A 2020. szeptermber 1-étől hatályos intézkedések értelmében Magyarországra külföldi állampolgár főszabály szerint nem léphet be, a magyar állampolgárokra pedig két hét hatósági házikarantén vár, mely két COVID-19 tesztel váltható ki. Ezek mellett a részletszabályozás megengedi az ingázás lehetőségét is többe közt, mely esetében a meghatározott szomszédéos tagországok állampolgárai valamint a magyar állampolgárok kölcsönösen átléphetik az államhatárt úgy, hogy annak 30 kilométeres sávját el nem hagyják, valamint 24 órán belül visszatérnek. 10 magyar-osztrák határátkelő sorsa kérdéses | 24.hu. A jogszabály tehát megengedi a határ közelében élők szabad mozgását úgy, hogy az államhatártól 30 kilométerrel nem távolodnak el, valamint 24 órán belül hazautaznak. Mindezek értelmében sokak számára maradt kérdéses azonban, hogy mégis mely települések számítanak bele ebbe a kivételes zónába, milyen metódus alapján számolják a kilométereket. A jogszabály szövege egyértelművé teszi, hogy az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyhatják el a polgárok.
– emelte ki a miniszter. A harminc határátlépési pontból nyolc tart nyitva a mai napig, Dr. Brenner Koloman országgyűlési képviselő válaszára részletezte a jövőbeni intézkedéseket. A határátkelési pontokon tapasztalt várakozási idő csökkentése érdekében a külügyi tárcavezető tárgyalt az osztrák partnerekkel, így két további határátkelő megnyitása, újranyitása várható. Ennek egyikeként a Sopronkőhida – St. Margarethen (Szentmargitbánya) határátlépési pont újranyitását prognosztizálja a bizottsági tagi posztot is betöltő képviselő. A külügyi bizottság 2020. 04. 07-i jegyzőkönyvének vonatkozó része, melyben Szijjártó Péter elmondja, hogy parlamenti képviselőtársai jelzése alapján kezdeményei az osztrák féllel a határátkelőhely megnyitását. A köznyelvi elnevezésben kis határátkelőknek hívott határátlépési pontok fontos szerepet töltenek be a napi szinten ingázó munkavállalók életében is, hiszen a Sopron – Klingenbach (Kelénpatak) határátkelőhely mellett ezek is jelentős forgalmat bonyolítanak le az magyar-osztrák országhatáron.
Ausztria hazánkkal szomszédos tartománya, Burgenland megtiltotta a motorok és személyautók forgalmát a két országot összekötő 60 határátkelő közül 35 helyen – írja az osztrák hivatkozva az Index. Mint írják, nincs szó a határ lezárásáról, gyalog, biciklivel, mezőgazdasági járművekkel, de még akár lovon is átjárható a határ. Az osztrák lap szerint a burgenlandiak azért döntöttek így, mert a forgalmat a nagyobb átkelőhelyekre akarják átirányítani. Az Ausztria keleti határain élőket a schengeni határnyitás után sok helyen zavarta a jelentős részben az ingázó, Burgenlandban dolgozó magyarok miatt megnövekedett forgalom, sok kisebb úton korábban saját hatáskörben tettek jelzőtáblákat, próbálták betontuskókkal vagy sorompókkal korlátozni az autók átkelését. A rendelet nem újkeletű, mostantól azonban táblák is jelzik a tiltást, és bírságot is kiszabhatnak azok megszegőire. A büntetés akár 2180 euró is lehet, ami átszámolva nagyjából 700 000 forintot jelent. A bécsi szövetségi kormány emellett hat hónappal, 2019 májusáig kiterjesztette a határellenőrzést Ausztria magyar és szlovén határszakaszára.
Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is A türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai, jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem. Az athéni demokrácia fénykora, Kr. e V. század közepén, Periklész kora: A Kr.
Minden évben megkérdezték a polgárokat, hogy szerintük ki akar uralomra törni, türannosz lenni. Az illető nevét mindenki felírta egy cserépdarabra, majd odavitte egy kijelölt helyre. Ha a cserepek száma hatezernél kevesebb volt, akkor a szavazás érvénytelennek számított. Ha elérte a hatezret, akkor azt a személyt, akire a legtöbben szavaztak tíz évre kiutasították, de az illető megmaradt javai élvezetében. 492-449. A perzsa háborúk Kr. 492. Dareiosz nagy hajóhadat küldött Athén ellen, de ezt egy tengeri vihar tönkretette. 490. A görögök Miltiádész vezetésével Marathón mellett legyőzték a perzsákat. 480. Xerxész hadjárata a görögök ellen. Perzsa győzelem a Thermopülai szorosban Leónidász spártai király serege felett. Görög győzelem (Themisztoklész vezetésével) a szalamiszi tengeri ütközetben. 479. Görög győzelem (Pauszaniasz spártai hadvezér vezetésével) a plataiai csatában. 478. Déloszi szövetség létrehozása: Perzsaellenes védelmi szövetség Athén vezetésével. V. század közepe: Athén virágkora Az athéni demokrácia gazdasági alapját az egyre inkább a rabszolgamunkára épülő árutermelés és az ebből származó jövedelmek képezték.
