Egy épülő budapesti híd alapozásakor megtalálták a Duna közelében Attila király sírját – hazudta a World News Daily Report. A fővárosban ugyanis semmilyen híd nem épül. Ebből persze nem következik, hogy a sírt nem találhatták meg; Albrecht Rümschtein, az ELTE kutatója például eszméletlennek tartja a felfedezést. Gyorshír: megtalálták Atilla nagykirályunk és Árpád apánk sírját a Pilisben - Nemzeti Hírháló. Rümschtein azt nyilatkozta, hogy rengeteg lócsontot találtak a sír mellett, ahogy tradicionális hun eszközökre és fegyverekre is rábukkantak. Sőt, megtalálták Attila kardját, a Szkíták Szent Fegyverét, ami meteorvasból készült. Attila ezt a kardot állítólag Marstól, a háború istenétől kapta, de ezt se a független hírügynökségek, se Mars isten nem erősítette meg. Rümschtein szerint nagy valószínűséggel Attila sírjára bukkantak, de további vizsgálatok szükségesek, hogy ezt biztosra mondhassák. Ahhoz elég egy öt másodperces vizsgálat a Google-lel, hogy kiderüljön, Rümschtein nevű kutató nem dolgozik az ELTE-n. Attila hun király egyébként 434-től 453-ig uralkodott. Eközben a fél világ gyűlölte és rettegte, számos nyugat-európai országban Adolf Hitlerrel és Sztálinnal egyenrangú tömeggyilkos diktátorként tartják számon, és jelentősen hozzájárult a Római Birodalom meggyengüléséhez és összeomlásához.
Talán személyesen ismerhette Attilát, találkozhatott vele, még szót is válthattak – rangja megengedte. A csontok, a leletek ugyan megdöbbentően közel hozzák régi korok embereit, de nem szólnak, nem beszélnek. Egy bizonyos határ után a régész legtöbbször csak következtethet "így is lehetett" – míg más források meg nem erősítik vagy nem cáfolják elméletét. Ebben a leletben egyértelműen az szenzációs, hogy a Duna-Tisza közéről ez az egyetlen ismert padmalyos temetkezés a hun korból, Kecskemét környékéről pedig ő az első hun kori harcos. A sírt megtaláló Kovacsóczy Bernadett régész (MTI/Ujvári Sándor) Attilát már megtalálták? Ezek után nem tarthattuk magunkban a kérdést, hogy a szakértő szerint hol lehet a legendás Attila király sírja, és milyen esélyt lát megtalálására? Nem találták meg Attila hun király sírját - Humbug!. Röviden: valahol a Dél-Alföldön temethették el, és sírját feltehetően már fel is tárták. Nem a tudósok, hanem a sírrablók – hűti le hirtelen lelkesedésünket Wilhelm Gábor. A király valamely fővezérének nyughelyére nagy eséllyel rábukkanunk majd a jövőben, de Attiláéra kevés az esély.
A magyarságot évszázadok óta foglalkoztató rejtély most megoldódhat: ha beigazolódik Lánszki Imre feltételezése, akkor a Budakalász közelében fekvő hegyek rejtik Attila és Árpád fejedelem sírját. Lánszki tizenkét évvel ezelőtt a lányával gombászott a Nagy-Kevély-hegy keleti oldalán. A tudós ekkor fedezett fel szabályos formájú, emberi kéz nyomát őrző épületmaradványokat. Arra következtetett, hogy valaha itt egy vár állhatott, s kutatásai alapján arra jutott: itt állhatott a hunok birodalmi központja, Sicambria, ahol később ős Buda vára szerveződött. Néhány évvel ezelőtt műholdas felvételek készültek, amelyeken kirajzolódnak az U alakú udvar és a várfal maradványai. A középkori konyv: Attila sirja és metszetek alapján is jól azonosítható a várfal. Ráadásul nemrég Törökországban előkerült Mátyás király egyik eltűnt krónikájának törökre lefordított változata, a Tarih-i Üngürüsz, amely a magyarok történetével foglalkozik. A krónika olyan támpontokat adott, amelyeket korábban nem ismertünk, értekezik Attila temetésének körülményeiről és a helyszínről is.
Mivel a hun korban élt, ő maga feltehetően hunnak mondta volna magát, ha megkérdezik. Viszont alán szokás szerint temették – az alán a szarmaták egy csoportja -, abba a bizonyos padmalyos sírba. A sírrablók megtévesztésére használták az ilyet: ástak egy gödröt, majd az aljából oldalra nyitva létrehoztak egy rejtett üreget, ebbe helyezték a halottat és a vele temetett tárgyakat. A kezdő sírrablót nyilván átverték vele, de a rutinosabbak már ismerhették a cselt – emberünknek mégis "szerencséje" volt. Nemcsak csontváza maradt épségben, de megtalálták az egykori lábbelijéhez tartozó két öntött arany csatot, a haját összefogó, súlyos arany karikát, rövid tőrkardját, a fegyver hüvelyének arany veretét és egy szürke, fényezett felületű, korongolt korsót. Ismerhette Attila királyt A leletek alapján ez a férfi mindenképp keletről származott – mondja a szakértő. De ki lehetett ő? Az 5. század első felében élt, azaz a hun korban, és módos ember volt. Talán a közösség helyi vezetője, hun vezér. Azért ne a nagyúr kategóriájában gondolkodjunk, akinek helye volt a király személye mellett, de előkelő férfi.
