Szokatlanul magas sugárzást észleltek ukrán kutatók a csernobili atomerőmű egyik alagsori szobájában, ami azt jelenti, hogy újra beindult a maghasadás. Kell-e emiatt aggódnunk? Az ukrán kutatók a közelmúltban szokatlanul magas neutronszintet mértek a lezárt atomerőműben. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozza a folyamatot. Szakértők szerint nem kell az 1986-oshoz hasonló katasztrófától tartani. Egyelőre az atomerőművet fedő kupola elég védelmet nyújt, de a jelenséggel valamit kezdeni kell. Kihevertük-e az atomkatasztrófa egészségügyi hatásait? Tech: Újra működik a csernobili sugárzásmérő állomás | hvg.hu. Az 1986-os szörnyű atomkatasztrófa egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében, de az biztos, hogy számos visszafordíthatatlan vagy halálos betegséget okozott. Egy 2009-es, az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével végzett egészségügyi kutatás adatai szerint a problémák sokkal szélesebb körűek lehetnek, mint ahogy az eddig publikált tanulmányok jelezték. Például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös jelentése "csupán" 4000-re becsüli a robbanás miatt bekövetkező halálesetek számát.
A gyilkos matéria a légkörbe kerülve beszennyezte volna az egész kontinenst, sok millió ember halálát okozva. Csernobil örök mementó. Mint ahogy azzá vált azóta egy másik katasztrófa, a japán Fukusima is. Nyilvánvaló, hogy az atomenergia nem játék. S bár nem következett be atomrobbanás, a szabálytalan láncreakció így is mérhetetlen károkat okozott és okoz ma is. A csernobili erőmű, amely nemrég kapott 1, 3 milliárd (! Megugrott a csernobili atomerőmű sugárzása Ukrajna szerint - Portfolio.hu. ) euróért korszerű szarkofágot, még 30 ezer évig radioaktív marad. Lehet, arra már emberiség sem lesz. Szólj hozzá!
Az 1986-os katasztrófa akkor következett be, amikor a Kijevtől 130 kilométerre északra lévő erőmű atomreaktora felrobbant, és radioaktív felhőt küldött Európába. A sérült reaktort később védőburokkal fedték le, hogy megakadályozzák a szivárgást. Címlapkép: Getty Images
E felhívás aláírói mindnyájan európaiak, lakjanak bár a kontinensen vagy a világ más részén. Szeretnénk, ha Skócia népe tudná, hogy az európaiak szívesen látják viszont az Európai Unió tagjaként, amennyiben továbbra is ez a demokratikusan kifejezett kívánsága. Tisztelt európai állam- és kormányfők, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke és tagjai, az Európai Bizottság elnöke és tagjai: E felhívás aláírói mindnyájan európaiak, lakjanak bár a kontinensen vagy a világ más részén. Természetes módon számos kérdésben eltér a véleményünk egymásétól. De mind egyetértünk abban: szeretnénk, ha Skócia népe tudná, hogy az európaiak szívesen látják viszont az Európai Unió tagjaként, amennyiben továbbra is ez a demokratikusan kifejezett kívánsága. A 2016-os Brexit Népszavazás során egyetlen skóciai körzet sem szavazott a távozásra, és Skócia egésze 62%-os többséggel az EU-ban maradásra szavazott. Az ezutáni években a skót Parlament a kiválási folyamatot annak minden egyes szakaszában elutasította.
Az Európai Tanács elnöke 2009 decemberéig az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt; nem volt semmilyen különleges hatalma, csupán egy az egyenlők közül (primus inter pares), aki a Tanács gyűléseinek szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős. A lisszaboni szerződés életbe lépése óta a maastrichti szerződés 15. cikke alapján az Európai Tanács főállású elnököt jelöl ki, aki egy alkalommal újraválasztható. Az elnök megválasztásához vagy elmozdításához az Európai Tanács kettős többségére van szükség – tehát a tagállamok 55%-ának támogatására, ahol az igennel szavazó tagországokban élő lakosok számának el kell érnie az Unió teljes lakosságának 65%-át. [1] [2] Az Európai Tanács választott elnökei (2009– [ szerkesztés] # Elnök Terminus Pártcsalád Ország 1 Herman Van Rompuy (1947–) 2009. december 1. 2014. november 30. Európai Néppárt Belgium 2 Donald Tusk (1957–) 2014. december 1. 2019. november 30. Lengyelország 3 Charles Michel (1975-) 2019. december 1.
Zajlik a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó következő hosszú távú uniós költségvetésről szóló vita. Európa jövőjéről van szó, arról, hogy az Unió kevesebbet, ugyanannyit vagy többet tehet-e majd polgáraiért. Ez a tájékoztató a koronavírus-járvány kitörése előtti parlamenti álláspontot és helyzetet tükrözi. Az Európai Bizottság azóta bejelentette, hogy újratervezi a következő MFF-ről szóló, 2018 májusi javaslatát annak érdekében, hogy az a szükséges gazdasági újjáépítést szolgálja, hiszen a járvány nagy csapást mért a tagállamok gazdaságára. A Bizottság lépése összecseng a parlamenti kérésekkel. A Parlament a válság kezdete óta számos - költségvetési és egyéb - intézkedést jóváhagyott a járvány kezelése érdekében, áprilisi állásfoglalásában pedig nagyobb méretű és ambiciózusabb hosszú távú költségvetést kért. A Parlament az új bizottsági javaslat beterjesztését követően arról is megfogalmazza majd álláspontját. Az Európai Parlament a 2020 utáni időszakra úgy módosítaná a költségvetést, hogy az összhangban álljon az Unió jövőjével kapcsolatos parlamenti politikai kötelezettségvállalásokkal és törekvésekkel.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeinket ezen a linken olvashatja.