Kr. 508-ben Kleiszthenész reformokat vezetett be. A korábbi vagyoni felosztás helyett, most Athén lakosságát területi alapon 10 phülébe osztotta. Minden phülé 3 részből állt. Tengerparti sáv, vidék és városi rész. A legfőbb hatalom a népgyűlés (eklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár rész vehetett. Továbbra is működött a bulé (tanács). Ennek 500 tagja volt, akiket minden phüléből sorshúzással sorsoltak. E szervezet javaslatokat tehetett a népgyűlés számára, melyeket már előre megtárgyalt, valamit kisebb döntésekben határozhatott. Ezen kívül működött még az Areioszpagosz, az arkhónok tanácsa. 9 tagja volt, ebből 3 volt a gazdasági, a politikai, a katonai és vallási élet felelőse, a többi pedig őket ellenőrizte. Jelentős lépés volt még a hadsereg átszervezése. A katonai vezetők, a sztratégoszok, az athéni állam tényleges vezetői voltak. Őket egymás után többször is megválaszthatták. Kleisztenész a zsarnokság újraéledését azzal próbálta megakadályozni, hogy bevezette a cserépszavazást, vagyis az osztrakiszomoszt.
A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. A Kr. v: század elején még a vagyonosabbak közül választották oket, késobb már sorsolták a tagokat, s így a kevésbé vagyonosak is lehettek arkhónok. A kincstárnokok hivatala már tekintélyesebbnek számított. Tagjait a vagyonosabb polgárok közül választották. Ezt a hivatalt minden polgár életében csak egyszer tölthette be. A tíz sztratégosz rendelkezett a legnagyobb befolyással, sot közülük is az elso sztratégosz szava volt a dönto. Ezt a hivatalt választással lehetett betölteni, és a megbízatás egy évre szólt. Sikeres hadvezetés esetén újraválaszthatták oket. Így emelkedhetett az athéni állam vezetojévé Periklész, akit 15 éven át évrol-évre megválasztottak elso sztratégosznak. Az államra gyakorolt nagy befolyása és az athéni nagyhatalom megteremtésében játszott szerepe miatt is nevezik ezt a kort periklészi aranykornak. Az igazságszolgáltatás szintén a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták ki.
Ezek a rendelkezések meglehetősen szigorúak voltak és az arisztokrácia érdekeit képviselték. De továbbra is maradtak ellentétek, aminek levezetése érdekében Kr. 594-ben Szolón új törvényeket alkotott. Amik többek között tartalmazták az adósrabszolgaság eltörlését és az állam felé való tartozások eltörlését. A politikai jogokat kiterjeszetette a legszegényebb polgárokra is, a lakosságot pedig vagyoni helyzet alapján csoportokba osztotta. Ezekkel az intézkedésekkel Szolón megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját, vagyis a rendszert, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) a nép kezében van. Szolón visszavonulása után az arisztokrácia gazdasági szerepe csökkent, politikai szerepe viszont jelentős maradt. A démosz esetében pedig az ellenkező történt; gazdasági szerepe nőtt, ehhez képest viszont kevés politikai joggal rendelkezett. 560-527 között Peiszisztratosz egyeduralmat vezetett be. Ezt a rendszert zsarnokságnak (türennosznak), vezetőjét pedig türannisznak (zsarnoknak) nevezzük.
- Kr. e. XVI-XII. század: A mükénéi kor Despotikus királyság, azaz az uralkodót isteni jellegű személynek tartották. Vezető réteg a fegyveres arisztokrácia volt. Az ő háztartásaikban dolgozott a kézművesek jó része. A parasztság egy része szabad parasztokból állt, akik saját földjükön dolgoztak, másik részük bérlőkből állt, akik nagybirtokosok földjeiből béreltek egy darabot. (Hasonló társadalmi rendszer, mint az ókori keleti folyamvölgyi civilizációknál. ) Az államigazgatás az írást is használta. Majd folyamatos hanyatlás, a királyi hatalom csökkenése. Fokozatosan kialakul a görög városállam, a polisz. - Athén: Az örökletes királyságot arisztokratikus köztársaság váltotta föl Az állam élén kilenc, évente váltakozó, arisztokrata származású tisztviselő, az arkhón állt. Mellettük állt a volt arkhónokból álló tanács, amit az Areioszpagosz (Árész-domb) tanácsának hívtak. Adósrabszolgaság: az arisztokraták a fizetni nem tudó adósaiknak földjét lefoglalták, az adóst rabszolgájukká tették, így elvesztette polgárjogát (mivel nincs földje).