21. Önnek 1 perc, a madaraknak 1%-kal több esély! 2010. 03. 16. Ezen az oldalon a kedves vendégek és a túravezetők beszámolóit olvashatják. Élménybeszámoló Karádi Zita és Dr. Várhelyi Levente A sasok birodalma – Öko-túra, 2012. Dr várhelyi levente austin. 18. 2010. A Sárrét valamikor még a folyószabályzások előtt vízjárta vidék volt. Mai arculatát a gátak építése, a csatornák kiásása, tehát a víz távoltartása határozta meg. A kiszáradt terület lehetőséget biztosított a szántóföldi gazdálkodás és... Oldalak
– Mi vonzotta annyira ebben a fajta orvoslásban? – Az, hogy ortopédus baleseti sebészként a betegek számára valamit visszaadunk. Egy funkciót a betegségük, sérülésük után. Fájdalmat szüntetünk meg, mozgást javítunk, olyan sikerélményeink vannak, amelyek nem mindegyik orvosi területen adódnak. A katonai pályán ráadásul kiemelt jelentőségű a traumatológia, a sérüléskezelés. – A honvédséghez való belépését és az orvosi egyetem elvégzését követően mennyi idő telt el az első külszolgálatáig? – Kádár János halála másnapján vonultunk be, majd '92-ben kezdtem a kórházban hadnagyként. Az első külszolgálat hat évvel később Boszniában volt, a délszláv konfliktus után békefenntartóként. Baleseti Sebészeti Osztály. Szarajevó még romokban hevert. Akkor derítettem fel, hogy egy háború utáni környezetben miként működik a katonai erők egészségügye, erről itthon kevés tapasztalat volt. 2006-ban Koszovóba pedig már a magyar kontingens vezető orvosaként mentem. Látott papot félni, operált terroristát – Mi a legmaradandóbb emlék az ott töltött időszakból?
A gyermekkori védőoltásokkal kapcsolatos kötelezettség elérte célját, megszűntek a gyermekkori fertőző betegséggel kapcsolatos járványok. A gyermekkori védőoltások kötelezővé tételének ideje lejárt. Évente kb. 40 millió külföldi állampolgár – a magyar lakosság négyszerese – fordul meg Magyarországon, tartós tartózkodási, turisztikai, stb. célból. Köztudott, hogy a külföldi állampolgárokra nézve néhány kivételtől eltekintve nem rendelkeznek kötelező védőoltási kötelezettséggel a külföldi törvények, ennek ellenére Európában sincs járvány. Nem vitatható egyebekben, hogy a védőoltások igazoltan csökkentik a szenvedést és adott esetben életeket mentenek, különösen járvány idején. Dr varhelyi levente . Ezért a védőoltásokra szükség van, sőt azok körének szélesítése is indokolt lehet. A nyílt levél korrekten elismeri, hogy a védőoltások esetlegesen oltási reakciók kockázatát hordják magukban. Ezek a kockázatok nem vitathatóan gyermekek egész életét tehetik tönkre, szélsőséges ritka esetben az életüket veszélyeztető állapothoz vezethet, a hivatalos betegtájékoztatók szerint is.
Sütibeállításokkal kapcsolatos információk A weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében. A weboldalon használt sütik beállítása A weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében. Kérjük, engedélyezd a neked megfelelő sütibeállításokat! Alap működést biztosító sütik Statisztikai célú sütik Alap működést biztosító sütik Ezen sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát, és látogatóink azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról. Például a következő sütiket is használjuk: Munkamenet (session) sütik Használatot elősegítő sütik Csökkentett funkcionalitású Google Analytics Statisztikai célú sütik Ezen sütik a weboldal használatáról részletesebb, elemzési célú információszerzést tesznek lehetővé, így segítenek weboldalunk ügyfélfókuszú továbbfejlesztésében. Extrém orvoslás | Ridikül. Például a következő sütiket is használjuk: Google Analytics Hotjar Célzó- és hirdetési sütik Ezen sütik a weboldal felhasználói szintű viselkedési adatainak összegyűjtésével segítenek, hogy látogatóink számára releváns hirdetések jelenjenek meg a weboldalakon.
Várhelyi Dénes Életrajzi adatok Született 1960. december 29. (61 éves) Ózd Származás magyar Házastársa Dimanopulu Afrodité Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (1985) Aktív évek 1985- Híres szerepei Benvolio Shakespeare: Rómeó és Júlia Tigris Brown Brecht-Weill: Koldusopera Akela Dés-Geszti-Békés: A dzsungel könyve Tiborc Katona: Bánk bán Mátyás, a magyarok királya Heltai: A néma levente Pantalone Goldoni: Két úr szolgája IMDb-adatlapja Várhelyi Dénes ( Ózd, 1960. december 29. –) magyar színész, rendező. Életpályája [ szerkesztés] Ózdon született, 1960. Várhelyi Levente - az ember. december 29-én. Színészi diplomáját 1985 -ben szerezte, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Békés András osztályában. Pályáját a Veszprémi Petőfi Színházban kezdte. 1987 -től a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1989 őszétől egy évadot töltött Egerben. 1991 -től a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja volt. 1996-tól ismét az egri Gárdonyi Géza Színház művésze. Felesége Dimanopulu Afrodité színésznő. Rendezéssel is foglalkozik.