérzete, hangulata a kollégák stressz-tűrő képessége, koncentrációja, a csapatszellem, a munkatársi kapcsolatok a munkavállalók elkötelezettsége, a vállalati teljesítmény és hatékonyság. a cég munkaerőpiaci megítélése. munkáltatói márkája a betegség miatti távollétek száma csökken, az orvosi és egyéb betegséggel kapcsolatok költségek, és a fluktuáció aránya is csökken, a jelentkezők száma pedig nő.
Döntéshozatal, taktika, stratégia: a versenyek során gyakran kell fontos döntéseket hozni nyomás alatt. Módosítani a stratégián az ellenfél reakcióinak függvényében. Hideg fejjel latolgatni az esélyeket. Számítóan, taktikusan helyezkedni. Koncentrálás: a döntő pillanatban minden érzékszervvel a feladatra képesek koncentrálni. Megtanulták kizárni a külső zajokat, a nézők kiabálását, az ellenfeleket, csak arra fókuszálnak, ami igazán fontos. Mi a jobb a csapat vagy az egyéni sport?. Zónába kerülnek! Milyen értékes tulajdonság ez a szétszórt, állandóan a közösségi médián lógó a kollégákkal szemben… Fegyelmezettebbek: addig dolgoznak, amíg végére jutnak az aznapi feladatoknak. Nem esik nehezükre korán kelni, szűk időbeosztás szerint élni. Egészségesebb életmódot folytatnak. Jó önkontrollal rendelkeznek. Toleránsabbak a frusztrációval szemben: a sportban a fejlődés és siker nem jön azonnal, akár csak az üzleti életben. A sérülések, az időszakos teljesítménycsökkenések, "kispadra ültetések", átmeneti kudarcok már érzelmileg megedzették őket.
A jelölt plakátjai, illetve a Kormányzat plakátjai teljesen eltérő színeket és hátteret is használ, így a "laikusok" számára is egyértelműen megállapítható, hogy kinek a támogatását ösztönzi. A bizottság álláspontja szerint a jelöltet népszerűsítő plakát, továbbá az egymáshoz hasonló üzenetek által a választási eljárás Hajnal Miklós által megjelölt alapelvei nem sérülnek.
Ahol pedig nem stratégiai kérdés, ott a teljesítmény mérése helyett a munkavédelmi költségek csökkentése áll a működés középpontjában, és a munkahelyi egészségfejlesztés lehetősége fel sem merül. Az attitűdváltás nemcsak a munkahelyi teljesítményre, hanem a munkavállaló környezetére, családjára is pozitív hatással lenne. Egyéni sport előnyei hátrányai. Egyéni előnyök Egyéni szinten az egészségtudatosság növeli: a munkavállaló munkaerő-piaci értékét, egzisztenciáját, javítja az életminőségét, lojalitását, hatékonyságát teljesítményét. Szervezeti szinten ez által javítja az eredményeket, a termelékenységet, a hatékonyságot, a munkavállalók elkötelezettségét, valamint a munkáltató hírnevét is.
A témával bővebben is foglalkozik a Ridikül ma 17 órakor kezdődő Akiket a víz összeköt című adása. A stúdióban beszélget Kiss Szofi, Jakabos Zsuzsanna, Gangl Edina, valamint meglepetés-férfivendégünk. A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.