A felmentvény tehát a társaság oldaláról egyfajta joglemondó nyilatkozat, a vezető tisztségviselő számára pedig garancia arra nézve, hogy a társaság a felmentvényben megjelölt időszak, illetve tárgykör vonatkozásában később nem érvényesít majd kártérítést vele szemben. A felmentvény a vezető tisztségviselőt csakis a társasággal szembeni (belső) kártérítési felelősség alól mentesíti; a mentesítés nem vonatkozik azonban azon speciális (külső felelősségi) esetekre, ahol a vezető tisztségviselővel szemben egy harmadik személy közvetlenül lép fel kártérítési igénnyel. (A vezető tisztségviselő belső és külső felelősségével a cikksorozat első része foglalkozik részletesebben. ) A felmentvényről való döntés időpontja Főszabály szerint a tulajdonos a vezető tisztségviselő kérésére, a társaság beszámolójának elfogadásával egyidejűleg határozhat a felmentvényről, egész pontosan a vezető tisztségviselő előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenységének megfelelőségéről. A fentieken túl a tulajdonos a felmentvényről dönthet akkor is, ha a vezető tisztségviselő jogviszonya két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik.
Ez a megfontolás tulajdonképpen abból ered, hogy amennyiben az előtársaság szerződéseket köt – amelyek nagy eséllyel még nem mentek teljesedésbe – miközben adott esetben a társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, így tulajdonképpen egy létre nem jött társaság szerepel a szerződésben szerződő félként, amelynek eredményeként tulajdonképpen lehetetlenülésről beszélhetünk, így helyeselhető, hogy a létre nem jött társaság vezető tisztségviselőjére telepíti a felelősséget, amennyibe nem gondoskodik működésének késdelem nélküli megszüntetéséről. Felelősség a felróhatóságtól függetlenül A vezető tisztségviselő előtársasági létszakaszban fennálló felelősségének másik esetköre, amikor felróhatóságtól függetlenül, a tagok után másodlagosan szükséges helyt állnia a hitelezők irányában. Az az eset tartozik ide, amikor az előtársasági létszakasz idején a vezető tisztségviselő a társaság nevében vállal kötelezettséget és nem a saját magatartásáért, hanem a társaság magatartásáért tartozik felelősséggel.
törvényi erőre emelt és ezzel párhuzamosan tovább is szigorított. Ugyanis a Ptk 6:541 § szakaszában már a szándékosságtól vagy a gondatlanságtól függetlenül egyetemlegesen felelőssé válik a vezető tisztségviselő a jogi személy mellett. Ez a szigor azonban nem volt tartható és a törvény alkotó a Ptk. 2016. június 13. napján történő módosításával hatályon kívül helyezte a 6:541. § szakaszt, illetve a 3:24. § szakaszba illesztett (2) bekezdéssel kimondja, hogy a "vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta". Összegezve annyit mondhatunk tehát, hogy a Ptk hatályba lépését követően 2016. június 30. egy meglehetősen szigorú szabályozás volt érvényben, azonban az ügyvezető korlátlan felelőssége nem egy "semmiből" jött újdonság, hanem szerves, bár nem ennyire szigorú részét képezi a magyar jog világának. szerző: dr. Fekete Gábor, ügyvédjelölt *** [1] Ez az eset a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete vagy annak beállta, amikor is a társaság ügyvezetésének a hitelezők érdekeit kellett szem előtt tartaniuk.
Keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait, amennyiben szüksége van jogi tanácsra, jogi képviseletre akár vezető tisztségviselőként, akár hitelezőként.
A vezető tisztségviselő a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szerint felel, kivéve, ha biztonyítja, hogy ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta a kárt, vagy ha a szerződésszegést okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható, illetve ha nem volt elvárható hogy kárt elkerülje, vagy elhárítsa. Amennyiben a károsult bíróság előtt bizonyítani tudja, hogy a vezető tisztségviselő szándékosan és súlyosan gondatlanul megvalósított magatartásával okozta a kárát, akkor a károsult közvetlenül a vezető tizstságviesalővel szemben is érvényesítheti kárigényét. Vezető tisztségviselő felelőssége fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén: A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselő(k) ügyvezetési feladatai(ka)t a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles(ek) ellátni. A [Ptk. ] kimondja, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
A tilalom hatálya az előzőek szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. E tekintetben eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. Ezek fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Helyettesíthető-e a vezető tisztségviselő? A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel, de a társasággal. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazásban az ellátandó ügyet, ügyek csoportját részletesen meg kell jelölni, tehát vezető képviselő nem adhat meghatalmazást általános képviseletre. Ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezető cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló.
Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges..
A beépített új nyílászárók műanyag szerkezettel készültek. A nyílászáró csere után a kávák helyre lettek állítva és belső oldalon a falazat részben újra lett festve, illetve javítva. A homlokzat hézagkitöltése, a vakolatok helyreállítása, hiányosságok pótlása után a homlokzati falra hőszigetelés került, a lapostető födémre szintén hőszigetelés készült, új csapadékvíz elleni szigeteléssel, páraszellőzőkkel (kivéve a tornaterem födém). Új ereszcsatornázat, új lefolyócsatornázat, új falszegélyezés, új ablakpárkányok, új attika lezárás készült. Tiszavasvari váci mihály gimnázium . Az épület homlokzati lezárására a falazat esetében nemesvakolat és mozaik lábazatvakolat, a szükséges helyeken a fafelület több rétegű lazúrozásával történt. Az előlépcső, valamint az akadálymentes rámpa új csúszásmentes burkolattal lett helyreállítva. A fűtési energiát 2 darab állandó hőmérsékletű gázkazán biztosította eredetileg, melyeket le kellett szerelni. Az új kazánház az átalakítással érintett épületrészben került kialakításra. A szükséges energia ellátás biztosítására 2 db fali kondenzációs gázkazán lett beépítve.
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Kezdőlap Statisztika Most: 2 Összes: 951272 30 nap: 19196 24 óra: 463